Az amerikai szankciók fenyegetése és az Európai Unióval kötött paktum elhalasztása közepette Szíriában a minap példa nélküli lázadásokat szítottak az egyenlő jogokat követelő kurdok, akik iraki társaiktól kaphattak ihletet.

A térségbeli feszültség növekedésétől tartva az amerikai kormány a múlt héten ugyan elhalasztotta a Szíria ellen tervezett újabb szankciók bevezetését, ám valószínű, hogy az arab országra kifejtett amerikai nyomás fokozása csak idő kérdése. Washington ugyanis azzal vádolja Damaszkuszt, hogy támogatja a terrorizmust, megszállva tartja Libanont, és nem zárja le az iraki határt, amelyen Amerika-ellenes fegyveresek szivárognak át a szomszédba. Úgy tűnik, egy évvel az Irak ellen indított háború után az Egyesült Államok feladni készül a "konstruktív féken tartásnak" nevezett politikáját Szíriával szemben, és előbb vagy utóbb újabb "frontot" nyit a Közel-Keleten.

Ha Damaszkuszban némi kárörömmel is fogadták a washingtoni hírt, nyilván nem örültek annak, hogy az Európai Unió (EU) a múlt csütörtöki csúcstalálkozóján nem adta áldását a hatévi tárgyalás után tavaly decemberben Szíriával megkötött politikai és gazdasági paktumra, amely elsősorban kereskedelmi előnyöket biztosít az arab ország számára. Brüsszel a maga részéről azt követeli, hogy Damaszkusz egyértelműen mondjon le a tömegpusztító fegyverekről.

Szíria nemzetközi elszigetelődése éppen akkor erősödhet, amikor váratlan és szokatlan kormányellenes megmozdulásokra került sor az ország kurdok lakta északi részén. Három hete a lázadások az után kezdődtek, hogy Kamesli városában egy kurd és egy arab futballcsapat szurkolói egymásnak estek. A feszültség gyorsan átterjedt számos közeli településre és a tengerparti Aleppóra is. A hat napig tartó összecsapásokban hivatalosan 25-en vesztették életüket, több mint háromszázan megsebesültek, ezreket vettek őrizetbe, az anyagi kár pedig több tízmillió dollárra rúg. A hatalomellenes tiltakozások elkeseredettségét jelzi, hogy több helyen szíriai zászlót égettek, és megrongálták Hafez és Basar Aszad, a néhai és a jelenlegi elnök szobrait.

A 17 milliós szíriai lakosságból kétmillió a kurd, közülük több tízezren még állampolgársággal sem rendelkeznek. Damaszkusz óvakodik attól, hogy a kurdokat önálló kisebbségnek tekintse, inkább a nemzet egységét hangsúlyozza. Bár számos kurd került magas politikai és katonai beosztásba, a kurdok saját iskolákat, kulturális centrumokat és nyelvoktatást követelnek. Valójában eddig egyetlen szíriai kurd párt sem fogalmazott meg elszakadási törekvéseket, a Reuters hírügynökség által idézett szemtanúk szerint azonban a minapi megmozdulásokon ilyen jelszavak is elhangzottak.

"A szíriai kurdok körében mindig is jelen volt a nacionalizmus, és ez az utóbbi időben csak erősödött" - jelentette ki Szamir al-Taki szíriai politikai elemző, és ennek egyik okát az iraki eseményekben találta meg. A március elején elfogadott átmeneti iraki alkotmány föderációról rendelkezik, amelynek keretében az ottani kurdok megőrizhetik jelenleg is élvezett autonómiájukat az általuk irányított három északi tartományban. Abdel-Hakim Khaddam szíriai alelnök maga is közelebbről meg nem nevezett külföldieket vádolt az incidensek szításával. Damaszkusz - Ankarával egyetemben - Szaddám Huszein tavaly áprilisi megbuktatása óta ellenzi az iraki kurd önállóság megerősítését, pontosan attól félve, hogy hasonló követelésekkel állnak elő a szíriai, illetve a törökországi kurdok.

