A július 8-ai felesketést követően hat esztendőn át Heinz Fischer lesz Ausztria államfője. A vasárnapi elnökválasztáson a szociáldemokrata politikus nyerte el a szavazatok 52,4 százalékát, szoros küzdelemben győzve le ellenfelét, a kormányzó Néppárt külügyminiszterét, Benita Ferrero-Waldnert.

A politikai mérkőzéseken az utóbbi hónapokban váratlanul jól szerepelt az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ). Így volt ez az országos munkáskamarai választásokon is, majd a salzburgi tartományi választáson ért el átütő sikert az SPÖ. Az elnökválasztáson a párt régi harcosát, Heinz Fischert indította a Hofburg meghódítására, aki evégett lemondott parlamenti elnöki posztjáról és pártalelnöki tisztségéről is. Ezekkel a gesztusokkal lehetővé akarta tenni, hogy az elnökválasztás ne csak pártok, hanem személyek közötti küzdelem legyen, valamint hogy az önálló jelöltet nem indító két parlamenti párt - a zöldek és a Szabadságpárt (FPÖ) - tagjai is szavazhassanak személyére.

"Minden osztrák elnöke akarok lenni" - jelszóval indult csatába a kormányzó Néppárt (ÖVP) első számú diplomatája, Benita Ferrero-Waldner. Őt a kancellár, Wolfgang Schüssel "találta ki" 1995-ben, amikor még ő volt a külügyminiszter. Maga mellé vette államtitkárnak a lojalitásáról és imponáló nyelvtudásáról ismert Ferrerót, aki ennek előtte másfél esztendőn át az ENSZ protokollfőnöke volt. Schüssel tavaly azt mondta ugyan, hogy hűséges munkatársát szeretné a kancellári hivatallal szemben lévő Hofburgban látni, ám ahogy közeledett a jelölés ideje, úgy vált a kancellár egyre hallgatagabbá - talán mert a közvélemény-kutatások legalább 14 százalékos Fischer-előnyt jeleztek. Az ambiciózus külügyminiszternek végül nem volt türelme kivárni főnöke döntését, egy úgynevezett személyi bizottságot szervezett közéleti személyiségekből, akik kvázi kikiáltották ők elnökjelöltnek. Az ÖVP csak ekkor mozdult meg, és tette Ferrero-Waldnert hivatalos jelöltjévé.

A marketingszakemberek úgy gondolták, a régi apparatcsikok szürkeségével, óvatosságával jellemezhető Fischer annak hangsúlyozásával növelheti győzelmi esélyeit, hogy a parlament elnökeként tíz éven át nagyszerűen tudta egyesíteni elkötelezettségét, objektivitását és alkotmányügyi kérdésekben szerzett hozzáértését. A másik oldalon a Schüssel bábfigurájának előítéletével, a slágfertigség hiányával küszködő, szintén jogászi végzettségű Ferrerót tanácsadói szintén az erényeiben erősítették meg: példátlan harckészségében, küzdeni akarásában, tanulékonyságában.

A 66 éves Fischernél tíz évvel fiatalabb, jóval modernebbnek ható, remekül öltözködő, a kampánynapok múltával láthatóan sokat oldódott, emberközelibbé vált salzburgi származású politikusnő igyekezett saját pártpozícióját a konkurenséhez képest bagatellizálni. Sőt női mivoltával is megpróbált "visszaélni": arra biztatta a hatmillió választásra jogosult nagyobbik felét kitevő női szavazókat, hogy nemi szolidaritási alapon adják rá a voksukat. A nőmozgalmárok ezt hevesen visszautasították, mondván, Ferrero-Waldner, aki egy spanyol irodalomprofesszorral él második házasságban (a választások előtti hónapokban lopva töröltette egyházi házasságát előző férjével, és egyházi utóesküvőt rendezett a másodikkal, hogy a keresztény szavazóknak ne lehessen kifogásuk), soha a kisujját sem mozdította a nőkért.

A politikai koreográfusok által amerikanizált választási kampány számos alkalommal méltatlan helyzetbe kényszerítette a két versenyzőt - valójában egyaránt komoly politikusokat -, akik kénytelenek voltak a legváltozatosabb járműveken többször is végigrohanni az országon, a kamerák előtt ügyetlenül mozgó házastársaikkal fellépni, tűzoltófecskendővel fényképezkedni, futballmeccsen csillogni. Akár önvédelmi reflexnek is mondható, hogy az ellenfelek a kampány elején korrektségi egyezményt kötöttek egymással, hogy nem ütnek öv alá, és nem szórják a pénzt. Az ütközet végére ugyan némileg lanyhult a vállalási hűség, de a politikai kultúra szempontjából így is bravúrosnak mondható a teljesítményük.

