Április közepére helyreállt a viszonylagos nyugalom Üzbegisztánban, ahol március végén közel ötven ember vesztette életét a rendfenntartó erők és a radikális muszlim csoportok tagjai közti összecsapásokban. A muszlim szélsőségesek a többi közép-ázsiai országban is megvetették a lábukat.

"A terrorista akciók hatására a taskentiek még egységesebbé váltak, ám továbbra sem értik, miért kellettek a gyilkos akciók, hiszen teljes a vallásszabadság, amit az is mutat, hogy országszerte sorra újítják fel a mecseteket" - jelentette ki a HVG tudósítójának Rusztam Soabdurahmanov, az üzbég főváros polgármestere. A városvezető azt is elmondta, a hivatalos megítélés szerint muszlim szélsőségesek által végrehajtott, 47 életet követelő március végi taskenti öngyilkos merényletek (HVG, 2004. április 3.) és összecsapások után már helyreállt a nyugalom, és az üzbég vezetés nem tart újabb erőszakhullámtól.

Sok taskenti másképp gondolja: amikor szóba került az óváros meglátogatása, a terepet ismerők elmondták, egyes negyedekbe még mindig nem lehet bejutni, és nem árt, ha a látogatható óvárosi utcákban is több helyi polgár kíséri az idegeneket. Bár a fegyverropogás már elült, a Taskentbe vezető utakat géppisztolyos rendőrök ellenőrzik, a fővárosban és a nagyobb településeken ellenőrző pontoknál igazoltatják a gyanúsnak ítélt járművek utasait.

A nemzetközi terrorista mozgalmak művének nevezte a 26 milliós országot gyakorlatilag egyeduralkodóként kormányzó Iszlam Karimov államfő a merényleteket, mondván, ezekkel akarták káoszba süllyeszteni Üzbegisztánt, amely katonai támaszpontok átadásával is segíti az Egyesült Államok afganisztáni hadviselését. A HVG újságírójával szóba elegyedő taskentiek közül azonban többen nem értettek egyet ezzel. Az egyik, sokak által hangoztatott magyarázat szerint egy nappal a három rendőr életét kioltó, láncreakciót kiváltó első robbantás előtt a rendőrök állítólag agyba-főbe vertek egy idős kereskedőt, aki - mivel még nem kezdte meg az árusítást - nem tudta kifizetni a rendfenntartóknak "járó" védelmi pénzt.

Az ország főügyésze, Rasid Kadirov szerint az ötvenes évek elején alapított Hizb ut-Tahrir (Iszlám Felszabadítási Párt) nevű radikális csoport vagy pedig az al-Káidával kapcsolatban álló Üzbegisztáni Iszlám Mozgalom (IMU) emberei állnak a robbantások mögött. Az IMU-nak egyébként valóban van kapcsolata az al-Káidával: a szervezet vezérkarához tartozik Tahir Juldasev IMU-vezér, aki a vádak szerint 1999-ben sikertelen pokolgépes merényletet hajtott végre Karimov ellen. Az akkori erőszakhullámban egyébként közel harminc ember vesztette életét. Juldasev most állítólag Pakisztánban él, és ottani források szerint a napokban megsebesült a különleges rendőri erőkkel kirobbant összecsapásban. Üzbegisztánban egyetlen muszlim politikai erő sem működhet legálisan, és a vallási vezetők közül is csak azok maradhatnak hivatalukban, akik hűséggel viseltetnek Karimov iránt. A március végi merényletek után egyébként a mecsetek imámjai közölték a hívőkkel, az öngyilkos merénylők Allah akaratával ellentétesen cselekedtek, és ezért még rendes temetést sem érdemelnek.

Az erőszakos akciókat eddig elvető Hizb ut-Tahrir és az IMU a Szovjetunió 1991-es szétesése előtt jelent meg Üzbegisztánban, és a kezdetben elszigetelt csoportok a kilencvenes évek második felében váltak népszerűbbé a lakosság körében. Növekvő támogatottságuk hátterében az áll, hogy a vidéki lakosság jelentős része nélkülözések közepette él, a városlakóknak pedig elegük van a mindent átszövő korrupcióból, illetve Karimov elnök hatalmából.

Az is hozzájárul a valamennyi közép-ázsiai államra kiterjedő kalifátus létrehozását és az iszlám törvénykezés, a saría bevezetését szorgalmazó vallási erők befolyásának növekedéséhez, hogy az Üzbegisztánba bejutó iszlám irodalom - a vallásos és propagandaanyagok jó része Szaúd-Arábiából, az ottani vahabita csoportoktól származik - radikális eszméket hirdet. A folyamatosan érkező anyagok komoly űrt töltenek be, hiszen a hét évtizedig tartó szovjethatalom idején Üzbegisztánban nem nyomhattak ki vallásos iratokat, így az országban elérhető iszlám irodalom a huszadik század elejének gondolkodását tükrözi. A vallásosság terjedése nem jelenti azt, hogy a lakosság többsége támogatná a szélsőségeseket: egy tavaly decemberben közzétett közvélemény-kutatás szerint ugyan a megkérdezett üzbégek több mint kilencven százaléka muszlimnak vallotta magát, ám csak kevesebb mint felük mondta azt, hogy rendszeresen imádkozik, illetve megemlékezik a jelentős vallási ünnepekről. Az utcakép alapján sem tűnik Üzbegisztán fundamentalista államnak: a lányok és asszonyok többsége európai módon öltözködik, az üzletekben és éttermekben pedig szabadon kapható alkohol.

