Ha nem is temette el, de súlyos betegség jeleit diagnosztizálta a múlt héten az Európai Bizottság az úgynevezett lisszaboni programon, amely szerint a kibővülő EU-nak az évtized végére tartósan kiegyensúlyozott növekedést produkáló, a versenyképességben élenjáró gazdasággá kellene válnia.

"A tagországok nem ébredtek rá, milyen közel van 2010, és négy évvel Lisszabon után ma egyértelmű, hogy a félidőre, vagyis a 2005-re kitűzött célok nem teljesíthetők" - fogalmazott lemondóan Romano Prodi, az Európai Bizottság (EB) elnöke, amikor a múlt héten az Európai Parlamentben (EP) ismertette az úgynevezett lisszaboni jelentést. Amikor 2000 márciusában az EU állam- és kormányfői a portugál fővárosban tartott csúcstalálkozójukon elfogadták az európai integráció tízéves gazdaságfejlesztési programját, nemcsak a nap sütött vidáman a lisszaboni égen, hanem a világgazdaságban is derűsebb idők jártak. A program így érthetően hangzatos jelszót kapott: "az EU-nak az évtized végére a világ legversenyképesebb régiójává kell válnia". Egy évre rá azonban a fejlett országokban lelassult a konjunktúra, az információtechnológiai forradalom elvesztette lendületét, Amerika lekörözésének ambiciózus terve pedig egyre ingatagabbá vált.

A hivatalból optimista EB ugyan láthatóan rendkívüli erőfeszítéseket tett, hogy a legkisebb előrelépéseket is kimutassa, ám a tanulmány meglehetősen borúlátó. A tizenötök együttes gazdasági növekedése tavaly - az alacsony infláció és kamatszint ellenére - mindössze 0,8 százalékot ért el, és az utóbbi három év átlagos évi növekedése is csupán 1,25 százalékos volt, szemben az előző évtized második felének 2,7 százalékos tempójával. Bár az idén már 2 százalékos, jövőre pedig 2,5 százalékos növekedést várnak, az egy főre jutó GDP így is csak a 72 százaléka az amerikainak. Az EB azt állítja: ha a tagországok egyidejűleg és koordináltan hajtanák végre az elhatározott intézkedéseket, évi 0,5-0,75 százalékos növekedési tartalékot szabadítanának fel a következő 5-10 évben. Figyelemre méltó, hogy Brüsszel a bővítéstől is komoly gazdasági lendítőerőt vár. "Az új tagállamok átlagos évi növekedési potenciálja 4 százalékra tehető, és a 450 millió fősre bővülő egységes piac új befektetéseket, kereskedelmi és vállalatszervezési lehetőségeket kínál" - áll a jelentésben.

Az európai gazdasági növekedést mindenekelőtt a költségvetési fegyelem fellazulása fogja vissza - véli az EB. Tavaly a tagállamok átlagos költségvetési hiánya elérte a GDP 2,7 százalékát, az átlagos államadósság pedig - meghaladva az elvben meghúzott 60 százalékos felső határt - a GDP 64 százalékát. Ezt a tendenciát - figyelmeztet a tanulmány - különösen az európai népesedési kilátások teszik veszélyessé: az idősek arányának folyamatos növekedése egyre jobban megterheli a nemzeti büdzséket, ami hosszú távon is évi 2 százalék alá szoríthatja az átlagos növekedési ütemet, holott a "lisszaboni cél" a tartósan 3 százalékos fejlődés.

Bírálatokat kapott a viszonylag alacsony, 64,3 százalékos foglalkoztatottsági szint is. Egyelőre csak 4 tagállam - Dánia, Hollandia, Svédország és Nagy-Britannia - érte el a lisszaboni programban 2010-re kitűzött 70 százalékos foglalkoztatási célt (ami még így is alatta marad az USA 72 százalékának). E téren a leendő tagországok sem jeleskednek: átlagos mutatójuk 57 százalékos. Az egyik legfontosabb lisszaboni "feladat" szerint az idősebb - 55-64 év közötti - munkavállalók számát az évtized végéig a korcsoport jelenlegi 40 százalékáról 50 százalékra kell emelni. Az elmozdulás azonban nagyon lassú, az új tagállamok belépése pedig még rontani is fogja az összképet, e körben ugyanis csak az idősebbek 30 százaléka aktív. Az EB ugyanakkor elérhetőnek látja, hogy a nők foglalkoztatottságának most 55 - az új tagállamokban 50 - százalékos aránya 2010-re a kitűzött 60 százalékra felemelkedjék.

