Váratlan fiaskóval zárult az ukrán parlamentben az államfő jogosítványait megnyirbáló alkotmánymódosítási törvényjavaslat végszavazása. Leonyid Kucsma híveinek néhány voks híján nem sikerült kétharmados támogatást szerezniük, így minden jel szerint megnő az októberi elnökválasztás tétje.

Győzelmet ünnepelt április 8-án az ukrán parlament, a verhovna rada két ellenzéki frakciója, a Viktor Juscsenko vezette A mi Ukrajnánk (NU) tömörülés és Julia Timosenko blokkja (BJUT), noha voltaképpen leszavazták őket. Képviselőik az ukrán himnusz eléneklésével adtak hangot örömüknek, miközben a többséget alkotó honatyák zavartan, lógó orral hagyták el az üléstermet. Minden okuk megvolt a csalódottságra, hiszen hosszú hónapok munkája veszett kárba pár perc leforgása alatt, amikor a 450 tagú radában csak 294 képviselő szavazta meg az 1996-ban elfogadott alkotmány módosításait tartalmazó törvénytervezetet, amelynek jóváhagyásához legalább 300 igen voksra lett volna szükség. Mi több, utóbb kiderült, hogy a kétharmados többséghez valójában nem is 6, hanem 11 szavazat hiányzott, mert öt távol lévő képviselő helyett társaik voksoltak. Mindez persze mit sem változtat azon, hogy Juscsenko és Timosenko a szavazásban való részvételtől tartózkodó hívei megtorpedózták azt az alkotmányreformot, amely Leonyid Kucsma elnök egy évvel ezelőtti kezdeményezése nyomán január legvégére öltött végleges formát (HVG, 2004. február 14.), és amelynek megvalósítása ellenzői szerint államcsínnyel ért volna fel.

Kucsma minden tőle telhetőt megtett azért, hogy keresztülpréselje a törvényhozáson elképzelését, amelynek elemzők szerint az volt a célja, hogy az államfő és a mögötte álló oligarchikus csoportok hatalmát átmentsék. A közvélemény-kutatások alapján az októberben esedékes elnökválasztás favoritjának tekintett Juscsenko exkormányfő győzelme ugyanis az ukrajnai politikai és pénzügyi-gazdasági elit belső erőviszonyainak kiszámíthatatlan átrendeződésével fenyeget, aminek Kucsmáék úgy próbálták elejét venni, hogy az államfő hátrányára nagymértékben kibővítették volna a parlament és az immár az előtt felelős miniszterelnök hatáskörét.

Ezzel a húzással az 1994-es első megválasztása óta állandóan a törvényhozással hadakozó Kucsma egyszeriben az ukrán politikai berendezkedés demokratizálásának zászlóvivőjévé lépett elő, az elnök alkotmányos túlsúlyának megszüntetését évek óta szorgalmazó ellenzék pedig kellemetlen dilemma elé került: vagy következetes marad, és akkor ellenfele malmára hajtja a vizet, vagy szembeszáll Kucsmával, ám ez esetben nehéz lesz lemosni magáról a köpönyegforgatás vádját. Juscsenkóék az utóbbi utat választották, míg az ukrán baloldal két meghatározó tényezője, a Petro Szimonenko-féle kommunista párt (KPU) és Olekszandr Moroz szocialistái (SZPU) bonyolult alkudozásba kezdtek az alkotmányreformért folyó politikai lobbizást irányító Viktor Medvedcsukkal, az elnöki hivatal és egyben a radában az ötödik legnépesebb frakcióval rendelkező egyesült szociáldemokrata párt multimilliomos vezetőjével.

Élesen megosztotta az alkotmányreform kérdése az ellenzéket, amely 2000 őszén a Kucsma irodájában lehallgatott beszélgetések nyilvánosságra hozásával kirobbant "kazettabotrány" után fogott össze az elnök távozásának kikényszerítésére. Ennyiben megvalósult a minap Kijevben vendégeskedő Soros György által találóan a jelcini orosz politika egykori szürke eminenciásához, Borisz Berezovszkijhoz hasonlított Medvedcsuk forgatókönyve. Igaz, Szimonenko kommunistáinak és főként Moroz szocialistáinak a kegyeit Medvedcsuk nem kis áldozatok árán tudta csak elnyerni, olyannyira, hogy végül ez lett a veszte. A Kucsma-párti többség először azt az indítványát vonta vissza, amely szerint 2006-tól, az új parlament megalakulásától a képviselő-testület kapott volna jogot az államfő megválasztására (HVG, 2004. február 14.), majd teljesítette Moroz szocialistáinak azt a követelését is, hogy a törvényhozási és helyhatósági választásokon térjenek át a listás rendszerre.

