A Vlagyimir Putyin elnök szövetségesének számító Egységes Oroszország elfoglalta a duma valamennyi vezető posztját. A tavaly decemberi választásokon a voksok alig több mint egyharmadát megszerző pártszövetség a függetlenek túlnyomó részének átcsábításával kétharmados többségre tett szert.

"Akár vissza is tehetjük az alkotmányba a párt vezető szerepét rögzítő pontot" - fogalmazott a tavaly decemberi oroszországi parlamenti választások után megalakult duma első, múlt heti ülésén egy ellenzéki képviselő. Az ironikus megjegyzés találó, hiszen a 450 fős alsóházban 304 képviselő csatlakozott a Vlagyimir Putyin államfő politikáját támogató Egységes Oroszország (JeR) frakciójához, és így az orosz köznyelvben jegyinorossziknak, azaz egységoroszoknak hívott képviselők akadálytalanul fogadhatják el a saját maguk által javasolt törvénytervezeteket, és az alkotmány esetleges megváltoztatásához sem kell megszerezniük az ellenzék átmeneti támogatását.

A kétharmadosnál is nagyobb többségért alaposan meg kellett küzdenie a JeR-nek, hiszen a december 7-ei parlamenti választáson a pártlistán csak a szavazatok 37 százalékát kapták, és az egyéni választókörzetekben elért győzelmekkel is csupán 220 hely jutott a pártszövetségnek. A választás és az első parlamenti ülés közötti időszakban azonban a JeR-nek sikerült több mint nyolcvan, más párt színeiben vagy független jelöltként indult képviselőt magához csábítania. Mint utóbb kiderült, egyes függetlenek a szívük mélyén mindig is a JeR-hez húztak, és volt olyan is - mint például a korábban a Jobboldali Erők Szövetségében (SZPSZ) politizáló Pavel Krasenyinnyikov -, aki a csatlakozásért cserében bizottsági elnöki tisztet kapott.

Nagy osztozkodásról mégsem lehet beszélni, hiszen a 29 bizottság mindegyikének élére JeR-képviselő került, és a bizottsági elnökök első helyettesei között is sok az egységorosz. Természetesen a parlamenti elnöki tisztség is - Borisz Grizlov töltheti be a posztot - a JeR-nek jutott, ahogy a két első helyettesség is. Nyolc egyszerű elnökhelyettest is választott a duma, ám itt is többségben vannak a hatalmi párt emberei: öt hely jutott a JeR-nek, míg a Rogyina (Haza) pártszövetség, a szélsőséges Vlagyimir Zsirinovszkij vezette Orosz Liberális Demokrata Párt (LDPR) és a jelentősen meggyengült Orosz Kommunista Párt (KPRF) csak egyet-egyet kapott. Az alelnöki tisztségek döntő többségének elfoglalásával a JeR a duma tanácsában is abszolút többséghez jutott, így az alsóház munkájának kereteit meghatározó testületben sem kell túlzott ellenzéki akadékoskodással számolnia.

Az ellenzék csak részben asszisztált a JeR térnyeréséhez: a kommunisták és az LDPR-honatyák nem vettek részt a voksoláson, míg az ellenfelei által populistának tartott Rogyina megpróbált szembeszállni az árral, és tíz bizottsági elnöki posztra saját jelöltet állított. A jelek szerint azonban a Rogyinán belül sem mindenki értett egyet e döntéssel, hiszen a bizottságelnöki posztokról döntő lista megszavazásakor 343 igen szavazatot számoltak össze, míg csak heten tartózkodtak és ugyancsak heten voksoltak nemmel.

A Putyin által megszemélyesített központi hatalomhoz fűződő viszony meghatározása nem csak a bizottságok ügyében osztotta meg a parlamenti választásokon a vártnál nagyobb sikert - kilencszázalékos eredményt - elért tömörülést. A Rogyina ugyanis hivatalosan azt támogatja, hogy a március 14-ére kiírt oroszországi elnökválasztáson Viktor Gerascsenko volt központi banki elnök szálljon szembe a megméretés egyedüli esélyesének számító Putyinnal. Szergej Glazjev, a Rogyina egyik társelnöke viszont úgy döntött, önálló jelöltként ő is versenybe száll, és megkísérli összegyűjteni az induláshoz szükséges kétmillió aláírást. A Rogyina másik társelnöke, Dmitrij Rogozin viszont ellenzi Glazjev szándékát, mivel úgy véli, ha az Oroszország több térségében népszerű politikus ringbe lép, a Rogyina kiesik a Kreml kegyeiből.