A szolidaritást mindenesetre jelzi, hogy az iraki Erbíl városban két hete ötezer kurd tüntetett a szíriai társaikkal szembeni bánásmód ellen. Ezalatt a szíriai kurdok arról emlékeztek meg, hogy Huszein 1988-ban vegyi fegyvereket vetett be az iraki kurdok ellen, és a bebörtönzött Abdullah Öcalant, a törökországi Kurd Munkapárt vezetőjét éltették. Az együttérzés az Európában élő kurdokat is elérte: a lázadásokkal egyidejűleg Szíria genfi konzulátusára és brüsszeli nagykövetségére többtucatnyi kurd hatolt be. A főként Irak, Szíria, Törökország és Irán egymással határos területeire eső földrajzi Kurdisztánban 20-25 millió kurd él. A világ egyik utolsó hazátlan népének nevezett kurdok kulturális jogokat, autonómiát, sőt független államot követelnek.

Ha kemény kézzel el is fojtja Damaszkusz a kurd megmozdulásokat, egyes szakértők úgy vélik, a szellem már kiszabadult a palackból. Egy európai diplomata Damaszkuszban úgy fogalmazott, hogy az emberek egyre hajlamosabbak a nyilvános kritikára, a félelem légköre oldódik. A szíriai kurd pártok például levelet küldtek Basar Aszad elnöknek, arra sürgetve őt, hogy "állítsa le a kurd néppel szembeni provokációkat, és a válság igazi gyökereit kutassa fel". Március elején pedig a Baath Párt 1963-as hatalomra jutásának évfordulóján a szír fővárosban tüntetők egy csoportja petíciót próbált átnyújtani a parlamentnek, a 41 éve érvényben lévő szükségállapot feloldását követelve.

Az apja halála után 2000-ben hatalomra került Basar reformokat ígért, de mélyreható változások nem történtek. A szerény előrelépések közé tartozik, hogy viszonylag nyíltan lehet vitatkozni a Baath Párt ideológiájáról, a sajtó valamivel szabadabb, és több szakaszban is engedtek el politikai foglyokat, legutóbb január végén 130-an szabadultak. Januárban a bankszektor ugyan megnyílt a külföldi pénzintézetek előtt, de az új bankoknak 51 százalékos szíriai tulajdonban kell lenniük. Továbbra is jelentős mértékben korlátozzák a tőkemozgást és a valutaváltást, a bankközi pénzpiac fejletlen. Szó sem esik privatizációról vagy társadalmi kiigazításokról, holott továbbra is az állam a legnagyobb foglalkoztató, a szektorban 100-300 dollárnak megfelelő összegek között mozognak a keresetek. A tavalyi kevesebb mint négyszázalékos gazdasági növekedés kevés a 19-24 éves korosztályban 29 százalékosra becsült munkanélküliség enyhítésére.

A kurd lázadásokban állítólag az is szerepet játszott, hogy a térségük az olajtermelés és mezőgazdasági művelés ellenére kevés fejlesztéshez jut. A kurdok - mint mondják - nem értik, hogyan bánhat velük így az az ország, amely örök nyughelyül szolgál a Jeruzsálemet 1187-ben a keresztényektől felszabadító, Damaszkuszban eltemetett Szaladin kurd hadvezérnek.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
A koranyárból visszatérünk a tavaszhoz

A koranyárból visszatérünk a tavaszhoz

Imádni fogják a diákok a Windows 10 újítását

Imádni fogják a diákok a Windows 10 újítását

500 forint lehet húsvétra egy doboz tojás ára

500 forint lehet húsvétra egy doboz tojás ára

Visszavonul Edita Gruberová

Visszavonul Edita Gruberová

Húsbavágó lesz David Attenborough legújabb dokumentumfilmje

Húsbavágó lesz David Attenborough legújabb dokumentumfilmje

Elloptak egy bombát Vértesszőlősön

Elloptak egy bombát Vértesszőlősön