Az al-Káida egy amerikai túsz lefejezésével, Rijád pedig a szaúdi terrorvezér megölésével jelezte, hogy új fejezet kezdődött a sivatagi királyságban jó egy éve folyó harcukban. Az al-Káida célja, hogy meggyengítse az uralkodócsalád Amerika-barát szárnyának hatalmát.

Valóságos embervadászat indult Rijádban a múlt pénteken, miután az al-Káida terrorhálózat az interneten - fotókkal illusztrálva - bejelentette: lefejezték a hat nappal korábban elrabolt amerikai túszt, Paul Johnson repülőmérnököt. Mintegy 15 ezer biztonsági ember szinte házról házra kutatta át a szaúdi fővárost, és alig néhány órával később egy benzinkútnál megtalálták három másik társával együtt az al-Káida szaúdi vezérét, Abdulaziz al-Mukrint, majd a többórás tűzpárbajban mind a négy terroristát lelőtték.

Al-Mukrin likvidálása áttörés Szaúd-Arábia terror elleni küzdelmében, amely tavaly májusban egy öngyilkos merénylet után vette kezdetét. Rijád úgy véli, most jelentős csapást mértek a terrorista szervezetre: al-Mukrin volt az, aki azt ígérte, hogy 2004 "véres és nyomorúságos" év lesz a királyság számára. Nagy valószínűséggel az ő terrorsejtjének a számlájára írható a májusi khobári lövöldözés, amelynek során olajipari vállalatok irodáiban és nyugatiak által lakott házakban 22-en haltak meg, illetve a tavaly novemberben Rijádban elkövetett öngyilkos merénylet, amelynek majd mind a 18 áldozata arab vendégmunkás volt.

Az al-Káida szaúdi jelenlétét tavaly csak vonakodva elismerő és a terror elleni harcban még újoncnak számító Rijád a 2003. decemberben általa lajstromba vett 26 legkeresettebb terroristából eddig legalább tízet megölt vagy elfogott. A hatóságok a múlt heti akció során őrizetbe vett 12 militáns között találtak egy magas rangú vezetőt is, akit a Cole amerikai hadihajó ellen, a jemeni partoknál 2000-ben elkövetett robbantás megszervezésében való részvétellel gyanúsítanak.

Nem vet véget - vélik mindezek ellenére szakértők - al-Mukrin kiiktatása a szaúdi terrornak. Elődjét, Khaled Ali Hadzs jemeni terroristát márciusban lőtték le, és szaúdi elemzők tudni vélik, már meg is van az utód Szaleh al-Aufi, a rijádi belügyminisztérium volt alkalmazottja személyében. Az al-Káida egy internetes publikációja szerint pedig Johnson elrablásában szaúdi rendőrök is részt vettek, ami újra felveti a kérdést: Oszama bin Laden ideológiája vajon mennyire népszerű a királyságban, és a terrorsejtek milyen erős háttérrel rendelkeznek?

Al-Mukrin sejtjének magva 40-50 főből állhat, de félő - mutatott rá Kevon Rosser, a londoni Control Risks intézet szakértője -, hogy van egy második, a háttérben lévő csoport is, amely kevésbé kötődik a hálózathoz, de hűen követi a taktikát. A 32 éves al-Mukrin ráadásul - vélekedett Mohszen Avadzsi, az iszlám militánsok szaúdi szakértője - sokkal inkább egy gyilkológép volt, mint politikai vezető, akit pusztán az Amerika iránti gyűlölet vezérelt. Számos más al-Káida-vezetővel ellentétben kifejezetten szerette a nyilvánosságot, nyilatkozataival és hangfelvételeivel teleszórta az arab médiát.

Mintegy 15 ezer szaúdi honfitársához hasonlóan ő is megjárta Afganisztánt, harcolt Szomáliában és Algériában. Az 1992-1995-ös boszniai háború veteránja, a Hoszni Mubarak egyiptomi elnök elleni, 1995-ös addisz-abebai merényletkísérlet osztagának tagja két évet töltött etiópiai börtönben, majd miután 1998-ban kiadták hazájának, még két évet húzott le egy szaúdi fegyintézetben, ahol meg is kínozták. Példás magaviselete - idejének java részét a Korán memorizálásával töltötte - miatt engedték el. Egyes hírek szerint csak önjelölt vezetője volt a szaúdi al-Káidának.

