Egyesekben félelmet keltett, másoknak a hiúságát sértette, hogy a múlt héten az egész EU-t érintő ügyekről tartott szűk körű különtalálkozót Berlinben a német kancellár, a francia elnök és a brit kormányfő. Mások szerint a három "nagy" összefogása kimondottan kívánatos volna Európa dinamizmusának helyreállításához.

Tony Blair brit kormányfő, Jacques Chirac francia köztársasági elnök és Gerhard Schröder német kancellár uniós ügyeket napirendre tűző múlt heti berlini tárgyalásainak már a tényét is sok helyütt hangos felhördüléssel fogadták. Az indulatok csaknem olyan magasra csaptak, mint egy évvel ezelőtt, amikor - éppen fordítva - azért aggódtak, mert az iraki háború kapcsán a kontinens egy brit-spanyol és egy német-francia vezetésű táborra szakadt. "A többieket kirekesztő csúcstalálkozók elmélyítik Európa megosztottságát" - berzenkedett Franco Frattini olasz külügyminiszter, José María Aznar spanyol miniszterelnök "mesterséges választóvonalakat" emlegetett, Benita Ferrero-Waldner osztrák külügyminiszter "rossz jelként" értékelte a fejleményeket, José Manuel Durao Barroso portugál miniszterelnök pedig kikérte magának, hogy "két-három ország kifőzzön valamit a hátunk mögött, amit aztán feltálalnak nekünk".

Az európai "direktórium" veszélyével riogató kitöréseket - különösen a legnagyobb tagállamok mögötti olasz-spanyol-lengyel "másodvonal" esetében - jobbára a kimaradás miatti sértődöttség motiválta. Mások viszont az úgynevezett kétsebességes Európa kialakulása miatt aggódtak. Chirac államfő egyébként e hét eleji kétnapos budapesti látogatásán is megerősítette: a hármas csúcsnak nem volt célja egy másik Európa létrehozása Európán belül. "Ünnepélyesen kijelentem - tette hozzá -, hogy Franciaország a 25 tagú, egységes Európát támogatja", ami a francia államfő szerint nem zárja ki, hogy a nagyobb rugalmasság érdekében kialakuljon egy "úttörő csoport".

Számos szakértő szerint a kibővülő Európai Uniónak (EU) kifejezetten hasznára válna, ha a "meghajtást" valamiféle brit-francia-német "tricikli" adná, miután az évtizedekig az integráció motorjának tartott, a közjó érdekében működtetett francia-német alkurendszer egyre önérdekűbbé vált. A hármas felállás - szólnak az érvek - hívebben képviseli az integrációt, az új tagországok például a britekhez és a svédekhez hasonlóan még jó ideig nem lesznek tagjai az egységes valutazónának, külpolitikájuk pedig a holland-brit-spanyol-olasz négyeséhez hasonlóan atlanti irányultságú. A London-Párizs-Berlin "tengely" kikovácsolását ugyanakkor segíti, hogy Németországot és Franciaországot gazdasági nehézségeik az angolszász típusú - és az új tagállamok zöme által követett - liberálisabb gazdaságpolitika irányába szorítják, Blair viszont az iraki háború után az USA-hoz való túlzott közelség tanulságait kénytelen levonni.

Nem tudni, hogy a berlini minicsúcs résztvevői végül a bírálók kórusának hatására fogták-e vissza magukat, vagy nem is tudtak tényleges közös felületet találni, ám a Chirac-Schröder-Blair trió nemcsak a félelmeket nem igazolta, de még csalódást is keltett fantáziaszegénységével. Forradalmian új javaslatok vagy számon kérhető, komoly elkötelezettségek helyett mások háza előtt söpörtek. Az EU jelenlegi ír elnökségének küldött közös levelükben azt tanácsolták a tagországoknak, hogy a gyorsabb gazdasági növekedés érdekében fordítsanak többet oktatásra, korszerűsítsék nyugdíj- és egészségügyi rendszerüket, a foglalkoztatás növelése végett pedig alakítsák át adó- és jóléti rendszereiket.

