A csatlakozó kelet-közép-európai államokból érkező "munkaerő-áradat" rémével riogatnak az utóbbi napokban több olyan EU-tagországban is, amely eredetileg nem kívánt korlátokat állítani a keleti munkavállalók elé. A felfújt ügy Nagy-Britanniában és Svédországban is nagy hullámokat vert.

Két riportban is foglalkozott Kelet-Európával a múlt héten a brit BBC esti híradója. Az egyik egy Kassa mellett nagy szegénységben tengődő népes cigány családot mutatott be, amelynek tagjai türelmetlenül várják Szlovákia május 1-jei uniós csatlakozását, mert már másnap útra szeretnének kelni Londonba. A másikban egyetemet végzett litván fiatalok számoltak be hasonló terveikről. "Csak Litvániából 80 ezren akarnak a brit fővárosba települni" - hivatkozott egy közvélemény-kutatásra a riporter, majd azzal fejezte be: "Ha ezt megszorozzuk tízzel, akkor nyilvánvalóvá válik, mi vár Nagy-Britanniára az EU-bővítés után!" A brit közszolgálati televízióban bemutatott populista hangvételű filmecske lényegében a tükörképe azoknak a rémképeknek, amelyekkel pár évvel ezelőtt Magyarországon és Lengyelországban riogatták az embereket a mezőgazdasági termőföldet nyugati spekulánsoktól féltő hazafiak.

A kölcsönös kelet-nyugati félelmek, amelyeket egyébként statisztikai adatokkal nem sikerült alátámasztani, már a csatlakozási szerződésre is rányomták a bélyegüket. 2001 tavaszán a Martonyi János vezette magyar külügyi kormányzat kötötte meg az első olyan "földért munkahelyet" megállapodást az EU-val, amely azután modellként szolgált a többi tagjelölt ország számára is. Az idén május 1-jén hatályba lépő, két uniós alapjogot - a tőke, valamint a munkaerő szabad áramlását - átmenetileg korlátozó egyezség szerint az új tagországok legalább hét éven át bezárhatják termőföldpiacukat a régi tagországok befektetői előtt, míg a régi tagországok legfeljebb hét éven át kirekeszthetik munkaerőpiacukról az új tagállamok munkavállalóit.

A hét év az EU - pontosabban a keleti beáramlóktól leginkább tartó német és osztrák kormány - "ötlete" volt, mert Görögország 1981-es, majd Spanyolország és Portugália 1986-os belépésekor is ilyen hosszú munkaerő-piaci korlátozási lehetőséget kötöttek ki maguknak a már benn lévők, amivel azonban öt év után felhagytak, mert az az új tagországok fejlődésének fellendülésével gyorsan fölöslegessé vált. A mostani szabályozás is hasonló logikát tükröz.

A csatlakozási szerződés a bővítést követő első két évben megengedi ugyan a régi tagországoknak, hogy korlátozzák az új tagállamok polgárainak munkavállalását, ám a korlátozás nem lehet erősebb, mint a csatlakozási szerződés aláírása, vagyis 2003. április 16-a előtt volt. A tagállamoknak e szuverén intézkedéseikről most még nem is kell értesíteniük az Európai Bizottságot (EB). 2006 közepén az EB értékelést köteles készíteni az EU Miniszteri Tanácsa számára a korlátozások működéséről, és ekkortól a tagállamoknak már be kell jelenteniük az EB-nél, ha korlátozásaikat további három évig fenn akarják tartani. 2009-ben pedig már csak az EB engedélyével hosszabbítható meg legfeljebb újabb 2 évre a korlátozás, és csak akkor, ha az érintett tagállam bizonyítja, hogy a teljes liberalizálás munkaerőpiacának súlyos megzavarásával járna. A viszonosság elve alapján az új tagállamok is korlátozhatják munkaerőpiacukat azokkal a régiekkel szemben, amelyek ilyen intézkedésekkel élnek, az új tagországok egymással szemben azonban csak akkor, ha erőteljes "eltérítési hatás" tapasztalható, vagyis ha egy régi tagállam "bezárkózása" miatt az újak között zavaróan megélénkülne a munkaerő-vándorlás.

