Kialakulni látszik a hatalmat június 30-án formálisan átvevő ideiglenes iraki kormány összetétele, amelyre azonban komoly veszélyt jelenthet, hogy az amerikai megszállók nem számolták fel az iraki milíciákat.

Az Egyesült Államok és nem az ENSZ jelöltje lehet Irak átmeneti miniszterelnöke a június 30-át követő hatalomátadás után. Az iraki kormányzótanács a múlt pénteken jelezte, Ijad Alavi, az amerikai hírszerzés (CIA) által pénzelt Iraki Nemzeti Szerződés vezetője lesz az új kormányfő. Annak ellenére, hogy Alavi állítólag csak a harmadik helyen szerepelt a kormány összeállításával megbízott Lakhdar Brahimi ENSZ-küldött listáján. Személye mellett és ellen egyaránt szólnak érvek.

Az 1945-ben született, ideggyógyász végzettségű Alavi világi beállítottságú, és síita, csakúgy, mint az iraki lakosság 60 százaléka. Tagja volt a Baath Pártnak, ezért akár jó kapcsolatai is lehetnek egykori katonatisztekkel. Még a hetvenes években - tehát Szaddám Huszein 1979-ben történt elnökké válása előtt - szakított a kurzussal. Túlélt egy gyilkossági kísérletet, amikor 1978-ban Londonban az akkor még csak alelnök Huszein ügynökei próbálták meg eltenni láb alól.

Eleve gyanakvással fogadnak Irakban minden, száműzetésből hazatért politikust, azt feltételezve, hogy Washington ügynöke. Alavi egyébiránt valóban a CIA és az MI6, a brit titkosszolgálat segítségével hozta létre 1990-ben saját csoportját, az Iraki Nemzeti Szerződést (INA), amely éveken át sikertelenül próbálkozott egy Huszein-ellenes katonai puccs megszervezésével. Az INA hitelét az is rontotta, hogy - más száműzött iraki mozgalmakkal együtt - azt állította, Bagdadnak tömegpusztító fegyverei vannak, ami George W. Bush amerikai elnök legfőbb indoka volt Irak tavaly márciusi lerohanására. A tömegpusztító arzenálból azonban a mai napig semmi nem került elő.

Sokan azt várták, hogy a politikától távol álló személyt választanak a kormányfői posztra. A múlt héten fel is bukkant Huszein Sahrisztani atomtudós neve, ám maga a jelölt közölte egy sajtókonferencián, hogy nem kér a megtiszteltetésből. Az is furcsa, hogy az az Ahmed Csalabi szivárogtatta ki a 27 fős kormány több tagjának nevét, aki az utóbbi hetekben kiesett az amerikaiak kegyéből, pedig a Pentagon korábban Irak egyik lehetséges vezetőjének tartotta.

A védelmi és a külügyi tárca - Hosijar Zebari és Barham Szalih személyében - a lakosság húsz százalékát kitevő kurdoké. A kurdok állítólag erősen lobbiztak az elnöki posztért, de mivel azt nem kapták meg, ezért két jelentős tárcával kompenzálták őket. A kulcsfontosságú olajipari minisztérium élére - iraki források szerint - megint csak az amerikaiak jelöltjét, Tamir Gadban mérnököt választották, aki vérbeli technokrata hírében áll, és aki a hírek szerint jól ismeri az iraki energetikai ágazatot. Gadban azonban lapzártánkig nem kívánta kommentálni kinevezését. A pénzügyi tárcát egy síita, a belügyit egy szunnita tölti majd be.

