Teljes politikai bizonytalanság közepette ült össze kedden az új szerb parlament, miután a legtöbb mandátumot szerzett szélsőséges nacionalista Radikális Párttól egyaránt elzárkózó négy demokratikus párt - így a Vojiszlav Kostunica (képünkön) vezette DSZSZ - között eredménytelenek voltak a koalíciós tárgyalások.

Többismeretlenes egyenletre emlékeztetett a szerbiai belpolitika a december végén megválasztott új törvényhozás keddi alakuló ülésének előestéjén. Az alkotmányban előírt 30 napos határidő leteltével a honatyák anélkül gyűltek össze első tanácskozásukra, hogy egyértelműen kirajzolódtak volna a leendő kormánykoalíció körvonalai. A december 28-ai választáson parlamenti helyhez jutott hat párt egyike sem kapott ugyanis elegendő szavazatot ahhoz, hogy önmagában vagy szóba jöhető szövetségeseivel a kormányalakításhoz szükséges többségre tegyen szert (HVG, 2004. január 3.).

Az 1991 után az egykori Jugoszlávia területén az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények kivizsgálására felállított hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) őrizetében lévő Vojiszlav Seselj Szerb Radikális Pártja (SZRSZ) hiába mondhatja magáénak a legtöbb - 82 - mandátumot, még a szintén a hágai bíróság vendégszeretetét élvező Szlobodan Milosevics szocialista pártjának (SZPSZ) 22 képviselőjével együtt is kisebbségbe szorul a 250 tagú szkupstinában. A másik térfélen, az úgynevezett demokratikus táborban felsorakozó négy párt viszont, legalábbis keddi lapzártánkig, képtelennek bizonyult az összefogásra.

A Seseljt nagy sikerrel helyettesítő Tomiszlav Nikolics által irányított SZRSZ után másodikként befutó Vojiszlav Kostunica volt jugoszláv államfő Szerbiai Demokrata Pártja (DSZSZ) 53 voksot söpört be, így a Demokrata Párttal (DSZ), a G17+ liberális, valamint a Vuk Draskovics-féle Szerb Megújhodási Mozgalom (SZPO) és az Új Szerbia (NSZ) monarchista-nacionalista frakciójával együtt kényelmes többségre támaszkodó koalíciót hozhatna létre. A baj csak az, hogy Kostunica a kampány során nem győzött elhatárolódni a tavaly novemberi érvénytelen elnökválasztás után (HVG, 2003. november 22.) formálisan is felbomlott, Milosevics 2000 őszi megbuktatása óta kormányzó Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOSZ) fő erejének számító DSZ-től.

A politikai-ideológiai és személyes ellentétek a 2003 márciusában meggyilkolt Zoran Gyingyics pártja és a DOSZ-ból 2001 nyarán kifarolt DSZSZ között odáig fajultak, hogy a választások után Kostunica eleve kizárta a DSZ-t is magában foglaló négypárti demokratikus nagykoalíció lehetőségét. Január elején Kostunica sokak megrökönyödésére előbb egy olyan átmeneti - funkcióiban korlátozott - nemzeti egységkormányt javasolt, amelyben az SZRSZ és az SZPSZ is részt vett volna, majd a DSZ-t mellőző kisebbségi koalíciót kezdte forszírozni. A Milosevics-érához kötődő SZRSZ az utolsó pillanatig fenntartotta a DSZSZ-nek címzett koalíciós ajánlatát, ám ezt Kostunicáék már csak a növekvő nyugati aggodalmak miatt sem mérlegelhették komolyan.

