A tömegpusztító fegyverekről való lemondással meglepő pálfordulást hajtott végre Líbia, amely teljes nemzetközi feloldozást és nyugati tőkét remél békülékenysége fejében. Washington és London "furkósbot és mézesmadzag" politikájának igazolását látja a sikerben, egyben titkos információk özönére számít Tripolitól.

"Veszett kutya" - mondta róla húsz évvel ezelőtt Ronald Reagan volt amerikai elnök; "bátor államférfi" - dicsérte a napokban Jack Straw brit külügyminiszter. Függetlenül attól, hogy melyikre szolgált rá, a nemzetközi terrorizmus támogatása miatt a hetvenes-nyolcvanas évek fenegyerekének tartott Moamer el-Kadhafi líbiai vezető a minap lemondott tömegpusztító fegyvereiről, és közölte, lehetővé teszi a kérdéses létesítmények teljes nemzetközi ellenőrzését. Alig több mint egy héttel a bejelentés után, szombaton már meg is érkeztek az észak-afrikai országba az ENSZ fegyverszakértői - élükön a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) igazgatójával, Mohamed el-Baradejjel -, és haladéktalanul neki is láttak a munkának.

Líbia azt is bejelentette, aláírja az atomsorompó-egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvét, ami lehetővé teszi a gyanús helyszínek korlátlan ellenőrzését. Bár szakértők szerint Tripoli korántsem jutott olyan messzire az atomfegyver kifejlesztése terén, mint azt az Egyesült Államok állítja, Líbia - saját bevallása szerint - urándúsítási programon dolgozott, és Észak-Koreától állítólag Scud C típusú rakétákat szerzett be, amelyek hatótávolsága 800 kilométer.

Több tonna mustárgázt és a méreg célba juttatására alkalmas bombákat is felhalmozott az arab ország, mely ideggázok alapanyagaival is rendelkezik. Minderre úgy derült fény, hogy az amerikai hírszerző ügynökség, a CIA és brit megfelelője, az MI6 szakértői októberben és decemberben Líbiában jártak. A Washington és London, illetve Tripoli között március óta tartó titkos tárgyalások eredményeképpen a szakértők többtucatnyi helyszínt kereshettek fel. A The New York Times szerint a tárgyalások végső szakaszában - egy nappal a történelminek is nevezhető, december 20-ai líbiai bejelentés előtt - Tony Blair brit kormányfő első ízben még telefonbeszélgetést is folytatott Kadhafival.

Washington már régóta azzal vádolja Tripolit, hogy ideggázokat gyárt a fővárostól 75 kilométerre délnyugatra lévő Tarhuna és a további 50 kilométerre fekvő Rabta városok rejtett üzemeiben. Hírszerzési források szerint Líbia dél-afrikai tudósokat próbált elcsábítani biológiai fegyverek előállításához, azonban nem jutott messzire a vírus- és bakteriális fegyverek kifejlesztése terén. Líbia egyébként 1975-ben csatlakozott az atomsorompó-egyezményhez, 1982-ben aláírta a biológiai fegyverek betiltásáról szóló nemzetközi egyezményt, viszont azon kevés országok egyike, amelyek hátat fordítottak a vegyi fegyverek betiltásáról szóló szerződésnek. Sőt, a Csád elleni háborúban, 1987-ben be is vetett ilyen fegyvert.

Ám, mint el-Baradej rámutatott, a líbiai fegyverprogramok átfogó feltérképezése és története az igazán érdekes. Líbia - Iránhoz hasonlóan - azt állítja, hogy a nemzetközi feketepiacon, közvetítők útján szerezte be az urándúsításhoz szükséges centrifugákat, így nem tudja, honnan származnak. Ám épp a napokban derült ki, hogy Iránt valószínűleg a pakisztáni atomprogram atyja, Abdul Kadír Khan és néhány tudós társa segítette a dúsítási kísérletekben. Bár Teherán cáfolja a kapcsolatot, az IAEA szerint az iráni berendezések nagyon hasonlatosak a pakisztániakhoz. Ha Líbia ugyancsak Pakisztántól kapott útmutatást, fény derülhet az iráni technológiára is.

