Egy éven belül immár másodszor kerül megalázó helyzetbe az ENSZ az iraki probléma kapcsán.

Egy éven belül immár másodszor kerül megalázó helyzetbe az ENSZ az iraki probléma kapcsán. Tavaly az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az ENSZ Biztonsági Tanácsának áldása nélkül indított háborút az arab ország ellen, most pedig az iraki hatalomátadás kemény dióját kellene feltörnie a világszervezetnek. A szombaton Bagdadba érkezett kilencfős küldöttséget vezető Lakhdar Brahimi egykori algériai külügyminiszter, Kofi Annan ENSZ-főtitkár tanácsadója állítólag vonakodott a feladattól, de az amerikai kormány nyomására mégis elutazott. Jelenlétéből megfigyelők arra következtetnek, a küldöttség aligha csak technikai jellegű adatokat gyűjt arról, hogy lehet-e - mint azt Ali al-Szisztáni ajatollah, a többségi síiták vallási vezetője követeli - választásokat tartani Irakban az amerikaiak által június 30-áig tervezett hatalomátadás előtt.

Az utóbbi két évben az ENSZ afganisztáni megbízottjaként ügyes közvetítőnek bizonyult Brahiminek az új iraki kormány megválasztását illetően olyan kompromisszumos megoldást kell találnia, amely Washingtonnak és a síitáknak is megfelel. Az Egyesült Államok eredetileg az átmeneti parlament tagjainak küldöttgyűléseken való megválasztását javasolta, ám kiszivárogtatások szerint az amerikai kormány elbizonytalanodott, és már a hatalomátadás időpontjának elhalasztása is felmerült. Al-Szisztáni mindenesetre előre jelezte, hogy elfogadja majd az ENSZ helyzetértékelését. A 25 tagú iraki kormányzótanács azonban megosztott a kérdésben, és kijelentette, a világszervezet ítélete nem kötelező érvényű. Brahimi egyébként óvott a közvetlen választásoktól, szerinte ugyanis a túl korai szavazás több kárt okoz Iraknak, mint amennyi előnnyel jár.

Kétségtelen, hogy a választási kampány csak tovább élezné az etnikai és vallási ellentéteket, amelyek már-már az ország egységét fenyegetik. A dél-iraki síita szent helyeken - például Nedzsefben - tapasztalható zarándokturizmus által gazdaságilag is erősödő síiták több évszázados elnyomás után ezúttal aligha mondanak le a politikai hatalom megszerzéséről, ami egy közvetlen választás esetén sima ügynek látszik. Nem tudni azonban - erről a síita vezetők hallgatnak -, mit szólnának ahhoz, ha az ország síita, szunnita és kurd egységekre szakadna.

A két nagy kurd párt ellen Erbílben a minap elkövetett öngyilkos merénylet ugyanakkor megerősítette a kurdoknak azt az óhaját, hogy egy föderatív Irakon belül megőrizzék jelenlegi északi autonómiájukat, amelyet eddig jórészt elkerült az erőszak. Bagdadban azonban attól félnek, hogy ez egyet jelentene az ország szétszakadásával. Siamand Banna, a regionális kurd kormány londoni képviselője szerint a kurdokat nagyon meglepte és megijesztette, hogy a kormányzótanács a föderációval kapcsolatban etnikai alapon megosztott. "A szunniták, a síiták és a világiak, illetve a liberálisok, a konzervatívok és a baloldaliak közti nézeteltérések ellenére a kérdés kurd-arab problémává vált" - fejtegette a Reuters hírügynökségnek.

Ráadásul a kurdok további területeket követelnek, elsősorban is Kirkuk városát, amelynek arabizálása már Szaddám Huszein hatalomra jutása előtt elkezdődött. A tavalyi háború óta azonban a kurdok és a Kirkukot szintén maguknak követelő turkománok tömegesen térnek vissza, egyre komolyabb etnikai feszültséget keltve. Mivel Irak két nagy olajmezője délen és északon található, az ország feldarabolódása legkevésbé a Bagdad környéki szunnitáknak volna kedvező, akik Huszein bukásával valószínűleg elvesztik a politikai hatalmat. Szakértők szerint ez lehet a legtartósabb oka a főként az úgynevezett szunnita háromszögre jellemző erőszaknak.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Világ

A szó veszélyes fegyver

George Bush amerikai elnök legfőbb politikai tőkéje, személyes hitele értékelődött le honfitársai szemében az utóbbi hetekben. A háború utólagos megindoklása annak tudatában, hogy Irakban nem találtak tömegpusztító fegyvereket, egyre inkább szómágiává fajul, és ez nem az a műfaj, amiben Bush remekelni szokott.

És íme, újra itt a tél: ilyen időre számítson a héten

És íme, újra itt a tél: ilyen időre számítson a héten

A pénzügyminiszter és a fideszes képviselők kihagyják a nyugdíjak késéséről szóló ülést

A pénzügyminiszter és a fideszes képviselők kihagyják a nyugdíjak késéséről szóló ülést

Gyászol a TV2

Gyászol a TV2

Lékai Máté legjobb napja: "Nyertünk és apa lettem!"

Lékai Máté legjobb napja: "Nyertünk és apa lettem!"

Orosz városokban tüntettek a Kuril-szigetek visszaadása ellen

Orosz városokban tüntettek a Kuril-szigetek visszaadása ellen

Kasza Tibi továbbra is verhetetlen a Facebookon

Kasza Tibi továbbra is verhetetlen a Facebookon