Külföldi nyomás, kedvező belpolitikai fordulatok és személyes indokok is szerepet játszottak abban, hogy Vadzspaji indiai kormányfő és Musaraf pakisztáni elnök megállapodott: tárgyalásokat kezdenek Kasmírról. Szakértők szerint azonban a vitatott terület rendezése igen nehéznek tűnik.

Kétéves szünet után a múlt pénteken újraindította járatát az indiai állami légitársaság Újdelhiből a pakisztáni Lahoréba, ahonnan egy héttel korábban repült az első gép az indiai fővárosba a hosszú kihagyást követően. A két ország között a következő hetekben tovább bővülő légi forgalom helyreállítása is jelzi, mindkét részről komoly megbékélési szándék áll a múlt kedden Iszlámábádban született megállapodás mögött. Atal Behari Vadzspaji indiai miniszterelnök és Pervez Musaraf pakisztáni elnök - a hét országot tömörítő Dél-ázsiai Regionális Együttműködési Tanács (SAARC) csúcsértekezletén kiadott - közös közleményben bejelentette, hogy februárban tárgyalásokat kezdenek a vitatott kérdésekről, így a megosztott Kasmírról is.

"Történelmet írunk" - fogalmazott Musaraf, nem is minden alap nélkül. A közlemény szerint ugyanis Pakisztán első ízben vállalta, hogy megakadályozza a területéről induló India-ellenes támadásokat, míg India először mutatott hajlandóságot a Kasmírról szóló tárgyalásra. A két ország 1947-es szétválását követő első háborúban Kasmír nagyobbik, déli részét India, az északi részt Pakisztán kaparintotta meg (egy kisebb területet Kína is elfoglalt), és Újdelhi mostanáig az egész térséget sajátjának tekintette, ezért tárgyalni sem akart róla.

Pakisztán hiába követelte, hogy a többségében muszlim Kasmír gyakorolhassa önrendelkezési jogát, míg aztán 1989-ben - nyilvánvalóan a pakisztáni hadsereg és titkosszolgálatok támogatásával - a kasmíri muszlim szélsőségesek gerillaháborút indítottak, amelyben egyes adatok szerint eddig 40 ezren vesztették életüket. A két szomszédos ország közötti három háborúból kettő Kasmír miatt robbant ki, és a himalájai területért 2002-ben is majdnem kiásták a csatabárdot, miután India azzal vádolta meg Pakisztánt, hogy ő áll az újdelhi parlament elleni 2001. decemberi véres merénylet hátterében. Az újabb háború azonban már két atomhatalom közötti fegyveres konfliktus lett volna, hiszen időközben Pakisztán is bekerült a nukleáris hatalmak elit klubjába.

Erőteljes amerikai nyomásra végül is visszatáncoltak a háborús szakadék széléről, ám a határ mentén továbbra is több mint egymillió katona nézett egymással farkasszemet. Tavaly áprilisban azonban Vadzspaji bejelentette, hogy még egy utolsó kísérletet tesz a békéért, novemberben pedig Iszlámábád tűzszünetet hirdetett a Kasmírt kettéválasztó frontvonal mentén. Még tavaly felújították a diplomáciai kapcsolatokat, és helyreállt a két ország közötti buszközlekedés is.

A mostani áttörést hónapok óta tartó tervezés és hathatós külföldi nyomásgyakorlás előzte meg - tárta fel a brit BBC-nek adott interjújában Zafarullah Dzsamali pakisztáni kormányfő. Bár a közvetítő országokat nem nevezte meg, nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok áll a háttérben, hiszen Washingtonnak elemi érdeke, hogy a vele szövetséges India és Pakisztán legalább beszélő viszonyban álljon egymással. A siker okának tartják azt is, hogy - tanulva a két politikus legutóbbi, az indiai Agrában 2001 nyarán tartott sikertelen találkozójából - a mostani eszmecserét alaposan előkészítették: az iszlámábádi csúcstalálkozó előtt a két ország nemzetbiztonsági és hírszerzési vezetői egyeztettek.

A politikai viták kezelése révén a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok normalizálására is lehetőség nyílhat, ami Újdelhi és Iszlámábád számára egyaránt alapvető érdek. A katonai kiadásokon túl is rendkívül sokba kerül az ellenségeskedés: a két ország számos árucikket nem egymástól, hanem jóval drágábban, harmadik országtól szerez be. A világ népességének majdnem ötödét adó India és Pakisztán közötti, nem hivatalos csatornákon folyó kereskedelem értéke most mindössze évi másfél milliárd dollár, ami közgazdászok szerint megsokszorozódhatna egy kereskedelmi megállapodás révén. Nem véletlen, hogy mindkét fél üzleti köreiben örültek a békülékeny hangnemnek, a sajtó is lelkendezett, a pakisztáni Dawn (Hajnal) című angol nyelvű lap pedig azt írta: a két ország öt nap alatt többet tett a közeledésért, mint az előző öt évtizedben.