Kedden hosszas huzavona után eldőlt, hogy a főként ceremoniális feladatokat ellátó államfő szunnita lesz, és ugyancsak "külföldről érkezett". A posztot eredetileg az amerikaiak által favorizált 81 éves Adnan Pacsacsinak ajánlották fel, aki a hatvanas években külügyminiszter volt, a Huszein-éra alatt pedig főként Abu-Dzabiban élt. Pacsacsi azonban az utolsó utáni pillanatban visszalépett, így az iraki kormányzótanács által javasolt Gazi Javart - a tanács jelenlegi elnökét - jelölték az államfői posztra. Az északi Moszul egyik prominens törzséből származó, Szaúd-Arábiában és az USA-ban is tanult olaj- és bányamérnök Javar a negyvenes éveiben járó korosztályt képviseli. 1990-ben hagyta el hazáját, hogy Szaúd-Arábiában távközlési vállalkozásba kezdjen. Egy évvel ezelőtt tért vissza Irakba, a kormányzótanács vezetését pedig egy hónappal ezelőtt vette át. Jelölésének hírére szülővárosában, Moszulban ezrek tódultak az utcára, és a levegőbe lövöldözve ünnepeltek.

Elképzelhető azonban, hogy az alakuló kormányban az utolsó pillanatig változnak a nevek, hiszen nem könnyű az etnikailag és vallásilag megosztott, a törzsi származásra is büszke iraki társadalom különféle csoportjai követeléseinek eleget tenni. Nem világos az sem, hogy az elsősorban a jövőre tervezett választás megszervezésével megbízott átmeneti iraki kormánynak mekkora valóságos hatalma lesz. Az iraki szuverenitás visszaadásáról múlt héten benyújtott amerikai-brit határozattervezet ugyanis nem tér ki arra, milyen lesz a kapcsolat a bagdadi kormány, az iraki fegyveres erők és a június 30. után is az országban maradó, mintegy 150 ezres külföldi, főként amerikai haderő között.

Úgy tűnik, az új iraki kormány mögött nem lesz politikai erő, és félő, hogy a lakosság nagy része majd nem a kabinet, hanem a biztonsági űrt betöltő milíciák felé lesz kénytelen elkötelezni magát. Az amerikaiak egyrészt nem számolták fel a velük szemben egyébként nem ellenséges különféle fegyveres erőket - a kurd pesmergákat, a síita Badr Brigádot vagy az ugyancsak síita Dava Párt milíciáját -, másrészt két hónapja nem bírnak a déli Nedzsefben és Kufában velük szemben harcoló Mahdi Hadsereggel, még ha a jelentések szerint tizedelik is Moktada al-Szadr radikális síita vezető fegyveres híveit.

Faludzsában pedig kétségtelenül új és eddig hatékony, ám igen kockázatos vállalkozásba kezdtek. A Bagdadtól nyugatra fekvő szunnita tűzfészket - ahol áprilisban súlyos harcok dúltak - az amerikai tengerészgyalogosok átadták az úgynevezett Faludzsa Brigádnak, amelyet Mohamed Latif volt tábornok irányít. Latif ugyan Huszein ellen fordult még a volt diktátor regnálása alatt, de a mintegy kétezer főt számláló milíciájához a tavaly szélnek eresztett iraki hadsereg számos tisztje és az amerikaiak ellen gerillaháborút folytató ellenállók egy része is csatlakozott. Közülük sokan felöltötték a baathista egyenruhát, a 300 ezres város mecsetjeinek hangszóróiból Amerika-ellenes propaganda árad, a falak pedig tele vannak Huszeint éltető firkákkal.

KERESZTES IMRE

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Elfogott tengerészek: az ukrán elnök már csak az egyházban bízik

Elfogott tengerészek: az ukrán elnök már csak az egyházban bízik

Záporeső, hózápor, viharos szél is jöhet hétfőn

Záporeső, hózápor, viharos szél is jöhet hétfőn

Megvan a demencia ellenszere? A tudósok szerint már napi egy pohár narancslé csodákat tehet az aggyal

Megvan a demencia ellenszere? A tudósok szerint már napi egy pohár narancslé csodákat tehet az aggyal

Pert vesztett a Beatrice-botrányt kirobbantó újságíró

Pert vesztett a Beatrice-botrányt kirobbantó újságíró

És akkor búcsúzhatunk az álomtól, hogy valaha is nyugati bérünk lesz

És akkor búcsúzhatunk az álomtól, hogy valaha is nyugati bérünk lesz

Folyamatos füttyögés és bekiabálás volt a parlamentben, az ellenzék kivonult

Folyamatos füttyögés és bekiabálás volt a parlamentben, az ellenzék kivonult