Radikális síita fegyveresek nyílt kihívást intéztek Irakban az amerikai megszállók és szövetségeseik ellen. A tavalyi háború utáni legsúlyosabb lázadás hátterében az állhat, hogy a júniusi hatalomátadást követően a többségi síiták az általuk vártnál kevesebb hatalommal rendelkeznek majd.

"A megszállás véget ért!" - ordították Bagdad szegény síita negyedében, Szadr Városban a hét végi zavargások hallatán odasereglő nyugati riportereknek. Valóban úgy tűnt, hogy ha csak egy rövid időre is, de a síita radikális fegyveresek Irak több városában átvették a hatalmat. Néhány órával az után, hogy Moktada al-Szadr radikális síita vezető az "ellenség terrorizálására" szólított fel, vasárnap tízezrek vonultak Bagdad és a síiták legszentebb központja, Nedzsef, valamint több más déli város - Kufa és Amara - utcáira.

Az amerikai megszálló hatóságok fegyverviselési tilalma ellenére al-Szadr milíciájának, a Mehdi Hadseregnek jellegzetes fekete ruhába öltözött tagjai nemcsak géppisztolyokkal, de rakétameghajtású gránátvetőkkel szerelkeztek fel. Kihasználva, hogy az amerikai katonai jelenlét a forrongó, de eddig viszonylag békés síita negyedekben visszafogott volt, a fegyveresek hamar elfoglalták az új iraki rendfenntartó erők tagjaival feltöltött ellenőrző pontokat és rendőrállomásokat. Az amerikai és a szövetséges erősítés Bagdadban és Nedzsefben csak többórás tűzharc és kilenc szövetséges, köztük nyolc amerikai katona halála árán tudta leverni a - The New York Times által összehangolt felkelésnek nevezett - megmozdulásokat, melyekben 48 iraki vesztette életét.

A nyugtalanság hétfőn és kedden is folytatódott: Bászrában al-Szadr hívei elfoglalták a kormányzó épületét, amelynek kapujára vezérük képét lógatták ki. Két amerikai helikopter Bagdad egyik síita kerületére mért csapásokat, miután egy amerikai jármű lángra lobbant. Nasziríjában a lázadó síiták olasz katonákkal csaptak össze.

A Reuters hírügynökség által már nyílt hadviselésnek nevezett konfliktus azt követően robbant ki, hogy szombaton őrizetbe vették al-Szadr helyettesét, Musztafa Jakubit egy Amerika-barát síita vallási vezető még tavaly áprilisban történt meggyilkolásával kapcsolatban. A síita közösségekben már amúgy is paprikás volt a hangulat, mivel az amerikaiak vezette hatóságok a múlt hét elején betiltották az al-Szadr szócsöveként Amerika-ellenes erőszakot hirdető al-Hauza napilapot.

Az eddig visszahúzódó al-Szadr és hívei fellépése több szempontból is aggasztó lehet Washington számára. Újfent kiderült, hogy az etnikailag és vallásilag amúgy is megosztott 26 milliós lakosság 60 százalékos többségét kitevő síiták sem képeznek monolitikus egységet. Míg a síiták egyértelmű vezetőjének a 73 éves, mérsékelt Mohamed al-Szisztani nagy ajatollah számít - aki inkább a megszállókkal való együttműködésre és a tárgyalásos megoldásokra helyezi a hangsúlyt -, a 30 éves al-Szadr erőszakos politikája is jelentős erőket mozgat meg. A síiták esetleges széthúzása mellett az is aggályos lehet, hogy a síita keményvonalasok fellépése a mérsékeltebbeket is radikalizálhatja.

Bár al-Szisztani tekintélyét aligha lehet kikezdeni, al-Szadr jelentős támogatást élvez a városi szegény síita negyedekben. A Szaddám Huszein volt iraki diktátor pribékjei által 1999-ben meggyilkolt apját, Mohamed Szadek al-Szadr ajatollahot széles tisztelet övezi, képe sok helyütt látható Nedzsefben, ahol al-Szisztani is él. A politikai szerepet követelő ifjú al-Szadr egyébként maga is rajta van a hatóságok körözési listáján, Washington hétfőn fogadkozott, hogy letartóztatja őt.

