A politikai nyomásnak engedve a Tony Blair vezette brit kormány - akárcsak George W. Bush elnök az USA-ban - független vizsgálatot indít az iraki háborús szerepvállalás alapjául szolgáló titkosszolgálati jelentések születési körülményeinek kiderítésére.

Kormányzásának legnehezebb időszakát éli Tony Blair, a hat és fél éve hatalmon lévő brit munkáspárti miniszterelnök: hiába nyert meg a múlt héten két sorsdöntő csatát a parlamentben, győzelme láthatóan pirruszinak bizonyult. A londoni alsóházban múlt kedden a képviselők - a munkáspárt 161 fős többsége ellenére - csak ötfős többséggel szavazták meg a diploma megszerzése után, bizonyos kereset elérése esetén visszafizetendő tandíjhitelről (HVG, 2004. január 24.) szóló felsőoktatási reformtervet. Az utóbbi időben fáradtnak, megviseltnek és gondterheltnek tűnő Blair alighogy túlélte a - munkáspárti képviselők lázadása nyomán - kormányának bukásával fenyegető alsóházi szavazást, újabb, hatalmát veszélyeztető erőpróba elé került.

Lord Hutton felsőházi lordbíró szerdán tette közzé az iraki tömegpusztító fegyverek létezésének felnagyítása körül a BBC által tavaly tavasszal kirobbantott botrány nyomán öngyilkosságot elkövetett védelmi minisztériumi fegyverszakértő, David Kelly halála körülményeinek kivizsgálásáról készült terjedelmes jelentésének végkövetkeztetéseit. A lordbíró - meglepő módon - szinte minden tekintetben tisztázta Blairt és kormányát, miközben súlyosan elmarasztalta a közszolgálatiságban, függetlenségben világszerte példaértékűnek tartott BBC-t újságírói és szerkesztési módszereiért.

A szerecsenmosdatással felérő jelentés azonban visszaütött a Blair-kormányra. A közvéleményt ugyanis nem sikerült a kormány oldalára állítani: több napilap felmérése szerint is a megkérdezettek több mint fele úgy érzi, a tisztességes, kikezdhetetlen, felfogásában az ellenzéki konzervatívokhoz közel álló lordbíró késznek mutatkozott a kabinet teljes körű felmentésére. Furcsamód ez a nézet még a munkáspárti szavazók körében is tartja magát. Némi igazságtartalma lehet is mindennek, hiszen több kormányzati tisztviselő is olyan értelemben nyilatkozott, hogy a Hutton-jelentés túlságosan csínján bánt a kabinettel. A Blair-kormányt arculcsapásként érte, hogy a lordbíró által elmarasztalt BBC szavahihetőségében kétszer annyian bíznak, mint a kormányéban. A közvélemény bizalmának megnyerése ugyanakkor létfontosságú a BBC számára, amely a Hutton-jelentés megállapításainak köszönhetően több mint nyolcvanéves történetének eddigi legsúlyosabb válságába sodródott. Lemondott elnöke és vezérigazgatója, az alkalmazottak tiltakozásul tüntettek, a BBC függetlensége felett őrködő kormányzótanács bocsánatot kért, az ellenzéki konzervatívok pedig felvetették a jelenlegi önszabályozás helyett egy külső felügyeleti szerv létrehozását.

Az Irak elleni háborút továbbra is megalapozottnak, a Bagdad tömegpusztító fegyvereiről szóló jelentést pedig helyénvalónak tartó Blair tekintélyének is sokat ártottak a Hutton-jelentés végkövetkeztetései. A közvélemény-kutatások egyöntetűen azt mutatják, hogy a többség úgy gondolja, a kormányfő az iraki kérdésben helytelenül cselekedett. Aligha gondolhatják másként, hiszen máig, nyolc hónappal az iraki háború befejezése után még csak a nyomára sem akadtak tömegpusztító fegyvereknek, amelyek "45 percen belüli bevethetőségét" hangoztatva érte el annak idején Blair, hogy az alsóház - a kormánypárti képviselők példátlan ellenszegülése dacára - végül az ellenzéki konzervatívok és a liberális demokraták támogatásával megszavazza Nagy-Britannia ENSZ-felhatalmazás nélküli részvételét az iraki háborúban.