A kizárólag az alkalmazotti viszonyra érvényes átmeneti munkaerő-piaci korlátozás azonban nem akadályozza az új tagállamok polgárainak más célú mozgását az EU-ban: idén május 1-jétől szabadon költözhet Nyugatra mindenki, akinek van miből megélnie, lehet menni tanulni, és már eddig sem tiltotta jogszabály a keleti egyéni vállalkozók ottani letelepedését és működését. Az utóbbit illetően csak Ausztria és Németország a kivétel: bizonyos szektorokban - például építőipar, ipari takarítás - a keleti egyéni vállalkozók e két országban csak megszorításokkal végezhetnek munkát.

A csatlakozókhoz a legközelebb fekvő Németország és Ausztria ugyan már három éve egyértelművé tette, hogy élni kíván a hétéves korlátozással, több tagállam - például a skandináv országok, Hollandia, Nagy-Britannia, Írország - politikusai viszont munkaerőpiacuk gyors megnyitását ígérték, keleti kollégáik pedig abban bíztak, hogy a bővítés napjáig kétoldalú alapon számottevő könnyítéseket sikerül kialkudniuk. Efféle diplomáciai mutatványokról azonban nincs hír, időközben viszont az EU-ban vészesen lelassult a gazdasági növekedés, és 9 százalék fölé kúszott a munkanélküliségi ráta.

Bár az új tagállamok átlagosan kétszer olyan gyorsan növekednek, mint a régiek, a 40 millió lakosú Lengyelország két számjegyű munkanélküliségi mutatója lovat ad a nyugati munkavállalói érdekvédelmi szervezetek és számos szélsőséges politikus alá, még akkor is, ha a régi tagállamoknak joguk van differenciálni az újak között. Ráadásul a kilátásokat illetően a vészforgatókönyvekkel nincs mit szembeállítani: Brüsszelben még ma is a 2001-ben készült, de már akkor is viszonylag régi migrációs adatokra épült tanulmányt idézgetik. E szerint közvetlenül a bővítés után évente 335 ezer főre becsülhető a nyugati munkavállalásra induló kelet-európaiak száma, ami 2010-ben már évi 150 ezerre apadna, a tagjelölt országok kormányai pedig mintha óvakodnának ilyen tárgyú felméréseket megrendelni.

Bejelentési kötelezettség híján az EB-nek nincs összképe arról, milyen munkaerő-piaci intézkedésekkel fogadják a régi tagországok az újak május 1-jei belépését, igaz, ezekben a hetekben a legtöbb helyütt még csak a heves vitáknál tartanak. A bővítés után azonban a kapu mindenképpen valamivel szélesebbre nyílik az eddiginél, már csak azért is, mert a közösségi jogszabály előírja a tagállamoknak: egy munkahely betöltésekor az uniós állampolgárt - például majd magyart - előnyben kell részesíteni egy nem unióssal - például amerikaival - szemben. A holland parlament ezen a héten tárgyalja azt a javaslatot, miszerint indulásként évi 22 ezer főben maximálnák az új tagországokból befogadható munkavállalók számát, ami azonban nagyjából a duplája annak, amekkora beáramlással a tekintélyes CPB gazdaságkutató intézet kalkulál. Az olasz kormány március végére jelezte az új kvótarendszerről való döntést, hasonlóan Franciaországhoz és Spanyolországhoz. Belgiumban 1973 óta gyakorlatilag nem adnak munkavállalási engedélyt kelet-európaiaknak, kivéve a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket. A belga kormány egyelőre fenn akarná tartani ezt a rendszert, jóllehet Flandriában - ahol a munkanélküliségi ráta csupán fele a vallon régióbeli 10 százaléknak - a munkaadók keleti nyitást követelnek.

