Bár újra felröppent a hír, miszerint Oszama bin Ladent körbezárták, Afganisztánban olyan rossz a közbiztonság, hogy az ENSZ szerint kétségessé válhat a júniusra tervezett választás. Közben Karzai ideiglenes államfőt azzal vádolják, más alkotmányt írt alá, mint amit a törzsi gyűlés elfogadott.

Elfogták Oszama bin Ladent - adta hírül a minap az iráni rádió, de Washington nyomban cáfolta az értesülést. A 2001. szeptember 11-ei merényletek megszervezésével vádolt és feltehetőleg az afgán-pakisztáni határvidéken bujkáló terrorvezér nyaka körül azonban - állítja több nyugati elemző - szorul a hurok. Tény, hogy múlt hét végi amerikai lapértesülések szerint George W. Bush elnök jóváhagyta a keresés fokozására vonatkozó tervet. A pakisztáni hadsereg is elszántabban ellenőrzi a határ menti, autonóm törzsi területet, ahol az afgán tálibokkal és az al-Káida terrorhálózattal szimpatizáló pastu törzsek évszázados hagyományaiknak megfelelően menedéket nyújtanak az üldözötteknek.

Amerikai katonai források azt remélik, hogy az így harapófogóba kerülő Bin Ladent - és a tálibok misztikus vezérét, Mohamed Omár mullahot - még az idén elfogják. A feladat a Szaddám Huszein iraki diktátort tavaly decemberben kézre kerítő, különleges kommandókból és hírszerzőkből álló 121-es harci különítményé, amelynek a térségbe települése már megkezdődött. A taktika is változik: az eddigi rajtaütés-visszavonulás helyett kisebb egységek vernek tanyát a falvakban, hogy javuljon a hírszerzés, és gyorsabbak lehessenek az akciók. A 121-es csoport a The New Yorker hetilap legfrissebb száma szerint nemcsak a határ afgán, de pakisztáni oldalán is tevékenykedik, amit azonban Iszlámábád hétfőn vehemensen cáfolt.

Bin Laden és Omár mullah elfogása - élve vagy halva, ahogy az utasítás szól - kétségtelen fegyvertény lenne, kérdés, gyengülne-e ezzel annyit a már inkább ideológiaként, mint szervezetként élő al-Káida, illetve a Talibán, hogy ez jelentős mértékben javítaná a biztonságot Afganisztánban. A ENSZ szerint az utóbbi három-négy hónapban több támadást hajtottak végre polgári célpontok ellen, mint a tálibok 2001 végi elűzését követő 22 hónapban együttvéve. Több szakértő szerint legalább egy évvel el kéne halasztani a törzsi gyűlés, a loja dzsirga által január 4-én elfogadott alkotmány (HVG, 2004. január 10.) alapján júniusra tervezett választást.

A biztonság hiánya - főként vidéken - még a szavazók regisztrációját is gátolja. Az ENSZ szerint február közepéig mintegy 900 ezren iratkoztak fel a választói listákra a tízmillió lehetséges szavazóból. Ám a külpolitikai sikerre kiéhezett Bush-kormányzat komoly nyomást gyakorol Hamid Karzai ideiglenes afgán elnökre, hogy mihamarabb tartsa meg az ország első demokratikus választását. Így valószínű, a menetrend nem változik, legfeljebb - mint rebesgetik - csak az elnökre szavazhatnak majd, a parlamentre nem.

Egyes elemzők mindazonáltal úgy vélik, hogy a Karzai-kormányzat a valóságosnál borúsabb képet fest az afganisztáni közállapotokról, és csupán ezt tükrözik vissza az ENSZ, az Európai Unió és a segélyszervezetek "káoszról, szegénységről, csalódottságról, a hadurak anarchiájáról" szóló jelentései (lásd Alulnézet című írásunkat). A Washington szövetségesének és a júniusi választás favoritjának számító Karzai - akinek hatalma jószerével Kabulra korlátozódik - állítólag az ingatag helyzet eltúlzásával igyekezett megszerezni a külföld támogatását az erős elnöki rendszert létrehozó alkotmány mellett.

A többségi pastukhoz tartozó Karzai kormányában kétségtelenül igen erős pozíciókat foglalnak el a tádzsik és üzbég kisebbségi vezetők, akik fegyveres bandériumaik révén az ország északi részeit ellenőrzik. Velük szemben saját pozíciója megerősítését szolgálhatja az is, hogy Karzai az Afganisztánt évszázadokon át irányító pastuk felé nyit: nemrég politikai szövetséget kötött Padsah Khan Zadran pastu lázadóval, miközben arra igyekszik rávenni a szintén pastu tálibok szétszórt maradványait, hogy csatlakozzanak a kormányához.

