Algéria lerázta magáról a jó egy évtizedig tomboló szélsőséges fundamentalista erőszakot, ami nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az ország eddigi legszabadabbnak nevezett minapi választásán Abdelaziz Buteflika elnök győzött.

A munkanélküliség elleni harcot, a feketegazdaság visszaszorítását és a szénhidrogénektől való függőség lazítását nevezte a legkomolyabb kihívásoknak Abdelaziz Buteflika algériai elnök a múlt hét elején elhangzott beiktatási beszédében. A televízióban országszerte közvetített ceremónia is érzékeltette, milyen mélyreható változások zajlanak Algériában, hiszen már nem a szélsőségesek elleni harc volt a legfőbb téma.

A majd három hete a voksok 85 százalékával újraválasztott Buteflikának lényegében sikerült felszámolnia a fundamentalisták gerillaháborúját, amely 1992-ben kezdődött, miután a hadsereg gyakorlatilag puccsot hajtott végre, mert az Iszlám Üdvfront (FIS) nyerésre állt a választáson. Az erőszak visszaszorításában a hadsereg kemény fellépése és az elnök 2000-es amnesztiája játszotta a főszerepet, mely utóbbinak köszönhetően hatezer szélsőséges tette le a fegyvert.

A polgárháború legvéresebb éveiben - amely emberjogi szervezetek szerint 150 ezer áldozatot követelt - a fővárosban és környékén naponta százakat is meggyilkoltak az elsősorban védtelen polgári lakosokra támadó fundamentalisták. Az újabban az al-Káida terrorhálózattal is kapcsolatba hozott, mindeddig fel nem számolt algériai lázadók már "csak" többtucatnyi embert ölnek meg havonta - a BBC szerint az eddigi idei mérleg 140 halálos áldozat. A főként a városoktól távoli vidékeken zajló vérengzések már a helyi újságok címoldalára sem kerülnek fel.

Ezzel párhuzamosan a hagyományos iszlámista mozgalom is kettészakadt. Az erőszakról lemondó, de továbbra is betiltott FIS vezetőinek egy része Buteflikát, nem pedig a mérsékelt iszlámista párt, az el-Iszlah jelöltjét támogatta. Algériai újságírók szerint a szavazók is pragmatikusabbá váltak, és nem akarták, hogy megismétlődjenek az erőszakot elindító 1991-1992-es események. A mecseteket egyre inkább elkerülő fiatalokat sokkal jobban érdeklik szociális gondjaik, mint az iszlám értékeiről szóló prédikációk. Az el-Iszlah ugyanakkor a 2002-es helyhatósági választáson a harmadik helyre futott be, így az iszlámista voks továbbra is az algériai politika egyik kérdőjele marad.

A választás lebonyolítása is a kedvező változásokról tanúskodik. Az Algériában magasnak mondható, 57,8 százalékos részvétel mellett másodszor választották elnöknek Buteflikát, így az egypártrendszer 1989-es eltörlése óta ő az első, aki duplázhatott. Ráadásul a nemzetközi megfigyelők és az amerikai külügyminisztérium a szabálytalanságok ellenére a legszabadabbnak nevezték a voksolást a függetlenség 1962-es elnyerése óta. Bár az elnök öt ellenlábasa közül négyen választási csalást emlegettek, és nem ismerték el Buteflika győzelmét, a legkomolyabb rivális, a kormányfői posztról tavaly menesztett, politikai szövetségesből ellenféllé vált Ali Benflisz bátran nevezhette az elnököt "diktátornak, fasisztának, fáraónak".

A hadsereg - amely korábban szinte kézi vezérléssel választotta ki és juttatta hatalomra jelöltjeit - most példátlan semlegességet tanúsított. Igaz, az észak-afrikai arab országot eddig a háttérből irányító katonáknak nem is igazán volt okuk a beavatkozásra. Az általuk 1999-ben kiszemelt és elnökké tett Buteflika ugyanis - a kilencvenes évek brutális erőszakhulláma után - kétségtelenül polgári fazont adott Algériának.

