Míg Ariel Saron izraeli kormányfő kész helyzet elé állítaná a palesztinokat, egyoldalúan szabva meg területük nagyságát, Ahmed Korej palesztin miniszterelnök, némileg meglepetésként, a "két nemzet, egy állam" megoldást javasolta.

Saját kormányának legalább két tagja és pártjának egytucatnyi törvényhozója is részt vett Tel-Avivban vasárnap azon a több mint százezres tüntetésen, amelyen Ariel Saron miniszterelnöknek a palesztinokkal szemben tervezett egyoldalú lépései ellen tiltakoztak. A jobboldali demonstráción egyenesen árulónak nevezték a jobboldali Likud párttömörülés vezéreként kormányzó Saront, amiért felszámolna néhány gázai és ciszjordániai zsidó telepesposztot. A koalícióban részt vevő Nemzeti Vallásos Párt vezetője, Effi Ejtam közölte, hogy nem szavazzák meg a javaslatokat, amelyeket lapzártánk után tárgyalnak meg a parlamentben. Sőt még azzal is fenyegetőzött, hogy akár a kormányból is kilépnek, jelezve: a népszerűségéből rohamos ütemben vesztő Saronnak saját táborán belül is megosztottsággal kell szembenéznie.

Pedig a már tavaly vázolt Saron-terv korántsem az izraeli jobboldal elleni támadásnak, hanem lényegében a palesztinokhoz intézett ultimátumnak tekinthető. E szerint, ha a lassan egy évvel ezelőtt indított amerikai békekezdeményezés, az úgynevezett útiterv néhány hónapon belül nem vezet eredményre, akkor Izrael júniustól egyoldalú csapatkivonásokat hajt végre a Gázai övezetben és Ciszjordániában. Ám a palesztinok - alighanem megalapozott - félelmei szerint Izrael nem az arabok által követelt 1967-es határokig vonulna vissza, hanem csupán a sűrűn lakott palesztin területekről: a nagyobb zsidó kolóniákat annektálná, és csak a távoli, magányos és kisebb telepeket számolná fel.

Az útiterv kudarca okán - hiszen a palesztin kormány nem számolta fel a szélsőséges szervezetek fegyveres csoportjait, Izrael pedig nem kezdett hozzá az illegális ciszjordániai telepek megszüntetéséhez, és nem enyhített a palesztin területek zárlatán - Saron fenyegetése reális veszély lehet a palesztinok számára. Kérdés persze, hogy a telepesítés atyjának tartott 75 éves izraeli kormányfő valóban hajlandó-e végleg lemondani a Gázai övezet és Ciszjordánia bizonyos részeiről, és felszámolni egyes kolóniákat, vagy csak blöfföl. Az is lehet - mutatnak rá megfigyelők -, hogy komolyan gondolja a palesztinok egyoldalú leválasztását, hiszen a demográfiai előrejelzések szerint Izraelben, a Gázai övezetben és Ciszjordániában együttvéve néhány éven belül a palesztinok lesznek többségben.

A palesztinok mindenesetre komolyan vették a Saron-tervet, amelyet a megszállás átszervezésének tartanak. Számukra nyilvánvaló, hogy az új határ a Ciszjordániában részben kész, részben még épülő biztonsági fal lesz, amely sok apró, egymástól elzárt enklávéra osztaná a palesztinok lakta területeket. Ahmed Korej kormányfő válaszul a múlt héten azzal állt elő, hogy az egyoldalú izraeli lépések esetén a palesztinok lemondanak a "két nemzet, két állam" követelésről, és helyette egy közös arab-zsidó államot szorgalmaznak. Szerinte ugyanis a kerítés gátolja a békefolyamatot, és lehetetlenné teszi egy életképes palesztin állam létrehozását.

