A tavaly szeptemberben egy dán lapban közzétett Mohamed-karikatúrák súlyos nemzetközi konfliktust idéztek elő. Közismert, hogy a dán szerkesztőséget és kormányt ért hivatalos fenyegetések nyomán több európai, köztük két magyar lap is úgy határozott, szolidaritása jeleként újraközli a rajzokat. A döntés mindenütt vitát váltott ki. Jól döntöttek-e az újraközlők?

© Horváth Szabolcs
Az üggyel összefüggésben felmerülnek egyszerűbb és nehezebb kérdések. Az egyszerűbbek közé tartozik, hogy a szólásszabadság többé-kevésbé általánosan elfogadott normái lehetővé teszik-e az ilyen rajzok közlését. A sajtószabadság erkölcsileg igazolható keretei megengedik a vallási vagy másféle érzékenységeket - akár öncélúan - sértő kifejezésmódot, még akkor is, ha magát a sértegetést legtöbbször elítéljük. Úgyszintén a könnyű kérdések közé tartozik, hogy mit tartsunk a karikatúrákra állami fenyegetéssel, illetve spontán erőszakkal válaszolók felől.

A válságért és erőszakért az elsődleges felelősség egyértelműen azokat a kormányokat terheli, amelyek állami intézkedést követelnek egy magánlap ellen az abban megjelentek miatt, és amelyek manipulációval, nyíltan és burkoltan a szenvedélyek szítására játszanak. Az sem okozhat sok fejtörést, hogy az így kialakult helyzetben, amikor korábbi incidensek alapján is jó okunk van elhinni, hogy a rajzok készítőinek, illetve a közlésért felelős szerkesztőknek címzett fenyegetés nem üres beszéd, a szolidaritás gesztusainak van helyük, akármit gondoljunk is az eredeti közlésről. Rendkívül fontos, hogy semmiféle megfélemlítés hatására ne engedjünk a szólás- és sajtószabadság alapvető eszményeiből. Ezért akár nemzetközi feszültségek kockázatát is érdemes lehet elviselni.

Úgy látom, nincs semmiféle nyilvánvaló okunk azt feltételezni, hogy a karikatúrákat újraközlő lapokat nem ez a szolidaritás motiválta, hanem az iszlám vallással vagy annak követőivel szemben táplált ellenszenv. És meg vagyok győződve arról, hogy az újraközlés nem tekinthető a muszlim hívek megsértésére irányuló lépésnek, ezért vállalható ez a döntés. Ettől még nyitva marad az a valóban nehéz kérdés, hogy a helyeselhető célhoz - a szolidaritás kinyilvánításához - helyénvaló gesztusokat találtak-e meg a gúnyrajzok újraközlői.

Nem gondolom, hogy egy üldöztetés áldozatává vált szélsőjobboldali lap esetén szolidaritásunknak - ami értelemszerűen nem terjed ki az újság készítői által vallott nézetekre - csak a lapban megjelent antiszemita gúnyrajzok újraközlésével adhatnánk hangot. Ezért arra a kérdésre, hogy a dán lap támogatásának helyénvaló gesztusait lelték-e meg az újraközlők, csak akkor válaszolhatunk, ha az eredeti közlés értelmezésével kapcsolatban is állást foglalunk. A gesztus kiválasztásának helyességéről alkotott ítélet az eredeti karikatúra helyeselhetőségéről alkotott ítélettől fog függeni.

A karikatúrák révén felmerült teológiai kérdésekhez, vallásilag botfülű lévén, inkább nem szólnék hozzá. Ám a rajzokról tudható, és a hírek szerint a felháborodás is elsősorban ennek szól, hogy a mintegy ezernégyszáz évvel ezelőtt élt, s a ma elkövetett erőszakos cselekményekben aligha implikálható vallásalapítót ábrázolják terroristaként, nem pedig ismert terroristákat vagy a terrorizmust támogató kormányokat, vallási vezetőket és így tovább. Ezért nem szükséges túlzott érzékenység ahhoz, hogy az érintett vallás követői a karikatúrákban magát a vallást érezzék támadva, s ne csak az e vallás nevében erőszakot alkalmazókat vagy az őket támogatókat.

Márpedig a különbség fontossága nem hangsúlyozható eléggé. S ebből a szempontból megint csak alárendelt kérdésnek tűnik az a teológiai probléma, hogy az erőszak elfogadhatósága mennyire olvasható ki magukból az iszlám tanításokból. Gyakorlati szempontból elegendő annyi, hogy története során valamennyi nagy vallás inspirált nem kevés erőszakot, ugyanakkor az iszlám követőinek túlnyomó többsége, ideértve a radikális irányzat híveinek túlnyomó többségét is, személyesen soha nem folyamodna vallási erőszakhoz. Ezért a muszlim hívők joggal sérelmezik ezt a kifejezésmódot.

Ha igazam van, akkor a gúnyrajzokat újraközlők nem jól választották meg gesztusaikat. Azzal, hogy a rajzokat lehozták, akarva-akaratlanul azt a benyomást keltették, hogy szolidaritásukat a közlés eredeti tartalmára is kiterjesztik. Ezt elkerülhették volna, ha ehelyett szerkesztőségi álláspontban rögzítik szolidaritásukat, és tisztázzák annak pontos határait. Sajnos nem így tettek, ezért most, látva a következményeket, nem lehet teljesen nyugodt a lelkiismeretük.

MIKLÓSI ZOLTÁN

(A szerző az Eötvös Károly Intézet munkatársa)

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Vagy egy 165 éves ember is szavazhat a török választáson, vagy valaki csalt

Vagy egy 165 éves ember is szavazhat a török választáson, vagy valaki csalt

Megmagyarázza az olvasóinak a Guardian, mi az az O1G, és ki az a Nagy Blanka

Megmagyarázza az olvasóinak a Guardian, mi az az O1G, és ki az a Nagy Blanka

Közelebbi barátok szerint szívinfarktus okozhatta Andy Vajna halálát

Közelebbi barátok szerint szívinfarktus okozhatta Andy Vajna halálát

66 ezer munkanélküli több mint egy éve nem talált állást

66 ezer munkanélküli több mint egy éve nem talált állást

Egyéb ellentételezés nélkül vett tankokat a kormány

Egyéb ellentételezés nélkül vett tankokat a kormány

Szabadon kutakodhat majd a rendőrség a nyaraló magyarok adatbázisában

Szabadon kutakodhat majd a rendőrség a nyaraló magyarok adatbázisában