A nagy tekintélyű lordbíró kétségtelenül kedvező megállapításokat tett a Blair-kormányra. Szerinte a kabinet nem nagyította fel az iraki tömegpusztító fegyverek létezéséről szóló, 2002 szeptemberében készült titkosszolgálati jelentést, nem hátsó szándékkal hozta nyilvánosságra Kelly nevét, a jelentés egyedül azt rótta fel a védelmi minisztériumnak, hogy erről előzetesen értesítenie kellett volna a fegyverszakértőt. Alaptalannak bizonyultak Lord Hutton szerint a BBC azon megállapításai, hogy "a 45 percen belül bármikor bevethető" kitétel a titkosszolgálatok ellenére és a kormány határozott utasítására került bele az iraki tömegpusztító fegyverek létét és veszélyességét igazoló jelentésbe. A lordbíró egyúttal megalapozatlannak tartotta a BBC rádióriporterének, Andrew Gilligannak a botrányt előidéző rádióadásban elhangzott - Kellytől származó értesüléseken alapuló - megállapításait a titkosszolgálati jelentés elferdítésére. Végkövetkeztetéseiben Lord Hutton még Kellyt is elmarasztalta, mondván, a fegyverszakértőnek - aki a lordbíró meggyőződése szerint önkezével vetett véget életének - nem volt hivatalos felhatalmazása arra, hogy újságírókkal találkozzon. Az ellenzéki konzervatívok, bár nem győzték hangsúlyozni, hogy elfogadják a lordbíró végkövetkeztetéseit, független vizsgálatot követeltek annak kiderítésére, hogy ha a titkosszolgálatok annak idején bizonyítékokra hivatkozva állították rendíthetetlenül a tömegpusztító fegyverek létét, akkor a hathatós amerikai-brit kutatómunka ellenére miért nem akadtak mindmáig a nyomukra.

Egyre nagyobb nyomás nehezedett Blairre, hiszen a közvélemény-kutatások szerint a britek 54, illetve 61 százaléka elengedhetetlennek tartja a független vizsgálatot a kérdésben. Ráadásul a kormányfő pozícióját éppen legfőbb külföldi szövetségese, George W. Bush amerikai elnök döntése is kikezdte. Bush ugyanis bejelentette az iraki háború megindításának alapjául szolgáló hírszerzési információkat kivizsgáló független, kétpárti bizottság felállítását, politikai megfigyelők szerint megelőzendő, hogy a kérdés a novemberi elnökválasztási kampány fő témájává váljon.

A lépés egyre inkább elkerülhetetlennek látszott, hiszen már Condoleezza Rice nemzetbiztonsági főtanácsadó is elismerte a napokban, hogy Washington egyelőre nem találta meg Irakban azt, amit remélt. David Kay, az iraki tömegpusztító fegyverek után kutató csoport lemondott vezetője nemrég washingtoni kongresszusi meghallgatásán elmondta, nem bukkant az iraki háború megindításának alapjául szolgáló vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyverre. Mindezt a napokban még azzal is megfejelte, hogy tévesnek bizonyult a megelőző csapás doktrínája. Így azután Blairnek sem igen maradt választása: kedden délelőtt az alsóház bizottsági elnökeiből álló, évente kétszer összeülő testület előtti meghallgatáson bejelentette, hogy független vizsgálóbizottságot hoznak létre a tömegpusztító fegyverek létezésére vonatkozó titkosszolgálati jelentések helytállóságának elemzésére. A várhatóan a parlamenti pártok képviselőiből álló bizottságról szóló kormányterv részleteit Jack Straw külügyminiszter lapzártánk után készült ismertetni a képviselőkkel. A brit kormányfő - aki korábban határozottan elzárkózott a bizottság felállításától - a bejelentéskor hangsúlyozta, nem a Hutton-vizsgálatot indítják újra, és nem is az iraki háborúban való brit részvételt megelőző döntéshozatali folyamatot elemzik. Blair hozzátette: bármi legyen is a vizsgálat eredménye, azt semmiképpen nem fogadja el, hogy helytelen volt az Irak elleni háború megindítása és Szaddám Huszein rendszerének a megdöntése.

TÁLAS ANDREA

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Sorra törlik a videókat a YouTube egyik legrégibb és legjobban pörgő csatornájáról

Sorra törlik a videókat a YouTube egyik legrégibb és legjobban pörgő csatornájáról

Így bárkiből egyszerűen lehet borszakértő

Így bárkiből egyszerűen lehet borszakértő

Gigászi bírságot kapott az EU-tól a MasterCard

Gigászi bírságot kapott az EU-tól a MasterCard

Hónapok óta tart Gruevszki menekültstátuszának felülvizsgálata

Hónapok óta tart Gruevszki menekültstátuszának felülvizsgálata

Hírcsárda: Soros ellen küzd majd Süsü

Hírcsárda: Soros ellen küzd majd Süsü

Az Európai Bizottsághoz fordul a DK a nyaralók adatainak gyűjtése miatt

Az Európai Bizottsághoz fordul a DK a nyaralók adatainak gyűjtése miatt