A DSZSZ, a G17+ és az SZPO-NSZ január 20-ára kidolgozta a koalíciós megállapodás tervezetét, amely egyebek közt az új alkotmány három hónapon belüli elfogadását, a kormányzati intézményrendszer reformját, a korrupció ellen irányuló összeférhetetlenségi törvény jóváhagyását helyezte kilátásba. Kiszivárgott az is, hogy a külső támogatásért cserébe Borisz Tadics, a 37 hellyel rendelkező DSZ legnépszerűbb alelnöke megtarthatta volna a védelmi tárcát Szerbia-Montenegró szövetségi kormányában. Csakhogy ezt, az ország kormányozhatóságának és stabilitásának érdekére hivatkozva, maga Tadics is felháborodottan visszautasította. Ugyanakkor pár nappal később a DSZ jelezte, hogy mégis hajlandó lenne visszatérni a tárgyalóasztalhoz, ha a párt adhatná a házelnököt, de ezt legott elvetette Velimir Ilics NSZ-vezér, aki azért hagyott egy kiskaput, amikor megnevezte a leköszönő kabinetnek azokat a kompromittálódott vezéralakjait - köztük Zoran Zsivkovics ügyvivő miniszterelnököt, Alakszandar Vlahovics privatizációs és Bozsidar Gyelics pénzügyminisztert -, akiknek szerinte semmi keresnivalójuk az új kormányban.

Az ellentmondásos nyilatkozatok és a sajtóban szaporodó találgatások okozta zűrzavart csak fokozta a DSZ főbizottságának hét végi döntése, amely nagykoalíció létrehozását célzó konzultációkra hatalmazta fel Zsivkovicsot és Tadicsot. A megbeszélést követő sajtóértekezleten Zsivkovics arra utalt, hogy az alkudozások akár hónapokig is elhúzódhatnak. A föltámadt reményeket azonban hamar lehűtötte Kostunica, aki vasárnap közölte, hogy pártja inkább hajlik az új választásokra, semmint hogy beszálljon egy nagykoalícióba.

A csalfa menyasszony viselkedéséhez hasonlította Tadics a B92 televízió vasárnap esti politikai magazinműsorában Kostunicáék magatartását, mert szerinte a DSZSZ úgy tesz, mintha a DSZ egyszer már elkötelezte volna magát a kisebbségi koalíció mellett, és most földhöz vágta volna a jegygyűrűket. Erre viszont ugyanott Mlagyan Dinkics volt jegybankelnök, a gazdasági és szociális megfontolások miatt mielőbbi kormányalakítást sürgető G17+ egyik frontembere azzal kontrázott, hogy nem tudni, egyáltalán kivel lehet a DSZ-ben érdemben tárgyalni. Merthogy a február 21-én esedékes kongresszus közeledtével a párton belül egyre élesebb hatalmi harc folyik a Gyingyics halála óta betöltetlen elnöki posztért Zsivkovics és Tadics között, s az utóbbi szemlátomást nagyobb rugalmasságot tanúsítana a koalíció kérdésében, mint riválisa.

Ilyen előzmények után kedden beigazolódtak a borúlátó előrejelzések. Kudarcba fulladt a honatyák első kísérlete, hogy házelnököt válasszanak, hiszen sem az SZRSZ, sem a DSZSZ jelöltje mögött nem sorakozott fel többség. A szavazástól tartózkodó DSZ álláspontja szerint a patthelyzetet csak átfogó koalíciós megállapodás oldhatná meg, ám elemzők szerint az elhúzódó alkotmányos válság ellenére a felek lapzártánkig vajmi kevés jelét adták a kompromisszumkészségnek. Ezért függetlenül attól, hogy a négy demokratikus párt végül megegyezésre jut-e a parlament elnökének személyéről vagy sem, belgrádi politikai körökben egyre többen tartották elkerülhetetlennek az új választások kiírását.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Felrobbant egy megcsapolt üzemanyag-vezeték Mexikóban - sok a halott

Felrobbant egy megcsapolt üzemanyag-vezeték Mexikóban - sok a halott

Nanorészecskékkel támadtak az agytumorra spanyol tudósok, és úgy néz ki, hogy eredményesen

Nanorészecskékkel támadtak az agytumorra spanyol tudósok, és úgy néz ki, hogy eredményesen

Lavinaveszély miatt lezártak a 75-ös főút egy szakaszát Erdélyben

Lavinaveszély miatt lezártak a 75-ös főút egy szakaszát Erdélyben

Időutazásra hív ez a régi, de alig használt 3-as BMW

Időutazásra hív ez a régi, de alig használt 3-as BMW

Japán támadás: milyenek a 2019-es új Lexusok?

Japán támadás: milyenek a 2019-es új Lexusok?

Nagyjából ezren vonulnak az Andrássy úton a Várkert Bazár felé

Nagyjából ezren vonulnak az Andrássy úton a Várkert Bazár felé