Palesztin tudományos és politikai körökben még az is felmerült, hogy a Jasszer Arafat vezette Palesztin Hatóságnak, az autonómia kormányának fel kéne számolnia önmagát, átengedve a közigazgatást az izraeli hadseregnek, amely a megszállás 1967-es kezdetétől 1994-ig irányította a területeket. Ám ez a reakció is inkább csak blöff, hiszen egyrészt a palesztinok körében aligha lenne népszerű az izraeli állampolgárság, másrészt a zsidó állam nem fogad el egy kétnemzetiségű államot. A Palesztinai Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottsága szombaton már azt helyezte kilátásba, hogy az önkényes izraeli lépések esetén a palesztinok egyoldalúan kikiáltják független államukat az 1967-es határokkal és Kelet-Jeruzsálemmel mint fővárossal.

Bármi is történik azonban a közeljövőben, az útitervet alighanem mindkét fél elvetette már, hiszen annak két alapvetése is kudarcot vallott. Amerikai nyomásra hiába hozták létre a palesztin kormányfői posztot, hogy mellőzzék az erőszak szításával vádolt Arafatot, kiderült, hogy - mint a londoni BBC írta - továbbra is minden út őhozzá vezet. Az Egyesült Államok abban is elszámította magát, hogy Irak átformálásával megoldhatja a közel-keleti konfliktust. Az iraki újjáépítés nem úgy alakult, ahogy Washingtonban tervezték, és már nyoma sincs az izraeli-palesztin békefolyamat iránti tavaly nyári amerikai elkötelezettségnek.

Míg az izraeli-palesztin front mozdulatlannak látszik, a zsidó állam jelezte, hajlandó újrakezdeni a béketárgyalásokat Szíriával. Basar Aszad szír elnök tavaly decemberben vetette fel a 2000-ben megszakadt párbeszéd folytatását, és a Maariv izraeli lap tudni vélte, hogy Damaszkusz engedett eddigi merevségéből. Korábban az alkudozások azért szakadtak meg, mert Szíria az 1967-ben elfoglalt Golán-fennsík egészét követelte vissza, Izrael viszont meg akarja tartani a fennsíkkal határos Kineret-tó egy keskeny parti sávját, hogy teljes mértékben ellenőrizhesse az édesvízkészleteinek jelentős részét adó tavat. Az újság szerint Aszad lemondana a partról.

Ha fel is csillant a remény egy esetleges szír-izraeli alkura, az út kezdete igencsak göröngyös. Saron közölte, hogy csak akkor tárgyal, ha Damaszkusz felhagy a terrorista szervezetek támogatásával, így a libanoni Hezbollahnak és egy sor szélsőséges palesztin csoportosulásnak nyújtott segítséggel. Aszad viszont "komolytalannak" nevezte Mose Kacav izraeli államfő Jeruzsálembe szóló meghívását. Persze nem kizárt, hogy a szír-izraeli puhatolózás is csak politikai játék: Aszad a nemzetközi elszigeteltség szorításán szeretne lazítani, Saron pedig a palesztin ügyekről terelné el a figyelmet. Ha viszont mégis áttörésre kerülne sor - amivel valószínűleg az izraeli-libanoni megbékélés is együtt járna - a palesztinok még inkább magukra maradnának.

KERESZTES IMRE

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A portás vette át a kormányhivatalban a szegedi közszolgák petícióját

A portás vette át a kormányhivatalban a szegedi közszolgák petícióját

Matolcsyék félmilliárdért vettek festményt

Matolcsyék félmilliárdért vettek festményt

Busszal ütközött egy autó Bátonyterenyén, egy ember meghalt

Busszal ütközött egy autó Bátonyterenyén, egy ember meghalt

A Gundelnél O1G-feliratú zsíros kenyérrel tiltakoztak a kormány urizálása ellen

A Gundelnél O1G-feliratú zsíros kenyérrel tiltakoztak a kormány urizálása ellen

Magyarországon maradnak az Esterházy-kincsek

Magyarországon maradnak az Esterházy-kincsek

Görögországban és Egyiptomban nyaral a legtöbb magyar

Görögországban és Egyiptomban nyaral a legtöbb magyar