A Hizb ut-Tahrir és az Üzbegisztánnal rövid szakaszon határos Afganisztánban dúló harcokban átmenetileg szétszórt IMU Kirgizisztánban és Tádzsikisztánban is megvetette a lábát; népszerűségük növekedése e két országban is a szegénységgel, illetve a korrupcióval és a jogállami intézmények hiányával magyarázható. Kirgizisztánban sem működhetnek legálisan iszlámista politikai erők, és Tádzsikisztánban, ahol az 1992 és 1997 közötti polgárháború lezárásáról szóló egyezség legalizálta az Iszlám Újjászületési Pártot (IRP), ugyancsak erősödik a radikálisokra, illetve a velük egybemosott ellenzékiekre nehezedő nyomás. A tádzsik legfelsőbb bíróság januárban 16 évi börtönbüntetésre ítélte az Egyesült Tádzsik Ellenzék nevű szövetségbe belépett IRP alelnökét, Samszudin Samszudinovot - lázadás szervezése, többnejűség és tiltott határátlépés vádjával -, és a hatalom az utóbbi hetekben több ellenzéki politikust is eltávolított a minisztériumok, illetve állami vállalatok vezetéséből.

A legkisebb a radikális csoportok befolyása a negyedik, ugyancsak túlnyomóan muszlimok lakta közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságban, a Szaparmurad Nyijazov államfő vezette Türkmenisztánban, bár türkmén állítások szerint tavalyelőtt éppen muszlim szélsőségesek próbálták megölni a magát türkménbasinak, azaz "minden türkmének atyjának" kikiáltó elnököt (HVG, 2002. december 7.). Az állítólagos merénylet körül meglehetősen sok a bizonytalanság, ám Nyijazov tucatszám vetetett őrizetbe ellenzékieket. Türkmenisztánban egyébként vegyesen élnek a síiták, illetve a szunniták, és az előbbiek arra panaszkodnak, hogy a hatalom csak a szunnitáknak engedélyezi vallásuk többé-kevésbé szabad gyakorlását.

Több illetékes, köztük a kirgiz biztonsági szolgálat vezetője, Kalik Imankulov szerint megkezdődött az IMU újjászerveződése; a szervezet megkísérel létrehozni egy nemzetek fölötti csoportot, és Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán és Kirgizisztán mellett be akarja vonni a szervezkedésbe a Kínától való elszakadásért küzdő ujgur szeparatista mozgalmakat is. A nemzetközi hálózat létrehozása azonban nehéz feladatnak tűnik, hiszen a határokon katonák ezrei teljesítenek szolgálatot, és a térségben állomásozó amerikai és orosz erők, illetve titkosszolgálatok is igyekeznek megakadályozni egy újabb veszélyes góc létrejöttét.

A nemzetközi emberi jogi szervezetek szerint egyébként a közép-ázsiai országok vezetői az iszlámista veszélyt igyekeznek kihasználni mindenféle ellenzéki szervezkedés elfojtására. A Human Rights Watch nevű nemzetközi csoport adatai szerint Üzbegisztánban mintegy hétezer olyan politikai foglyot tartanak rács mögött, akinek semmi köze a radikális iszlámista mozgalmakhoz, és hasonló a helyzet Kirgizisztánban is, ahol ugyancsak ellenzékiek százai ülnek börtönben. Az emberi jogi szervezetek mellett az ENSZ is a szabadságjogok tiszteletben tartását kérte a közép-ázsiai országoktól, ám Washington - a terroristaellenes szövetséghez való csatlakozásért cserébe - szemet huny a jogsértések fölött: képviselői legutóbb februárban nevezték megbízható szövetségesnek Karimov Üzbegisztánját.

NÉMETH ANDRÁS / TASKENT

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A Nutella gyártója érdeklődik a cég iránt, amely Lollobrigidát és Andy Warholt is megérintette

A Nutella gyártója érdeklődik a cég iránt, amely Lollobrigidát és Andy Warholt is megérintette

Kiakadt a Mozilla első embere a Microsoft böngészős fejlesztése miatt

Kiakadt a Mozilla első embere a Microsoft böngészős fejlesztése miatt

Brutális baleset Veszprémnél, két halott

Brutális baleset Veszprémnél, két halott

Így néz ki egy leendő királyné lánylakása

Így néz ki egy leendő királyné lánylakása

Elmaradhat a Brexit-szavazás a brit parlamentben

Elmaradhat a Brexit-szavazás a brit parlamentben

A tudás kincstára

A tudás kincstára