Tovább rontja Európa esélyeit, hogy a kilencvenes évek közepe óta lassult a termelékenység emelkedése: az EU-ban most csupán évi 0,5-1 százalék, szemben az USA 2 százalékával. "Bár az új tagállamokban az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték csak a fele az uniós átlagnak, e körben gyorsabb a növekedés, mint az uniós átlag" - írja reménykedve az elemzés. Az EU "lomhaságát" két tényező számlájára írják a bizottsági közgazdászok: az iparban és a szolgáltatásokban az amerikaihoz képest jóval kevésbé terjedtek el az új információs és kommunikációs technológiák, ugyanakkor erőteljesen visszaestek a vállalati és az állami beruházások. Utóbbiak aránya a GDP-hez képest az USA-ban tavaly 3,3 százalék volt, az EU-ban csak 2,4.

Az egységes piac még mindig nem bontakoztathatta ki teljes növekedésgeneráló hatását - sorolja tovább a gondokat a dokumentum, mely szerint a kormányok továbbra is túl sok nemzeti akadályt állítanak a szolgáltatások szabad áramlása elé, visszafogva ezzel a szektor versenyképességét, holott ez az ágazat adja az uniós GDP 70 százalékát. Ráadásul lassú az úgynevezett "hálózatos ágazatok" - az energiaszolgáltatás, a vasút, a posta és a távközlés - liberalizálása. A kormányok a jelentés szerint három szinten is bűnösök: sokszor képtelenek megállapodni a piaci szereplők számára előnyösebb és olcsóbb közösségi jogszabályokban, a közösségi jogszabályokat gyakran nem ültetik át határidőre saját jogrendjükbe, ha pedig átültetik, néha úgy, hogy a nemzeti monopólium mégis versenyelőnyben maradjon.

Nemcsak gyorsabb, hanem társadalmi és környezeti értelemben is fenntartható gazdasági növekedést célzott meg a lisszaboni program - a tagállamok azonban ebből a szempontból is gyenge bizonyítványt kaptak. A munkanélküliség emelkedése és a nyugdíjreform elmaradása miatt az EU-ban 55 millió ember - a lakosság 15 százaléka - még ma is szegénységgel küzd. Az sem válik az EU díszére, hogy tíz - együttesen az uniós gazdaság felét adó - tagállama jócskán elmarad az úgynevezett kiotói megállapodásban vállalt környezetvédelmi célok teljesítésétől, holott éppen Európa harcolt a legélesebben Amerika ellenében a nemzetközi egyezmény életre hívásáért.

A mindinkább a júniusi EP-választások lázában égő európai képviselők sem fukarkodtak a kormányok bírálatával. Hans-Gert Pöttering, az EP kereszténydemokrata frakciójának német elnöke például populizmussal és kétszínűséggel vádolta a strukturális reformok terén óvatos Gerhard Schröder német kancellárt. Az indulatokat egyre több szakértő is osztja. Peter Ludlow, a közismert brüsszeli "integrációkutató" guru fogalmazta meg a szónoki kérdést: ha az EU-ban nem működik a gazdaságpolitikai együttműködés és a kollektív nyomás eszköze olyan ügyekben - például a költségvetési hiányok korlátozásában -, amelyeknek közvetlen hatásuk van az egységes valuta hitelességére, akkor milyen remények fűzhetők egy jóval lazább és szerteágazóbb gazdasági programhoz, mint a lisszaboni csomag? Ludlow nem az egyetlen, aki felveti: a gazdasági sikerországot képviselő ír elnökséggel az élen - és immár 25-ös körben - az EU kormányfőinek a márciusi csúcstalálkozón új vágányra kell állítaniuk a ma még döcögő lisszaboni expresszt.

KOCSIS GYÖRGYI / BRÜSSZEL

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Elsüllyedt egy menekülteket szállító csónak, 120 ember tűnt el

Elsüllyedt egy menekülteket szállító csónak, 120 ember tűnt el

Fotók: Több ezren kísérték a meggyilkolt lengyel polgármester koporsóját

Fotók: Több ezren kísérték a meggyilkolt lengyel polgármester koporsóját

Kiszivárgott: már lehet tudni, milyen új funkciók jönnek az Androidba

Kiszivárgott: már lehet tudni, milyen új funkciók jönnek az Androidba

Több mint 100 fok különbséget mértek a Föld leghidegebb és legmelegebb pontjai között

Több mint 100 fok különbséget mértek a Föld leghidegebb és legmelegebb pontjai között

Trump ügyvédje szerint az elnök kampánycsapata összejátszhatott az oroszokkal

Trump ügyvédje szerint az elnök kampánycsapata összejátszhatott az oroszokkal

Matolcsyék félmilliárdért vettek festményt

Matolcsyék félmilliárdért vettek festményt