"Ha Glazjev indul, egyértelmű, hogy szétrombolnak bennünket. Azt terveztük, hogy kormánypozíciókat szerzünk, talán még a miniszterelnöki tisztséget is. Most már nem is gondolhatunk ilyesmire" - mondta Rogozin a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilapnak adott nyilatkozatában, és közvetve elismerte, hogy Gerascsenkót nem tartják Putyin igazi ellenfelének. A vita állítólag olyan komoly, hogy Rogozin és Glazjev alig állnak szóba egymással, és nem kizárt, hogy néhány héten belül felbomlik a pártszövetség. A Rogyinához hasonló belső gondokkal küszködik a KPRF is, ahol Gennyagyij Zjuganov pártelnök Gennagyij Szemiginben, az egyik párton belüli szervezet élén álló és a kommunistákat jelentős összeggel támogató üzletemberben igyekszik megtalálni a választási kudarc fő felelősét. Az alapszervezetekben terjesztett dokumentumokban Zjuganov azzal vádolta Szemigint, hogy belső ellenségként szét akarja rombolni a pártot.

A volt jegybankelnök mellett egyébként több olyan induló is van, akinek bevallott célja, hogy részvételével emelje a polgárok választási kedvét, azaz Putyint segítse. Erre azért van szükség, mert a közvélemény-kutatások szerint a négy éve hivatalban lévő államfő egyetlen igazi ellenfele az esetleges választási apátia: ha a részvétel nem haladja meg az ötven százalékot, akkor is meg kell ismételni a választást, ha Putyin a várakozásoknak megfelelően megkapja a voksok több mint háromnegyedét.

A szövetségesként indulók egyike Szergej Mironov, az orosz parlament felsőházának elnöke, aki egyik nyilatkozatában azt mondta, azért lép sorompóba, hogy ne csak "politikai szappanbuborékok" ellen kelljen versenyeznie Putyin elnöknek. Egy másik interjújában még egyértelműbben fogalmazott, és közölte: "ha a bizalmunkat élvező vezér csatába indul, nem hagyhatjuk magára". Ugyancsak az államfő szövetségeseként száll ringbe Vlagyimir Brincalov üzletember is, aki a Rosszija tévének adott nyilatkozatában - egy olyan fotó előtt ülve, melyen éppen kezet fog az államfővel - büszkén elismerte, csak azért indul, hogy magasabb legyen a részvételi arány.

Miután sem a KPRF, sem pedig az LDPR nem indítja elnökét, Putyinnak csak egy hangos kihívója akadt: Irina Hakamada, az SZPSZ egyik vezetője. A volt parlamenti alelnöknő agresszív kampányba kezdett, és azt állította, Putyin elnök annak ellenére rendelte el 2002 októberében a csecsen terroristák által elfoglalt moszkvai kultúrház ostromát, hogy állítólag tudta, a több száz túszt sakkban tartó fegyveresek nem akarják megölni foglyaikat. Hakamada ezzel közvetve az orosz elnököt tette felelőssé azon túszok haláláért, akiknek életét az ostrom során bevetett kábító hatású gáz oltotta ki. Az államfő mögött álló médiumok azonnal megkezdték kampányukat Hakamada ellen, az egyik esti hírműsorban egy olyan "egyszerű járókelőt" szólaltattak meg, aki szerint "isten mentse meg Oroszországot Hakamadától, az oligarchák emberétől".

Az erőviszonyok láttán a Putyin elnökkel néha nem teljesen egyetértő Mihail Kaszjanov miniszterelnök is teljes mellszélességgel az államfő mögé állt, és korábban hangoztatott kétségeit félretéve egyértelműen úgy fogalmazott: az orosz gazdaság tavalyi eredményeiből kiindulva - 6,6 százalékos gazdasági növekedés, gyors termelés-, illetve fogyasztásbővülés, 12 százalékosra mérséklődött infláció - megvalósítható Putyin terve, miszerint tíz éven belül meg kell kétszerezni Oroszország GDP-jét. Az államfő melletti kiállás ellenére moszkvai elemzők szerint nagyon kicsi az esélye annak, hogy Kaszjanov az elnökválasztás után is megtarthatja miniszterelnöki posztját. Kaszjanov egyébként kijelentette, a dumában a hatalmas JeR-fölény ellenére is van esély a konstruktív ellenzéki javaslatok elfogadására. Valószínűleg nem ezek közé tartozik Zsirinovszkij azon minapi indítványa, miszerint akkor lehetne megfékezni az Oroszországot pusztító korrupciót, ha negyven megvesztegethető embert - 10-10 minisztert, parlamenti képviselőt, tábornokot, illetve köztisztviselőt - nyilvánosan kivégeznének a Vörös téren.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Válaszolt a kormányszóvivő a tüntetőknek: Soros

Válaszolt a kormányszóvivő a tüntetőknek: Soros

Felülteljesített a magyar tőzsde, új történelmi csúcson az OTP

Felülteljesített a magyar tőzsde, új történelmi csúcson az OTP

Ötven autóval tüntettek a túlóratörvény ellen Nagykanizsán

Ötven autóval tüntettek a túlóratörvény ellen Nagykanizsán

Beárazták az új 7-es BMW-t, nem olcsó a biturbó V12-es csúcsmodell

Beárazták az új 7-es BMW-t, nem olcsó a biturbó V12-es csúcsmodell

Összetörték az értékes Zsolnay-szökőkutat Harkányban – videó

Összetörték az értékes Zsolnay-szökőkutat Harkányban – videó

Bohóc a kereszten

Bohóc a kereszten