A spontán vitára kevésbé alkalmas Benita (keresztnéven csinálta végig a csatát) mindössze egyetlen alkalommal ült le Fischerrel, hogy összemérjék nézeteiket; a sajtó kávéivásra biztatta a nézőket, hogy képesek legyenek ébren végigkövetni a tévépárbajt. Szenzációs csörtékre valóban nem került sor, de kirajzolódott a két jelölt eltérő felfogása az elnöki teendőkről. Fischer egyfajta morális intézménynek, élő lelkiismeretnek tekinti az államfői posztot, amelyet a szociális igazságtalanságok, a társadalmi konfliktusok mérséklésére kell felhasználni. A 35 éven át képviselősködött Fischer nem kíván beleavatkozni a hétköznapok ügyeibe, nem akar sem második kancellár, sem második külügyminiszter lenni, hivatali idejének 90 százalékát belföldön óhajtja tölteni. Ferrero-Waldner ezzel szemben Ausztria legmagasabb szintű reprezentánsának tartja az elnököt, ő a munkájának kétharmadát külföldön képzelte el, és csupán egyharmadot belföldön. Terve szerint kinyitotta volna a Hofburg kapuit a látogatók előtt, és a panaszosokat havonta kívánta fogadni.

Mindkét jelölt kimondva-kimondatlanul elhatárolta magát az utóbbi 12 év államfőjétől, Thomas Klestiltől. Nem akarnak elnöki magánpalotát, nem akarják a mürzstegi nyári rezidenciát, nem óhajtanak császárként viselkedni, külföldi útjaikra csak kiválasztott és külön honorált fotóst magukkal vinni. Ferrero évek óta nyílt háborúban állt az elnökkel: Klestil nem vitte el őt külföldi megbeszéléseire, amire ő a külügyminisztériumban dolgozó elnökfeleség, Margot Klestil-Löffler "megbüntetésével" válaszolt. Az ÖVP-nek amúgy is van "elszámolnivalója" Klestillel, aki a párt támogatásával lett az ország első embere, ám egyre jobban eltávolodott a kereszténydemokratáktól, és elnöki lehetőségeihez képest mindent megtett, hogy 2000-ben ne az ÖVP-FPÖ-koalíció alakítson kormányt.

A kis pártok vezetői hivatalosan nem tanácsolták tagjaiknak, hogy hova szavazzanak, a nyilatkozatok azonban egyértelművé tették, hogy a zöldek Fischerre, a szabadságpártiak pedig Ferreróra tesznek. Azaz a bal- és a jobboldal erőpróbájává alakították a választást. A kampány pénteken zárult. A vörösök a Museumsquartier egyik óriástermében ünnepeltek, ahol Michael Häupl bécsi polgármester arról beszélt, hogy az ÖVP jelöltje csak két hónapja ismerkedik a lakosság gondjaival, eladdig viszont megszavazta az összes szociális korlátozást. A feketék a Grabenen lévő óriási színpadon zártak, a bemondó szerint tízezren voltak jelen. Felvonult a kormány valamennyi kereszténydemokrata tagja. Ovációval kísért beszédet mondott az Evitává stilizált Benita, aki sokkal harcosabbnak és elszántabbnak mutatkozott vetélytársánál.

Van-e egyáltalán értelme a reprezentatív elnöki hivatalnak? - teszik föl a kérdést egyre többen, elsősorban a fiatal osztrák választók körében. A többség most még igennel válaszolt erre - a 6 millió választópolgár 70,2 százaléka járult az urnák elé -, de az egykoron az FPÖ által firtatott, akkor eretneknek számító kérdés egyre többeket foglalkoztat.

Fischer győzelme nagyon kellett az SPÖ főleg belülről támadott vezetőjének, Alfred Gusenbauernek. Pozíciójának megerősítése radikalizálhatja a pártelnököt. Ferrero veresége pedig rosszkor jött Schüsselnek, akit felelőssé tesznek azért, hogy népszerűség tekintetében az ÖVP tartósan az SPÖ mögött kullog, pedig 2002-ben még látványosan megverte. Szégyenletesen szerepelt a párt márciusban Karintiában, és elveszítette a vezetést Salzburgban.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A nap fotója: zebrán, vontatókötél felett emeltek át egy babakocsit Szombathelyen

A nap fotója: zebrán, vontatókötél felett emeltek át egy babakocsit Szombathelyen

Szél Bernadették útja a Hősök terétől a Kunigunda utcáig - Nagyítás-fotógaléria

Szél Bernadették útja a Hősök terétől a Kunigunda utcáig - Nagyítás-fotógaléria

Kormányátalakítást hozhat a Fidesz EP-listája

Kormányátalakítást hozhat a Fidesz EP-listája

Csaltak a földárveréseken, vádat emeltek ellenük

Csaltak a földárveréseken, vádat emeltek ellenük

Orbán szerint a bot másik végén vagyunk

Orbán szerint a bot másik végén vagyunk

Egymilliárdot fizet az állam ügyvédekre egy agrárcég elleni perben

Egymilliárdot fizet az állam ügyvédekre egy agrárcég elleni perben