Az egykor szélsőséges mozgalmakat támogató és terrorista kiképzőtáboroknak is otthont adó Líbia egyúttal értékes információkkal szolgálhat a Nyugat számára diktátorokról, kémekről, fegyverkereskedőkről, terrorszervezetekről. Bár az utóbbi években a Nyugathoz való közeledés jegyében Kadhafi távolabb került a "tűztől", így az Oszama bin Laden alapította al-Káidával kapcsolatban aligha vannak naprakész információi, Líbia sötét múltjának feltárásával Washington és London újabb munícióhoz juthat a terrorizmus támogatásával és tömegpusztító fegyverek beszerzésével vádolt Szíriával és Iránnal szemben. Ráadásul Tripoli a Közel-Kelet egyik legjobban finanszírozott hírszerzését működtette, és egy sor militáns szervezetet támogatott, köztük a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet (PFSZ), az Ír Köztársasági Hadsereget (IRA) vagy a német Vörös Hadsereg Frakciót (RAF).

George W. Bush amerikai elnök és Blair - akik a sajtó számára maguk jelentették be Líbia térdre kényszerítését - máris úgy állítják be, hogy a diplomáciai áttörést az iraki háború tette lehetővé. William Hopkinson, a skóciai St. Andrews egyetem terrorszakértője szerint a címzettek számára az üzenet lényege a következő kérdés: Irak és Huszein, avagy Líbia és Kadhafi példáját akarják-e követni. Az utóbbi lépése azt mutatja, hogy még a "legádázabb lator állam" is rehabilitáltathatja magát. A líbiai vezető a CNN hírtévének adott interjújában más nemzeteket is a példa követésére szólított fel, miniszterelnöke, Sokri Ganem pedig - nyilvánvalóan az arab országokhoz szólva - úgy fogalmazott, "kardjainkat ekékké változtatjuk".

Kadhafi azután ébredt rá sebezhetőségére, vélik egyes szakértők, hogy 1986-ban amerikai gépek Tripolit és Bengázit bombázták egy berlini diszkó felrobbantása miatt. Mohamed Dzsibril száműzött líbiai politikus szerint az Egyesült Államok kilencvenes évekbeli balkáni beavatkozása végképp meggyőzte Kadhafit arról, hogy Washington kész bevetni katonai erejét. A líbiai vezető 1998-ban ki is adta a tíz évvel korábbi Lockerbie-merénylet két gyanúsítottját. Ám az Irak elleni háború lehetett a döntő érv, amiért az idén beleegyezett a 270 áldozatért fizetett kártalanításba, amit az ENSZ a szankciók megszüntetésével jutalmazott.

A legújabb líbiai engedménnyel lehetőség nyílhat arra is, hogy Washington az 1982-ben hozott és azóta szigorított egyoldalú amerikai szankciókat is feloldja, és mint Tripoli reméli, visszatérjenek Líbiába az ország olajiparában 1986 előtt jelentős szerepet játszó amerikai olajvállalatok. A mindössze 5,5 millió lakosú Líbia naponta másfél millió hordó olajat termel ki, ám az Öböl menti arab monarchiákhoz képest szegény, a munkanélküliség 30, az infláció 17 százalékos. Mindez annak a következménye, hogy Kadhafi a "közvetlen népi demokrácia" örve alatt diktatórikus rendszert és államilag ellenőrzött gazdaságot hozott létre. Tripoli azonban reformokat hirdetett, 35 milliárd dollárnyi beruházást és azt remélve, hogy az olajtermelés 2020-ra eléri a napi 3 millió hordót.

Az 1969-ben vértelen puccsal, az arab nacionalizmus jelszavával hatalomra jutott Kadhafi pragmatizmusa nemcsak túlélő ösztönéből ered. Ellenzői szerint azért is szeretné rendezni kapcsolatát Washingtonnal és Londonnal, hogy biztos hátteret garantáljon a hatalom fiának, Szaif al-Iszlamnak való átadásához.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Újabb 40 kilométeren épül kerítés a szlovén-horvát határon

Újabb 40 kilométeren épül kerítés a szlovén-horvát határon

900 millió éve történhetett, de a Földről csak múlt héten lászott, ahogy egy fekete lyuk "felfal" egy neutroncsillagot

900 millió éve történhetett, de a Földről csak múlt héten lászott, ahogy egy fekete lyuk "felfal" egy neutroncsillagot

Kövér László: Kommunista találmány, hogy a politika és a vallás két különböző dolog

Kövér László: Kommunista találmány, hogy a politika és a vallás két különböző dolog

Egy apró szigeten készült a világ legkisebb személyautója

Egy apró szigeten készült a világ legkisebb személyautója

Öt napjuk maradt az olasz pártoknak, hogy kormányt alakítsanak

Öt napjuk maradt az olasz pártoknak, hogy kormányt alakítsanak

Magyarországról szóló, pozitív kisugárzású képeket vár a kormány

Magyarországról szóló, pozitív kisugárzású képeket vár a kormány