A következő fél évben gyökeresen átalakul az Európai Bizottság. Ennek első szakasza volt, amikor a strasbourgi parlament a múlt héten meghallgatta az új tagok biztosjelöltjeit, ám közben régi tagok is cserélik embereiket, és folyik Romano Prodi bizottsági elnök utódának keresése.

"A biztosjelöltek az európai integráció iránti valódi elkötelezettségükről adtak számot, a feladatuk ellátásához szükséges felkészültségük azonban különböző szintű" - fogalmaztak visszafogott lelkesedéssel az Európai Parlament (EP) vezetői a múlt héten, miután két és fél napon át, egyenként 80 perces meghallgatáson faggatták az EU működésével kapcsolatos nézeteikről a május 1-jén belépő új tagállamok jelöltjeit. Az egyéni "vizsgabizonyítványok" némelyike kevéssé hízelgő. "Potocnik úr válaszai időnként kevéssé meggyőzőek voltak", Figel úr válaszai az általánosság szintjén mozogtak, kerülve a mélyebb részleteket", "Kyprianou urat aligha minősíthetjük nehézsúlyú jelöltnek" - állt a szlovén, a szlovák és a ciprusi jelölt bemutatkozásáról készített EP-minősítésben.

Az EP nyilván azért aggódik, mert május 1-jétől a tíz új európai biztos - bár saját önálló tárcát az első fél évben nem kap - ugyanolyan szavazati joggal vesz részt az unió törvény-előkészítő és végrehajtó testületének munkájában, mint a már benn lévő, gyakorlottabb húsz. Romano Prodi, az Európai Bizottság (EB) elnöke ez év elején olyan személyek megnevezését kérte az új tagállamoktól, akik nemcsak a májustól októberig tartó vendégszereplés erejéig fordulnak majd meg Brüsszelben, hanem az új EB következő ötéves terminusát is kitöltik, és maga az EP is ezzel a feltételezéssel élt. A biztosjelöltek többségének azonban még sincs erre garanciája, így olyan akrobatikus mutatványt kellett produkálniuk, ami egyidejűleg alkalmazkodik az aktuális EB-állásponthoz, tetszik a radikálisabb parlamenti füleknek, mégsem szerez újabb ellenségeket "odahaza".

A legkönnyebb dolga alighanem az észt Siim Kallasnak volt, Prodi ugyanis egyedül őt "osztotta be" olyan uniós szakterületre - a gazdaságpolitikáért felelős Pedro Solbes mellé -, ahol volt pénzügyminiszterként és jegybankelnökként mély tapasztalatokat szerzett. A hozzá hasonlóan "jeles" EP-osztályzatot kapott lengyel és magyar biztosjelöltnek akadtak nehezebb percei is. Danuta Hübnernek - aki Pascal Lamy oldalán a közösségi kereskedelempolitikában mélyed majd el - úgy kellett kiállnia az uniós protekcionizmus tarthatatlansága mellett az EP-meghallgatáson őt agresszíven támadó lengyel agrárnacionalista ellenzékkel szemben, hogy a legkevesebbet ártson az amúgy is összeomlófélben lévő varsói kormánynak, míg Balázs Péternek a közös EP-választási listáról szóló Medgyessy-ötlet miatt kellett magyarázkodnia.

Noha a meghallgatás utáni értékelések személyre szóltak, május 5-ei plenáris ülésén az EP az átmenetileg 30 tagúra bővülő EB "egészben" való elfogadásáról szavaz, beleértve azokat az új biztosokat is, akik ez idő alatt a régi tagállamokból kerülnek a brüsszeli testületbe. Az utóbbi hetekben ugyanis az EB több régi tagját hazai politikai posztokra csábították - a foglalkoztatáspolitikai biztos Anna Diamantopulu március óta a görög törvényhozást erősíti, a regionális politikáért felelős Michel Barnier francia külügyminiszter, Pedro Solbes spanyol pénzügyminiszter lett, a finn Erkki Liikanent pedig hírek szerint hamarosan hazája központi bankjának vezetőjévé nevezik ki -, és helyettük a kormányok újakat küldenek. Ami nem feltétlenül javítja majd a sok és nagy feladat előtt álló testület hatékonyságát.

A legfőbb kérdés persze az: ki lép Romano Prodi örökébe. A nemzetközi sajtóban felmerült közel tucatnyi névvel kapcsolatban még a legbennfentesebb uniós guruk is óvatosak, oly sok az összeegyeztetendő akarat, ráadásul az EU íratlan szabályai szerint ezúttal egy kis tagállam polgárának jár a megtiszteltetés. A hivatalos menetrend szerint az állam- és kormányfők testülete a június 17-18-ai csúcstalálkozón nevezi meg jelöltjét, akinek személyéről az EP július 20-ai plenáris ülésén szavaz (az EB többi 24 tagjáról pedig együttesen, várhatóan októberben). A kormányfők nem egyhangúlag, hanem minősített többséggel választják ki jelöltjüket, ám jelenleg sem a jobbközép, sem a balközép kormányok nem képesek az EU-ban összeadni a szükséges mennyiségű voksot, tehát egyezkedésre lesz szükség. A kompromisszumos jelöltet az EP egyszerű többséggel hagyja jóvá - ha elutasítja, a kormányfőknek másik névvel kell előállniuk -, ám ott sem lesz elkerülhető a pártközi alku, mert a legfrissebb előrejelzések szerint a június 13-ai EP-választásokon a legjobban szereplő Európai Néppárt is csak 40 százalékos eredménnyel végez majd a 30 százalékos szocialisták, és a 10 százalékot szerző liberálisok előtt.