A síita lázadásra öt nappal azt követően került sor, hogy a szunnita ellenállás egyik fellegvárában, Faludzsában négy meggyilkolt amerikai biztonsági őr holttestét csonkították meg, közülük kettőt pedig fel is akasztottak egy hídra. Az amerikai megszállók erejét eddig főként a Bagdadtól nyugatra és északra húzódó szunnita övezet gerillaharca kötötte le, igencsak próbára téve a katonák teherbírását. Nevük elhallgatását kérő amerikai tisztek már hónapok óta arra figyelmeztetnek, ha a lázongások a síita területekre is átterjednek, számukra nem marad biztonságos menedék az északi kurd vidéken kívül.

A hét végi bagdadi és nedzsefi eseményekből azt a sajnálatos következtetést is levonhatják az amerikaiak, hogy az általuk kiképzett irakiak aligha lesznek képesek felváltani a szövetséges erőket, és legalább a mostani szinten szavatolni a biztonságot a június 30-ára tervezett hatalomátadás után. Az irakiak ugyanis ellenállás nélkül adták fel posztjaikat, a síita fegyveresek láttán elmenekültek. Ráadásul Bagdadban pénteken és szombaton ismeretlen tettesek két rendőrfőnököt is meggyilkoltak.

A kevesebb mint három hónap múlva tervezett hatalomátadást az is akadályozhatja, hogy al-Szisztani a múlt hónapban állítólag arra sürgette az ENSZ-t, utasítsa el a nemrég elfogadott ideiglenes iraki alkotmányt, amely az új iraki rendszer alapja. Az alaptörvény lényegében vétójogot ad a szunnitáknak és a kurdoknak a törvényhozást illetően, így a kisebbségek megakadályozhatják a többség akaratát. Az ajatollah Lakhdar Brahimi ENSZ-küldöttnek írt levelében azzal fenyegetőzött, hogy bojkottálni fogja az ideiglenes kormány megalakítására Irakba készülő ENSZ-küldöttséget, amely vasárnap meg is érkezett Bagdadba. A síiták erőszakos fellépésének fő oka éppen az lehet, hogy az átmeneti alkotmány szerint nem kapnak akkora beleszólást az iraki ügyekbe, mint amekkorát reméltek.

Közben két tekintélyes amerikai demokrata politikus, Joseph Biden szenátor és Richard Lugar, a szenátus külügyi bizottságának elnöke külön interjúban azt fejtegette, hogy a Bush-kormányzatnak talán el kéne halasztania a június 30-ai határidőt, különben Irak könnyen polgárháborúba sodródhat. Lugar a washingtoni kormány szemére vetette, hogy még nem osztotta meg a kongresszussal az Irakkal kapcsolatos terveit, és nem állt elő a nagykövetjelölttel, aki irányítani fogja a háromezer fősre tervezett, a jelenlegi megszálló hatóságok hatáskörének egy részét átvevő amerikai bagdadi nagykövetséget.

A bizonytalannak tűnő Bush-kormányzat Irakkal kapcsolatos szavahihetőségét tovább csökkentette, hogy Powell külügyminiszter a múlt pénteken elismerte, a háború indoklására az ENSZ-ben tavaly februárban tartott előadásának "legdrámaibb" része valótlan hírszerzési adatokon alapult. Eddig ez volt a Bush-kormány legvilágosabb beismerése arról, hogy megalapozatlanok voltak az adatok a mai napig meg nem talált, feltételezett iraki tömegpusztító fegyverekről.

KERESZTES IMRE

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Így szorozza fel a Duna közelsége a lakásárakat

Így szorozza fel a Duna közelsége a lakásárakat

Hadházy visszament a köztévéhez, nem engedték be

Hadházy visszament a köztévéhez, nem engedték be

Megakadályoznák a Fideszt, hogy elfogadja a „rabszolgatörvényt”

Megakadályoznák a Fideszt, hogy elfogadja a „rabszolgatörvényt”

Egyre több felnőtt tanul tovább Magyarországon

Egyre több felnőtt tanul tovább Magyarországon

Már nem mernek válaszolni a kérdéseinkre – A HVG adventi kalendáriumában ma: Szabó Yvette

Már nem mernek válaszolni a kérdéseinkre – A HVG adventi kalendáriumában ma: Szabó Yvette

Palkovics visszaszólt Pokorninak oktatásügyben

Palkovics visszaszólt Pokorninak oktatásügyben