Az államfőt azzal is vádolják, hogy nemrég nem azt az alkotmányt írta alá, amelyet négyheti vita után a loja dzsirga ez év elején elfogadott. A törzsi gyűlés küldötteinek egy csoportja - a helyi sajtó egy részével karöltve - azt állítja: eddig 15 helyen vettek észre módosítást, és ezek közül legalább három jelentős változás az eredetihez képest. Mindez - teszik hozzá - utólag komolytalanná teszi az igazi vitáktól amúgy is megfosztott loja dzsirgát, és megkérdőjelezi az alaptörvény legitimitását.

Az elfogadott alkotmány 16. pontjának utolsó bekezdése kimondja, hogy az írott és az elektronikus média az országban használt bármely nyelven tájékoztathat. Az aláírt változatba azonban bekerült az a homályos mondat, miszerint az országban létező "nemzeti, tudományos és hivatalos viszonyokat" meg kell őrizni. Az 50. cikkely értelmében az elfogadott verzió szerint a nemzetgyűlés jóváhagyásával a kabinet köteles a megfelelő lépéseket megtenni, hogy erős és működőképes kormányzatot hozzon létre, az aláírt alkotmányból viszont kimaradt a nemzetgyűlés jóváhagyása. A legvitatottabb változtatás a 64. pontban történt, amely az elnöki jogkörök között sorolja fel a minisztereknek, a főügyésznek, a központi bank elnökének, a nemzetbiztonság fejének és a Vörös Félhold vezetőjének a kinevezését. Míg azonban az elfogadott változatban mindehhez a parlament jóváhagyása, az aláírt módozatban a törvényhozásnak már csak az elfogadása (megerősítése) szükséges.

Egyéb kétségek is felmerültek azonban, például az iszlám szerepéről, illetve a nők egyenjogúságáról. A demokráciát és a vallást összeegyeztetni próbáló alaptörvény ugyan nem említi az iszlám törvénykezést, a saríát, de leszögezi, hogy egyetlen törvény sem lehet ellentétes az "iszlám hitével és rendelkezéseivel", mely kifejezés a loja dzsirga ülésének végén váltotta fel a liberálisabb "iszlám elveivel" kitételt. A "rendelkezéseket" a szélsőségesek éppen a saría bevezetéseként értelmezhetik.

Az alkotmány ráadásul előírja, hogy azokban az esetekben, amelyekben sem az alaptörvény, sem a polgári törvények nem adnak útmutatást, a hanafi joggyakorlatot kell követni. Csakhogy a hanafi iskola az iszlám négy fő jogi irányzatának egyike, amelynek alapján a tálibok például kézlevágással büntették a lopást, megkövezéssel a házasságtörést. A hanafi jog azt is kimondja, hogy bizonyos esetekben egy férfi vallomásával csak két nő vallomása egyenértékű.

Veszélyeket rejt magában - mutatnak rá szakértők -, hogy a sok esetben homályosan fogalmazó alkotmány értelmezése, valamint a törvényeknek és a kormány által aláírt szerződéseknek az alaptörvénnyel való megfeleltetése a kilenctagú legfelsőbb bíróság feladata. A jelenlegi testületet - még Karzai 2001. decemberi hatalomra jutása előtt - Burhánuddin Rabbáni volt elnök nevezte ki. Karzai azonban - akinek alkotmányos joga, hogy új tagokat jelöljön ki tíz évre - eddig helyükön hagyta a bírákat, élükön Fazl Hadi Sinvari főbírót, aki fundamentalista, és korábban a pakisztáni Pesavár egyik vallási iskoláját - a tálibok szellemi hátteréül szolgáló medreszék egyikét - vezette.

KERESZTES IMRE

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Világ

Alulnézet

A nyugati sajtó egy része szerint Afganisztán a gonosz hadurak szorításától szenved, az országban a banditizmus és a...

“56 befolyásolta az egész életemet" – így készült Andy Vajna személyes mozifilmje

“56 befolyásolta az egész életemet" – így készült Andy Vajna személyes mozifilmje

Szomorú vég: androidos mobilt és iPhone-t ajánl felhasználóinak a Microsoft

Szomorú vég: androidos mobilt és iPhone-t ajánl felhasználóinak a Microsoft

Annyira erősödnek az óceánok hullámai, hogy kezd veszélyessé válni a helyzet

Annyira erősödnek az óceánok hullámai, hogy kezd veszélyessé válni a helyzet

Rátámadt a saját családjára, és megölte a kisbabájukat is az oregoni férfi

Rátámadt a saját családjára, és megölte a kisbabájukat is az oregoni férfi

Fotók jöttek az M3-ason történt halálos baleset helyszínéről

Fotók jöttek az M3-ason történt halálos baleset helyszínéről

Letartóztatták a férfit, aki láncfűrésszel vágta meg szomszédja arcát

Letartóztatták a férfit, aki láncfűrésszel vágta meg szomszédja arcát