A Néppárt tagjainak szívéhez közel álló - Hans-Gert Pöttering frakcióvezető által meglobogtatott - nevek azonban fogyatkoznak. Kihullott a sorból Loyola de Palacio, az EB határozott egyéniségű spanyol energiaügyi biztosa, mivel az új, szocialista madridi kormány már nem támogatná elnöki jelölését. Jean-Luc Dehaene belga exminiszterelnök húzódozik, mert tíz évvel ezelőtt brit kollégája, John Major egyszer már keresztülhúzta a kinevezését. Wolfgang Schüssel osztrák kormányfőt sokan alkalmasnak tartják a funkcióra - mondják, hídszerepet tölthetne be a régi és az új tagállamok között -, de nemcsak Jacques Chirac francia elnök tünteti ki ellenszenvével, hanem Enrique Baron Crespo, a szocialista EP-frakcióvezető is kijelentette: nem fogad el senkit, aki Jörg Haiderrel paktált. A néppárti listán a legszélesebb körben elismert, kedvelt név Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnöké, csakhogy ő már a harmadik EB-elnök lenne az unió legkisebb tagállamából.

A szocialisták frontján Tony Blair brit kormányfő elnöki "választottja" Antonio Vitorino, a jelenlegi bizottság legélesebb eszűnek tartott portugál bel- és igazságügyi biztosa, ám az európai honatyák jobboldalának szavazatait nemigen kapná meg. Egy másik deklarált baloldali jelölt Paavo Lipponen volt finn kormányfő, de újabban épp "szomszédja", Göran Persson svéd miniszterelnök vonta meg tőle a támogatását, mondván: volt kormányfőkből nem lesz jó EB-elnök. Persson és többen mások Günter Verheugen német bővítési biztos kinevezését pártolnák, nemcsak alkalmassága okán, hanem azért is, mert az EU legnagyobb tagállamának feltűnően kevés polgára tölt be magas rangú közösségi funkciót.

Brüsszeli madárjósok szerint könnyen előfordulhat, hogy a mérleg nyelvét játszva végül is a liberálisok adják majd a jobb- és a baloldal számára egyaránt elfogadható új EB-elnököt. Ezen a listán az egyik fő befutó Guy Verhofstadt jelenlegi belga miniszterelnök, aki feltehetőleg nem utasítaná vissza az új állást - főleg, ha pártja rosszul szerepel majd az európaival egy napon rendezendő belgiumi regionális választásokon -, csakhogy ő a britek vagy a svédek számára veszélyesen föderális szellemű. Ekkor viszont nem marad más, mint a poszt sokak szerint valójában legvalószínűbb várományosa, Pat Cox, az EP jelenlegi elnöke. Afelől nem lehet kétség, hogy megszerezné euroképviselő társai voksait, és mindenképpen mellette szól, hogy kiváló kommunikátorként sokkal jobban tudná "eladni" az uniót, mint a szerény szónoki képességű Prodi. Cox egyetlen hátránya nemzetisége: az unió aktuális elnökének ugyanis elvileg nem "illendő" kinevezésre előterjesztenie saját honfitársát, ám elképzelhető, hogy Bertie Ahern ír kormányfő túlteszi majd magát ezen a csekélységen.

KOCSIS GYÖRGYI / BRÜSSZEL

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Nem jött be a nagyszabású terv: nem jól működik az óceán szemétcsapdája

Nem jött be a nagyszabású terv: nem jól működik az óceán szemétcsapdája

Macron szerint nem lehet újratárgyalni a brit kilépési megállapodást

Macron szerint nem lehet újratárgyalni a brit kilépési megállapodást

Eminens a törésteszten: szuperbiztonságos a Győrben gyártott új Audi Q3 - videó

Eminens a törésteszten: szuperbiztonságos a Győrben gyártott új Audi Q3 - videó

Mécsesekkel és egy szívszorító levéllel búcsúztak a 74-es troli törzsutasától, Eta nénitől

Mécsesekkel és egy szívszorító levéllel búcsúztak a 74-es troli törzsutasától, Eta nénitől

Másfélszer annyian vesznek fel személyi kölcsönt, de ezt az 5 aranyszabályt nem sokan tartják be

Másfélszer annyian vesznek fel személyi kölcsönt, de ezt az 5 aranyszabályt nem sokan tartják be

Megvan a román eurócéldátum – előbb lesz átállás, mint Magyarországon

Megvan a román eurócéldátum – előbb lesz átállás, mint Magyarországon