Mire április 6-án este a rada megszavazta az önkormányzati képviselők megválasztásának új szabályait, hivatalosan már ki is hirdették az arányos parlamenti választás bevezetéséről szóló törvényt. A parlamenti mandátumszerzést 3 százalékos küszöbhöz kötő törvény kielégítette a szocialistákat, és úgy tűnt, az alkotmányreformról szóló, múlt csütörtökre kiírt végszavazás nem több puszta formaságnál. Medvedcsuk azonban túlfeszítette a húrt, és a 2002-ben egyéni jelöltként parlamentbe jutott, jelenleg független vagy valamelyik Kucsmához lojális képviselőcsoportban ténykedő honatyák egy része az utolsó pillanatban fellázadt. Mint egyikőjük, Volodimir Szivkovics, az állítólag Viktor Janukovics kormányfő által mozgatott Ukrajna Régiói képviselőcsoport tagja fogalmazott: megleckéztették azokat, akik "erővel és vesztegetéssel" akarták jobb belátásra bírni az ingadozó honatyákat.

Dugába dőlni látszik Kucsmáék terve, hiszen a hatályos alkotmány szerint az ukrán parlament egy évig nem tűzheti újra napirendre az alaptörvény módosítását. Ám az ukrán belpolitika abszurditására jellemző, hogy Kucsma állandó megbízottja a radában, Olekszandr Zadorozsnij az első sokkból felocsúdva a húsvét előtti utolsó munkanapon jelezte, eljárási kifogásokra hivatkozva megismételhetik a szavazást. Csakhogy egy ilyen fordulat nemzetközi visszhangját nem nehéz megjósolni azután, hogy január végén az Európa Tanács parlamenti közgyűlése erélyes határozatban ítélte el Kucsmát, amiért törvénytelen eszközökkel kívánja módosítani az alkotmányt, veszélyeztetve a szabad és demokratikus elnökválasztást. Ha viszont Kucsma beletörődik a kudarcba, gyökeresen felül kell vizsgálnia eddigi stratégiáját, hiszen egy csapásra megnő az októberi elnökválasztás tétje.

Kijevi szakértők szerint még az is elképzelhető, hogy ha Kucsma nem talál versenyképes utódjelöltet Juscsenkóval szemben, korábbi ígéreteire fittyet hányva mégis a választáson való indulás mellett dönt, ami persze szintén nem aratna osztatlan lelkesedést Ukrajna euroatlanti partnerei körében, noha a kijevi alkotmánybíróság 2003 decemberében kimondta, hogy Kucsma harmadszor is sorompóba szállhat az elnöki székért. Az ukrán államfő március 31-én Aleksandr Kwasniewski lengyel elnökkel közös kijevi sajtóértekezletén maga hintette el ismét a kétely magvait, amikor kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, újrajelölteti-e magát októberben. Megjegyezte azonban, nem érti, miért is fél annyira ettől a lehetőségtől az ellenzék, ha, legalábbis szavakban, esélytelennek tartják. A legutóbbi felmérések szerint Juscsenko messze a legnépszerűbb ukrán politikus, és ha most rendeznék meg az elnökválasztást, egyedül Janukovics vagy a baloldali protestszavazókat mozgósító Szimonenko tudná megszorongatni az első fordulóban. Ugyanakkor politológusok rámutatnak arra, hogy a valószínű második fordulóban összeadódna Janukovics és Szimonenko választótábora Juscsenkóval szemben.

VIDA LÁSZLÓ

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Megkapta a spanyol behívót Sterbik Árpád, aki már bizonyított bravúros beugróként

Megkapta a spanyol behívót Sterbik Árpád, aki már bizonyított bravúros beugróként

Árat emelt a Wizz Air és a Ryanair, drágább lesz a csomagfeladás és az elsőbbségi beszállás

Árat emelt a Wizz Air és a Ryanair, drágább lesz a csomagfeladás és az elsőbbségi beszállás

Holtverseny A Dal első válogatóján

Holtverseny A Dal első válogatóján

Újabb állami megbízást nyert el Pintér Sándor volt cége

Újabb állami megbízást nyert el Pintér Sándor volt cége

A foci egyik alapigazságát fogalmazta meg a 0:9-re lezakózó francia csapat

A foci egyik alapigazságát fogalmazta meg a 0:9-re lezakózó francia csapat

5 milliárd forinttal drágult az új soproni uszoda

5 milliárd forinttal drágult az új soproni uszoda