Ügyesen keverte a lapokat a hetvenes években még ádáz Nyugat-ellenes figurának számító - a palesztinbarát venezuelai terroristát, Carlost például nyilvánosan védelmező - Buteflika, aki az Egyesült Államokat ért 2001. szeptember 11-ei merénylet után felismerte a lehetőséget a Nyugattal való kapcsolatok javítására. A Nyugat is gyorsan rájött, hogy fontos lehet számára annak az országnak a szövetsége, amely akkor már majdnem egy évtizede - Európa és az USA által magára hagyatva - harcolt saját fundamentalista szélsőségesei ellen. Az emberjogi visszaélések miatt a nyugati kormányok által korábban bojkottált katonai vezetők újabban NATO-eseményekre kapnak meghívást. Tavaly már a washingtoni Fehér Házban is fogadták Buteflikát, akinek - újraválasztása alkalmából - személyesen gratulált Jacques Chirac francia elnök váratlan algíri látogatásán.

Valószínű, hogy Algéria "hivatalos" politikai térképe is átrajzolódik. A függetlenként indult Buteflika ellenlábasai ugyanis pártszínekben küzdöttek, ezért gyenge szereplésükből egyes elemzők máris a pártokkal szembeni apátiára következtetnek. A másodikként befutó Benflisz például a függetlenségi mozgalomból alakult, 1989-ig egyeduralkodó Nemzeti Felszabadító Front (FLN) élén csupán tizedannyi voksot kapott, mint az elnök. "Itt már az FLN túlélése a tét" - írta az ellenzéki Liberté című lap, míg mások a többpártrendszer jelentéktelenné válásáról beszéltek.

Buteflika mindenesetre megerősített hatalmával valóban hozzáfoghat a társadalmi és a piacgazdasági reformok véghezviteléhez. Azt ígérte, hogy megoldják a kisebbségi jogokat követelő berberek problémáit, folytatva a februárban megszakadt tárgyalásokat. Megváltoztatják a családjogot, amely még mindig alacsonyabb rangú állampolgárnak tekinti a nőket. Valószínű, hogy az elnök egy liberális, technokrata kormányt nevez majd ki, amelynek legfontosabb feladatai közé tartozna a privatizáció elindítása, az energiaszektor külföldi befektetők előtti további megnyitása és a bankrendszer korszerűsítése.

A szénhidrogénekben gazdag Algéria gazdasága tavaly 6,8 százalékkal bővült az 1999-es 3 százalékkal szemben, a devizatartalék pedig 4 milliárdról 33 milliárd dollárra nőtt. De a 32 milliós lakosság több mint 70 százaléka 30 éven aluli, és körükben - nem hivatalos becslés szerint - 50 százalékos a munkanélküliség. A kőolaj- és földgázexportból származó évi mintegy 24 milliárd dolláros bevétel ellenére szinte az ország egész infrastruktúrája újjáépítésre szorul, a lakáshiány miatt a fiatalok többsége szüleivel kénytelen élni.

Közben a térségben Algériában jut a legtöbb műholdas vevőkészülék egy főre - több száz televíziós csatorna fogható korlátozás nélkül -, és országszerte több ezer internetkávézó működik. Az ország legliberálisabbnak tartott, lélekszámát tekintve a második legnagyobb városában, Oránban a Reuters hírügynökség szerint már szinte a nyomát sem látni az iszlámista erőszaknak, az utcákon éttermek, éjszakai bárok, kabarék, mobiltelefonboltok, butikok, a legújabb amerikai szuperprodukciókat kínáló CD- és DVD-üzletek sorakoznak.

A fiatalok tömegével követik a nyugati életstílust, és a jobb élet reményében sokan kivándorolnának. Nyugati diplomaták Algírban közölték, hogy nagykövetségeik több utazási kérelmet kapnak, mint bárhol máshol a világon, Chirac elnököt pedig a tavalyi történelmi - négy évtized után az első francia államfői - látogatáson "vízumot" kiáltásokkal fogadták az utcán.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Akkora rés tátongott a Google+-on, hogy kikerült 52 000 000 felhasználó személyes adata

Akkora rés tátongott a Google+-on, hogy kikerült 52 000 000 felhasználó személyes adata

Francia miniszter: a zavargások katasztrofálisan hatnak a gazdaságra

Francia miniszter: a zavargások katasztrofálisan hatnak a gazdaságra

Lavina Romániában: meghalt egy túrázó

Lavina Romániában: meghalt egy túrázó

Ha hatékony céget akar, ezzel mindenképpen foglalkozzon!

Ha hatékony céget akar, ezzel mindenképpen foglalkozzon!

CDU: Merkel kritikusaival is tárgyal az új elnök a migrációról

CDU: Merkel kritikusaival is tárgyal az új elnök a migrációról

Aj Vej-vej: Németországban a hangulat a harmincas éveket idézi

Aj Vej-vej: Németországban a hangulat a harmincas éveket idézi