Kisebbfajta kormányválsághoz - miniszterek lemondásához és egy párt koalícióból való kiválásához - vezetett Szlovéniában egy minapi népszavazás, melyet a balkáni háború idején az országban élt horvát, szerb, bosnyák és albán kisebbséget ért jogfosztás ügyében tartottak.

Kínos incidens történt nemrég Ljubljanában: globalizációellenes aktivisták festékpatronokkal dobálták meg a Világbank elnökét, James Wolfensohnt, aki éppen ünnepi hangulatban távozott egy fogadásról, ahol Szlovénia érdemeit méltatta. Az 1991-es függetlenné válása után két évvel a Világbank tagjai közé lépett Szlovénia ugyanis az egykori szocialista országok közül elsőként emelkedett kedvezményezetti státusból a donor államok sorába. Anton Rop kormányfő alig győzött bocsánatot kérni a nemzetközi pénzügyi világ egyik legtekintélyesebb személyiségétől, ám nyomban hozzá is tette: az eset jól példázza, milyen stabil a demokrácia Szlovéniában.

Éppen a demokrácia stabilitását kérte viszont számon nem sokkal később több vezető értelmiségi Ljubljanában, miután egy április elején tartott népszavazáson a résztvevők elutasították mintegy 18 ezer, Szlovéniában élő horvát, szerb és bosnyák jogainak helyreállítását. A referendumot az ellenzéki nacionalisták - a Szlovén Demokrata Párt (SDS) és az Új Szlovénia (NSi) párt - erőltették ki, miután a kormány úgy döntött, törvénymódosítással teszi lehetővé a balkáni háború idején állampolgárságukat vesztett személyeknek, hogy megszerezzék a szlovén állampolgárságot.

Automatikusan megkapta az állampolgárságot ugyanis a függetlenség 1991-es kikiáltásakor a szlovén származású lakosság, a kisebbségieknek viszont külön kérvényben kellett folyamodniuk érte. Ha ezt valaki egy éven belül nem tette meg, törölték a nyilvántartásból. Az ily módon "kitörölteknek" elnevezett személyek ezzel számos jogukat elveszítették, így például nem részesülhettek egészségügyi ellátásban, nyugdíjat sem kaphattak, és munkához is nehezebben juthattak. Sokan azért nem jelentkeztek az állampolgárságért, mert nem bíztak a Jugoszláviából kiszakadt kis állam tartós életképességében, mások - főként az egykori jugoszláv hadsereg tagjai - retorzióktól tartottak, de sokan voltak olyanok is, akik egyszerűen nem értesültek a felhívásról.

A kitöröltek - akiknek számát akkoriban 130 ezerre tették - közül azóta sokan elhagyták Szlovéniát, ám az országban maradt mintegy 20 ezer személy jogi státusa rendezetlen. A helyzet tisztázását a kormány időközben többször is megkísérelte, 1999-ben például törvény született arról, hogy aki 1990. december 23-án Szlovénia területén élt, az állandó lakhatási engedélyért folyamodhat. Az alkotmánybíróság azonban tavaly alkotmányellenesnek találta az 1999-es törvény egyes rendelkezéseit, és elrendelte a kitöröltek állampolgári jogainak helyreállítását. Az ellenzék szerint viszont a kitöröltek semmilyen kárt nem szenvedtek, és státusuk is rendezett: állandó lakhellyel rendelkező külföldiek.

Az ellenzéket, vélik politikai elemzők, nem is annyira a referendum tárgya érdekelte, mint inkább az, hogy kormányellenes demonstrációra trombitálja össze híveit néhány héttel az európai parlamenti és pár hónappal az őszi parlamenti választások előtt. A kormánytagok, élükön a miniszterelnökkel, továbbá az ország neves politikai és közéleti személyiségei, így Janez Drnovsek államfő is a nacionalista és idegengyűlölő szemléletből eredő népszavazás bojkottjára szólították fel a lakosságot. A népszavazáson végül mindössze a jogosultak 31 százaléka vett részt, közülük azonban 94 százalék a jogok megtagadására voksolt. Az ellenzék győzelemről beszélt, a kormány pedig - jóllehet csak véleményformáló referendumról volt szó - kisebbfajta válságba sodródott.

Rop miniszterelnök ugyanis lényegében kizárta a kormányból a konzervatív Szlovén Néppártot (SLS), miután az a koalíció ellen szavazott a Rado Bohinc belügyminiszter visszahívásáról tartott, az ellenzék által a kitöröltek ügyének kezelése miatt kezdeményezett, ám sikertelenül végződött parlamenti voksoláson. A SLS három minisztere - a mezőgazdasági, az igazságügyi és a közlekedési - ezután kényszerűen lemondott posztjáról.

A koalíció kilenc képviselőt veszített az SLS kiválásával, és így most a parlament 90 helyéből 49 széket tudhat magáénak. Az ellenzék nyomban előrehozott választásokat követelt, arra hivatkozva, hogy egy héten belül a kormány harmada kicserélődött, mivel nem sokkal korábban új megbízatása miatt távozott a gazdasági és az európai ügyeket vivő tárca vezetője is (Tea Petrin hágai nagykövet, Janez Potocnik pedig Szlovénia európai uniós biztosa lesz).

Az ellenzék egyébként azt is követeli, hogy az állampolgársági ügyet ne egységesen kezeljék, hanem egyénenként vizsgálják meg az eseteket. Attól is tartanak, hogy az ily módon most állampolgársághoz jutó személyek tetemes kártérítést követelnek az államtól a jogfosztásból eredő eddigi káraikért. Ennek kifizetése egyébként aligha okoz gondot az államnak, a májusi EU-csatlakozás kapujában ugyanis Szlovénia a vártnál is jobb gazdasági eredményekkel dicsekedhet. A hazai össztermék (GDP) az idén várhatóan 3,5-3,7 százalékkal nő, és mivel az inflációt sikerült lejjebb szorítani - 3,3 százalékra -, a költségvetési hiány pedig a GDP 2 százaléka körül alakul, Ljubljana valószínűleg már az idén csatlakozhat az euró előszobáját jelentő ERM-rendszerhez, 2007 elején pedig be is vezetheti a közös pénzt.

VASS PÉTER

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Ebben az iskolában egy öleléssel kezdődnek az órák

Ebben az iskolában egy öleléssel kezdődnek az órák

Nem fogja vissza magát az Alfa Romeo, ha az Audit, BMW-t, Mercedest kell cikizni – videó

Nem fogja vissza magát az Alfa Romeo, ha az Audit, BMW-t, Mercedest kell cikizni – videó

Egyetlen női rab van Magyarországon, aki élete végéig börtönben marad: a gyerekgyilkos anya

Egyetlen női rab van Magyarországon, aki élete végéig börtönben marad: a gyerekgyilkos anya

Más androidosok is örülhetnek: itt a Qualcomm válasza a Huawei telefonos turbózására

Más androidosok is örülhetnek: itt a Qualcomm válasza a Huawei telefonos turbózására

Moszkva meghekkeli az Interpolt és zaklatásra használja

Moszkva meghekkeli az Interpolt és zaklatásra használja

Ceglédi: Elvárom Tarlós István bocsánatkérését

Ceglédi: Elvárom Tarlós István bocsánatkérését