A berlini hármas egyetlen konkrét követelése, hogy a novemberben megalakuló új Európai Bizottságon (EB) belül nevezzenek ki valamiféle gazdaságireform-felelős "szuperfőbiztost" - a hírek szerint Schröder ezzel Wolfgang Clement német gazdasági miniszternek keres új állást -, aki arról is gondoskodna, hogy a közösségi jogszabályok ne ássák alá az unió gazdasági növekedését. Az ötletet egyesek a skandináv befolyás nyomán egyre dagadó uniós környezetvédelmi szabályozás elleni támadásként értékelik, és e vélekedést alátámasztja, hogy Göran Persson svéd miniszterelnök másnap nyomban tiltakozott is az idea ellen. A közös nyilatkozat az állami támogatások engedélyezési gyakorlatának "vállalkozásbarátabbá" tételére is felszólítja a brüsszeli versenyhatóságot. Azaz - tették nyilvánvalóvá - az uniós szabályozásnak meg kellene engednie, hogy a kormányok állami támogatással tegyék versenyképessé hazai nagyvállalataikat az amerikai konkurensekkel szemben. Párizs - vélték elemzők - így áll bosszút az EB-n, amely a közelmúltban több francia cég költségvetési kisegítését is megakadályozta.

A kevéssé kézzelfogható berlini javaslatok között a legmarkánsabb, hogy a hármak ismét leszögezik: a 2007-2013 közötti EU-költségvetésnek is a gazdasági növekedést kell segítenie. Ez szerintük megoldható a tagállamok összjövedelmének 1 százalékából, vagyis kevesebből, mint az EB által két héttel ezelőtt javasolt 1,14 százalék.

Felmerült ugyanakkor, hogy a minicsúcs a jövőben intézményesül, azaz rendszeressé válik. Ennek azonban, figyelmeztetnek Brüsszelben, csak akkor lesz értelme, ha az EU három legnagyobb tagállamának első számú vezetői nemcsak egységdemonstrációra jönnek össze, hanem azért konkrét ügyekben - például az EU-alkotmány vagy Törökország uniós csatlakozása megoldatlan kérdéseiben - is igyekeznek olyan kompromisszumokat találni, amelyeket aztán más tagországok is elfogadhatónak ítélnek. A közelmúltban volt már erre látványos példa: miután tavaly novemberben Németország, Nagy-Britannia és Franciaország megegyezett az uniós védelmi politika intézményrendszerében, azt az összes mai és leendő tagállam üdvözölte. Ez is bizonyítja - vélekedik számos elemző -, hogy a három nagy tagország együttműködése és határozottabb vezető szerepe külügyi téren is lehetséges, sőt a nagyobb világpolitikai súlyra törekvő EU számára elengedhetetlen. Az aggodalmaskodókkal ellentétben ők azt állítják: tényleges, állandó "direktórium" kialakulásától már csak azért sem kell tartani, mert ugyanez a három ország a gazdaságpolitikában - például az állam szerepét illetően - ma még túlzottan is eltérő modellt követ.

KOCSIS GYÖRGYI / BRÜSSZEL

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Rakonczay Gábor: Extrém helyzetekben az egyetlen veszélyforrás maga az ember

Rakonczay Gábor: Extrém helyzetekben az egyetlen veszélyforrás maga az ember

Orbán Gáspár: Imádkozni kell azokért, akik támadnak

Orbán Gáspár: Imádkozni kell azokért, akik támadnak

Klimt-dombormű Budapesten? Nyugati szakértők szerint semmi köze a művészhez

Klimt-dombormű Budapesten? Nyugati szakértők szerint semmi köze a művészhez

Megszabadult a Banksy-graffititől a frusztrált garázstulaj

Megszabadult a Banksy-graffititől a frusztrált garázstulaj

Szmájlival küldte át a Századvég a legújabb közvélemény-kutatását

Szmájlival küldte át a Századvég a legújabb közvélemény-kutatását

Fellőtték a műholdat, ami mesterséges hullócsillagokat enged majd ki magából

Fellőtték a műholdat, ami mesterséges hullócsillagokat enged majd ki magából