Mindkét politikus pillanatnyi erős belpolitikai helyzete is kedvezett az áttörésnek. Az indiai gazdaság gyors ütemben növekedik, és a Vadzspaji által vezetett Bharatija Dzsanata Párt (BJP) köré szerveződött koalíció tavaly decemberben fontos választásokat nyert. Az ellenzéki Kongresszus Párt fellegvárának számító négy államból a BJP hármat hódított el, ami még saját vezetőit is meglepte. A sikeres pakisztáni tárgyalásoktól is feldobott párt vezetése a múlt csütörtökön egyértelmű támogatásáról biztosította Vadzspajit, ha - mint fontolgatja - áprilisra vagy májusra előrehozza az októberben esedékes országos parlamenti választást.

A terror elleni harcért cserébe kapott amerikai támogatásokkal a pakisztáni gazdaság is kilábalt három évvel ezelőtti válságából, az 1999-ben puccsal hatalomra jutott, magát 2001-ben elnöknek nyilvánító - majd ezt 2002-ben egy vitatott népszavazáson megerősítő - Musarafnak pedig újév napján sikerült megszilárdítania hatalmát. A parlament alsóháza és a négy tartományi törvényhozás után a szenátus is áldását adta arra, hogy Musaraf 2007-ig kitöltse ötéves elnöki mandátumát, cserébe ez év végén lemond a hadsereg főparancsnoki tisztéről. A pakisztáni politika újabb bizarr fordulataként így nem választás, hanem lényegében bizalmi szavazás útján alkotmányos államfővé avanzsált tábornok egyúttal - az iszlámista pártokkal kötött ugyancsak furcsa alku eredményeképpen - elérte az alkotmány módosítását is, aminek révén feloszlathatja a parlamentet, és a legfelsőbb bíróság jóváhagyásával menesztheti a kormányfőt is.

Persze mind Vadzspajinak, mind Musarafnak meg kell küzdenie saját szélsőségeseivel, akik elutasítanak mindenféle kompromisszumot Kasmírral kapcsolatban. E tekintetben a pakisztáni elnök hatalmi helyzete kérdőjelezhető meg igazán.

A kasmíri gerillák ígért féken tartásával ugyanis teljessé vált az a fordulat, amelyet Musaraf a 2001. szeptember 11-ei merényletek után az Iszlámábád szövetségesének számító afganisztáni Talibán ejtésével kezdett el. Tavaly decemberben két merényletet is megkíséreltek a pakisztáni államfő ellen, az egyikben kasmíri iszlámisták, a másikban az al-Káida keze nyomát fedezték fel, de ennél is vészjóslóbb, hogy mindkét esetben felmerült a hadseregen belüli kemény mag szerepe is.

Bár a Kasmír ügyében korábban igen radikális álláspontot képviselő Vadzspaji és Musaraf is béketeremtőként szeretne bekerülni a történelemkönyvekbe, szakértők szinte egyöntetűen állítják, hogy a Kasmírról szóló megállapodás kemény dió. Az évtizedek során mindkét oldalon nemzeti mítoszok születtek a természeti szépségéről híres és a világ állítólag legjobb sáfrányát - régi kasmíri szövegek szerint a szerelem elixírjét - termő területről. Elemzők szerint éppen ezért előbb bizalomépítő kis lépésekre van szükség, amelyek révén maguknak a kasmíriaknak az élete javulna. Ilyen lehet például a tűzszüneti vonal megnyitása, a közlekedés újraindítása, hogy a kettészakadt családok találkozhassanak.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Ez történt: elkezdték bekapcsolni a traffipax-figyelmeztetéseket a Google Térképen

Ez történt: elkezdték bekapcsolni a traffipax-figyelmeztetéseket a Google Térképen

Debrecen megmondta, mennyit szán a főpályaudvarra, de annyiért senki sem vállalta

Debrecen megmondta, mennyit szán a főpályaudvarra, de annyiért senki sem vállalta

Több ezren tüntettek Trump ellen a Nők menetén

Több ezren tüntettek Trump ellen a Nők menetén

Elsüllyedt egy menekülteket szállító csónak, 120 ember tűnt el

Elsüllyedt egy menekülteket szállító csónak, 120 ember tűnt el

Könygázzal oszlatták a több tízezres tömeget Athénban

Könygázzal oszlatták a több tízezres tömeget Athénban

Karácsony és Horváth első előválasztási vitája: A Fidesz meg fog bukni

Karácsony és Horváth első előválasztási vitája: A Fidesz meg fog bukni