Az 1979-es iráni forradalom gyökere egészen az iszlám születése után szinte rögtön, még a 7.

Az 1979-es iráni forradalom gyökere egészen az iszlám születése után szinte rögtön, még a 7. században bekövetkezett, alapvetően politikai indíttatású szunnita-síita szakadásig nyúlik vissza. A szunniták lényegében a közösség, elsősorban persze a vallás- és jogtudósok konszenzusától teszik függővé a vezető (kalifa) személyét. Ezzel szemben a síiták szerint Mohamed próféta családjából kell kikerülnie a vezetőnek (imám), aki csaknem prófétai tulajdonságokkal rendelkezik, és a síiták többsége szerint cselekedeteiben csalhatatlan, kijelentései a muszlimok számára követendő, "isteni ihletésű" törvények.

A síiták hosszú évszázadokon át ellenzékben voltak a szunnita többséggel szemben. Számukra a Korán és a próféta általuk elfogadott kijelentései mellett a mindenkori imám megnyilatkozásai jelentették a törvény harmadik pillérét. A 12. imám azonban - a számos ágra szakadt síiták egy része kevesebb imámot ismer el - a 9. század végén, még gyermekkorában eltűnt; miként hívei mondják, azóta "rejtőzködik", és mahdiként, azaz megváltóként hozza majd vissza a Földre az igazság birodalmát.

A rejtőzködés komoly teológiai-dogmatikai probléma elé állította a síita vallás- és jogtudósokat (uléma): nem volt velük élő jogforrás-imám. Az uléma válasza kezdetben egységesen az volt, hogy a visszavárt imám "rejtőzködése" idején a hívők kötelessége a várakozás (intizar), és nincs jogalap iszlám állam földi megteremtéséhez. Ezért a "hagyományos" síita vezetők kerülték a válaszadást a politikai és teológiai problémákra, például nem foglaltak állást olyan alapvető kérdésben sem, mint a pénteki imán való kötelező részvétel.

Ezzel az apolitikussággal szemben már a 13-14. században több neves síita vallástudós (al-Muhakik, al-Allama al-Hilli, Mohamed bin Makki al-Amili) fellépett, az ő és követőik munkássága során érlelődött ki a gondolat, hogy a vallástudósok, mint az isteni törvény legmélyebb ismerői, jogosultak lehetnek az addig került teológiai döntések meghozatalára. A 16. század elején a Szafavida Birodalomban államvallássá emelkedett ugyan a síita irányzat - amely azóta Irán hivatalos vallása -, de csak a 19. században (Naini munkássága nyomán) merült fel, hogy a vallástudósok joga kiterjedjen a politikai döntéshozatalra is.

Erre épült Ruhollah Muszevi Khomeini ajatollah (1909-1989) iszlám kormányzati ideológiája. Az iráni iszlám forradalom atyjának legfőbb újítása abban állt, hogy végleges formába öntötte a "vilajet al-fakih al-mutlaka" elméletét, azaz a "vallástudós abszolút hatalmát" (amit egyébként a világ síita vallástudósainak többsége nem fogad el). Ennek megtestesülése az Iráni Iszlám Köztársaság alkotmányának 5. cikkelye, amely kimondja, hogy az iszlám állam vezetője a vallás- és jogtudósok által elismert legtekintélyesebb autentikus forrás, azaz mardzsa. Khomeini az iráni síiták többsége számára szinte a csalhatatlan imám magasságába emelkedett.

Az 1979-es iráni forradalom - amely a síita iszlám újító és nem az ortodox irányzatának terméke - mély ideológiai és politikai nyomokat hagyott az iszlám világon. Khomeini már iraki emigrációja idején "világméretekben" gondolkodott. A forradalom győzelme után meghirdetett eszmeexport nem állt meg a jelszavaknál: Libanon, Irak és Bahrein arab síita közösségei, valamint Marokkótól Indiáig az iszlám világ szórványban élő síita kisebbségei is ideológiai, anyagi és esetenként fegyveres segítséget kaptak. Bár a síiták nagy része a tradicionalista intizar mérsékeltebb irányzatának híve - miként Irak síitáinak zöme is -, még ők is büszkék Iránra, amelyet politikai és katonai hátországnak tekintenek.

A közel-keleti szunnita fiatalság körében is már a nyolcvanas években népszerű lett az aktív iráni politika. A síita politikai gondolkodás alapelemei ugyanis - mint például a sok évszázados elnyomásból és a fenyegetettség érzéséből táplálkozó összetartás, a konspiratív együttműködés, az ellenséggel szembeni nyílt vagy titkos harc - termékeny talajra hullottak a komoly társadalmi problémákkal küszködő szunnita tömegekben is. Számos arab országban tapasztalható, hogy szunnita fiatalok nemcsak ama politikai gondolkodás elemeit teszik magukévá, hanem a dogmát is: "elsíitásodnak".

MANYASZ RÓBERT / BEJRÚT

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Világ

Vallásháború

A 25 évvel ezelőtti iráni iszlám forradalom szinte megrengette a világot, mára azonban a síita mullahok rendszere valamelyest megszelídült. Ám az továbbra sem dőlt el, hogy a konzervatívok vagy a reformerek kerülnek-e ki győztesen a hatalmi harcból, és van-e jövője a politikai iszlámnak Iránban.

"A gép, amin ülök, mindjárt szétesik" – ez lehetett az eltűnt Premier League-csatár utolsó üzenete

"A gép, amin ülök, mindjárt szétesik" – ez lehetett az eltűnt Premier League-csatár utolsó üzenete

Bekeményítenének a németek, hogy a Huawei kénytelen legyen kivonulni

Bekeményítenének a németek, hogy a Huawei kénytelen legyen kivonulni

Drágult a Millenáris parkosítása

Drágult a Millenáris parkosítása

Népszava: Folytatódik az eljárás Magyarország ellen a Stop Soros-törvénycsomag miatt

Népszava: Folytatódik az eljárás Magyarország ellen a Stop Soros-törvénycsomag miatt

Megölt lengyel politikus: a helyszínt biztosító cég főnökét is letartóztatták

Megölt lengyel politikus: a helyszínt biztosító cég főnökét is letartóztatták

Brexit: a brit parlament elé vinnék az újabb népszavazás ügyét

Brexit: a brit parlament elé vinnék az újabb népszavazás ügyét