Senki sem akarja azt hallani a miniszterelnöke vagy a köztársasági elnöke szájából, hogy hazugsággal nyerte meg a választásokat. A választó és a politikus között kell lennie valamiféle bizalmi kapcsolatnak - még a posztmodern politika, az üzletszerűen működő média és a folyamatos politikai imázsjavítás korában is. Gyurcsány Ferenc éppen ezt a bizalmat játszotta el. Miért mondják akkor mégis oly sokan Nyugat-Európában, hogy maradnia kell? Brüsszeli kollégám, George Parker a múlt héten arról számolt be, hogy Joaquín Almunia, az EU pénzügyi biztosa magánemberként abban reménykedik, hogy Gyurcsány hivatalban marad. Újságom, a Financial Times szerkesztőségi cikkében - amely hivatalosan is a lap véleményét tükrözi - azt az álláspontot képviselte, hogy a kormányfő ne engedjen a "csőcselék nyomásának". A válság első két napja során csak akkor ingott meg a forint, amikor napvilágot látott egy hamis hír Gyurcsány esetleges lemondásáról - azaz a befektetők a hivatalban maradása mellett tették le a garast.

Márpedig demokráciában az igazság és a bizalom fontosabb érték annál, mint hogy ilyen könnyedén lemondunk róla. Vagy elképzelhető, hogy a nyugat-európaiak már annyira cinikusak, hogy eleve csak hazugságokra számítanak politikai vezetőiktől?

A cinizmus valóban hódít, de jelen esetben nem ez áll a reakciók hátterében. Ha közelebbről szemügyre vesszük a helyzetet, kiderül, a magyarok szinte már a bűnpártolással határos módon bevesznek minden hazugságot a politikusaiktól. Aki azt állítja, fogalma sem volt arról, hogy a következő kormánynak fájdalmas költségvetési kiigazítást kell végrehajtania, az, mondjuk így, figyelmetlen volt. A költségvetés már évekkel ezelőtt kicsúszott a kormány irányítása alól. A piaci elemzők az idei évre már azelőtt közel 8 százalékos költségvetési hiányt vártak, hogy a probléma valódi mérete a választás után napvilágra került. A közgazdászok, a befektetők, az üzleti élet irányítói és az Európai Bizottság is reformokat sürgetett. Nem kell közgazdászdiploma annak belátásához, hogy nem lehet a végtelenségig többet költeni annál, mint amennyi befolyik.

Nem Gyurcsány volt az egyetlen, aki azt hazudta, hogy Magyarország nem áll a pénzügyi szakadék szélén. Orbán Viktor figyelmeztetett ugyan, hogy az ország egyre nagyobb adósságot halmoz föl, a választási kampányban mégis nevetségesebb és költségesebb ígéreteket tett, mint a szocialisták. Az általa javasolt radikális adócsökkentés csakis akkor lehet része a gazdasági válság megoldásának, ha alaposan átgondolt terv alapján, az ellenőrzések szigorításával hajtják végre, és mélyreható kiadáscsökkentések kísérik. Orbán ehelyett újabb lakáshitel-támogatásokat, 14. havi nyugdíjat, több családi pótlékot és az energiaár-támogatás fennmaradását ígérte. Ez utóbbi már csak azért is visszataszítónak tűnik, mert elsősorban a gazdagokat szolgálja. A rendelkezésére álló információk alapján a Fidesznek is tudnia kellett, hogy ezek sem őszinte ígéretek.

A magyar vezetők csupán azt mondták, amit a választók hallani akartak. Gyurcsány és Orbán egyaránt úgy gondolta, hogy az igazság elárulása biztos vereséget hozna a választásokon. A magyarok a problémák leküzdésére tett őszinte elgondolások helyett így egymást túllicitáló tündérmeséket hallhattak. Csaba László, a Közép-európai Egyetem professzora, már márciusban azt mondta nekem: "Sarokba szorították egymást, és egyikük sem elég bátor ahhoz, hogy a valós pénzügyi problémákról beszéljen."

Ma sokan föl vannak háborodva, miután meghallgatták Gyurcsány rendkívüli vallomását. De a biztató szólamok és az üres ígéretek helyett hányan akarták közülük hallani a nyilvánvaló igazságot? Hányan vettek részt olyan tömegtüntetésen, ahol költségvetési fegyelmet követeltek? Ha jól emlékszem, egyetlen ilyen ember sem akadt. Ehelyett a magyarok 85 százalékban olyan pártokra szavaztak, amelyek biztosították őket, hogy az állam ingyen ad majd mindenkinek valamit. Ehhez számoljuk még az SZDSZ-t, amely szégyenlősen félrenézett, és az arány máris 92 százalék.

Ezért tett olyan mély benyomást Gyurcsány ellentmondásos beszéde a reform külföldi támogatóira. A hosszú részleteket megismerve világossá vált számukra, hogy a hazugság beismerésével Gyurcsánynak éppen az volt a célja, hogy párttársait lebeszélje a hazudozásról, és ráébressze őket a változtatások őszinte vállalására. A megszorító csomagot még ma is sokan hibásnak, az egészségügy, az oktatás és a közigazgatás reformterveit pedig homályosnak tartják. A korábbinál mégis sokkal kevesebben kételkednek abban, hogy személyesen is elkötelezte magát a reformok mellett. "Reform vagy bukás. Nincs más" - jelentette ki. A befektetők és Brüsszel évek óta erre a kijelentésre vártak. És amíg a kijelentés komolyan vehető, nem törődnek azzal, melyik párt mondja ki ezt. Számukra a magyar belpolitikai megosztottság szinte teljesen érdektelen. És nem azért, mert nem törődnek Magyarországgal, hanem épp azért, mert egyedül az ország jóléte a fontos a számukra.

CHRISTOPHER CONDON

(A szerző a Financial Times budapesti tudósítója)

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Bezárták a németországi „horogkereszt-körhintát"

Bezárták a németországi „horogkereszt-körhintát"

Két év, 10 ezer halott, de felelősségre vonás nincs a rohingya népirtás ügyében

Két év, 10 ezer halott, de felelősségre vonás nincs a rohingya népirtás ügyében

Két hónap alatt is elkel egy panel

Két hónap alatt is elkel egy panel

Indiában nyitotta meg legnagyobb irodaházát az Amazon

Indiában nyitotta meg legnagyobb irodaházát az Amazon

Szeged és a Balaton északi partja felé is késnek a vonatok műszaki hiba miatt

Szeged és a Balaton északi partja felé is késnek a vonatok műszaki hiba miatt

Több ezer gyorshajtót fogott a rendőrség

Több ezer gyorshajtót fogott a rendőrség