Sajátos, ám valószínűleg járhatatlannak bizonyuló középutat keres a bővítés mellett korábban mélyen elkötelezettnek mutatkozó, ám újabban saját közvéleményének harapófogójába került svéd, dán és brit kormány. Tony Blair miniszterelnök a múlt héten azt a kijelentést tette, hogy a bővítés után a kelet-európai polgárok szabadon vállalhatnak majd munkát a szigetországban, ám korlátozni fogják - például legalább kétéves munkaviszonyhoz kötik - majd a jóléti juttatásokból való részesedésüket. Hasonló szándékokról nyilatkozott Göran Persson svéd kormányfő és dán kollégája, Anders Fogh Rasmussen is. Koppenhágában úgy gondolják, hogy az új tagországok náluk állásra talált polgárai, ha kérik, automatikusan megkapják a munkavállalási engedélyt, de ha valamilyen okból megszűnik a munkahelyük, akkor el kell hagyniuk az országot. "Nem akarjuk, hogy rövid munkavállalás után az emberek itt maradjanak nálunk szociális segélyen" - foglalta össze a jóléti államok problémáit a HVG-nek egy dán kormánytisztviselő.

Csakhogy ez nem törvényes! - hívják fel a figyelmet Brüsszelben. Az EB szakértői hangsúlyozzák: a csatlakozási szerződésben rögzített átmeneti lehetőség a munkavállalásra, nem pedig a szociális juttatások korlátozására vonatkozik. A társadalombiztosítási (tb), jóléti rendszerek minden EU-tagállamban mások, de egy szabály közös: a hazai munkavállalónak és a másik EU-tagországból származónak ugyanaz a juttatás - tb-szolgáltatások, családi pótlék, szociális támogatás - jár. Nem lehet tehát Dániából egyszerűen hazaküldeni majd a magyar polgárt, hiszen joga lesz ott élni, ahol akar, és ha egyszer legálisan munkát kapott ott, ám elveszti azt, ugyanúgy jár neki a segély, sőt akár a tanácsi lakás, mint bárki másnak.

Az új tagországok polgárai a régiekével egyenrangúan vehetik igénybe az EU-ban bármely munkaerő-közvetítő hivatal szolgáltatásait is, a munkáltatók pedig nem kreálhatnak például indokolatlan nyelvi feltételeket. Bár ezeken a területeken az EB nem jogosult közvetlenül ellenőrizni a tagállamok nemzeti törvényeit, az esetleges diszkriminációban részesülő magyar, lengyel és más keleti EU-polgárok panaszai nyomán - jelzik Brüsszelben - az eddigiekhez hasonlóan eljárást fognak indítani a vétkes tagállam ellen.

KOCSIS GYÖRGYI / BRÜSSZEL

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Világ

Magyar munkavállalás

Az EU-csatlakozás utáni magyar uniós munkavállalási lehetőségek bővítését a Külügyminisztérium, valamint a...

Székely Csaba: „A gondolkodni tudásunk is zsugorodott”

Székely Csaba: „A gondolkodni tudásunk is zsugorodott”

Bohóc a kereszten

Bohóc a kereszten

A Médiatanács leokézta az MTVA karaktergyilkos híradóját

A Médiatanács leokézta az MTVA karaktergyilkos híradóját

Az V. kerületi kapitányság előtt ért véget a tüntetés

Az V. kerületi kapitányság előtt ért véget a tüntetés

Márki-Zay Péter: Inkasszót tett a NAV egy vásárhelyi önkormányzati cégre, veszélyben a bérek

Márki-Zay Péter: Inkasszót tett a NAV egy vásárhelyi önkormányzati cégre, veszélyben a bérek

Trump ügyvédje szerint az elnök kampánycsapata összejátszhatott az oroszokkal

Trump ügyvédje szerint az elnök kampánycsapata összejátszhatott az oroszokkal