Akárhogy is van, Szaúd-Arábiában a "szent háború" folytatását ígérte az al-Káida, amelynek a királyságban - a Stratfor Weekly internetes geopolitikai szolgálat szerint - nemcsak taktikai, hanem stratégiai célja is van. Többször is kinyilvánította, hogy a nem muszlim külföldiek, elsősorban a nyugatiak távozását kívánja elérni, és meg akarja dönteni a korrupt és kétszínű szaúdi uralkodócsalád hatalmát. A többek között a 2001. szeptember 11-ei merényletek elkövetésével vádolt al-Káida - amelyet a szaúdi születésű Oszama bin Laden hozott létre, és amely alapvetően szaúdi pénzből, évi mintegy 30 millió dollárból működik - ezzel visszatért bölcsőjéhez.

Saját kormányt aligha akar az al-Káida, hiszen azt nemzetközileg nem fogadnák el. Sokkal inkább a törzsek élén álló sejkek, az országban elterjedt konzervatív szunnita irányzat, a vahabita szekta vezetői, az üzleti elit, a hadsereg, és a népes uralkodó család tagjai között keres szimpatizánsokat, együttműködőket - vélekednek szakértők.

Ugyanakkor párhuzam figyelhető meg az al-Káida hazai offenzívája és az Arab-félszigeten 1929-ben kitört, úgynevezett Ikvan-felkelés között. A Szaúd-Arábiát 1932-ben megalapító Abdulaziz Ibn Szaúd - miután az általa vezetett nomád és félnomád törzsek hadserege, az Ikvan segítségével meghódította a félsziget jelentős részét - hála helyett kegyvesztetté nyilvánította az Ikvan két parancsnokát, akik emiatt fellázadtak. Ibn Szaúd egyúttal megegyezett Londonnal: királyságának elismertetéséért cserébe nem támad Transzjordániára és Irakra, amelyek élére az angolok az Ibn Szaúd által Mekkából elkergetett seriff, Huszein két fiát - Abdullahot és Fejszált - ültették.

Bin Laden a hírek szerint maga is vezető katonai posztra tartott igényt, amikor a nyolcvanas évek vége felé a szovjetek veresége után visszatért Afganisztánból. Elutasították, sőt arra sem kapott engedélyt, hogy Kuvait 1990-es iraki lerohanása után hadsereget toborozzon Szaddám Huszein ellen. Ahogy annak idején az Ikvan is a hitetlenekkel való együttműködéssel vádolta a legitimációját az iszlám két legszentebb helyének - Mekkának és Medinának - az őrzésére alapozó, a múlt század elején kuvaiti száműzetésből visszatérő Szaúd-családot, úgy most az al-Káida is az istentelen USA lakájának tartja az uralkodó dinasztiát.

A múlt héten lefejezett Johnson tíz napon belül a harmadik amerikai alvállalkozó volt, akit a királyságban megöltek. Az energetikai és hadiiparban dolgozó külföldiek elleni támadásokkal az al-Káida a Szaúd-Arábia gazdasága egyik pillérének számító külföldi munkavállalókat akarja elkergetni. A 24 millió lakosú országban 6 millió külföldi munkás él, közülük mintegy százezer nyugati - köztük 30 ezer amerikai -, akik főként az energetikai iparban látnak el magas szintű műszaki feladatokat. Szakértők úgy vélik, hogy a külföldi mérnökök tömeges elvándorlása rövid távon nem okozna gondot, de hosszabb távon már igen, nem is beszélve az új kapacitások létrehozásáról és fenntartásáról, amire az olaj iránt növekvő világkereslet által gerjesztett magas árak miatt amúgy nagy szükség lenne.

Tény, hogy a szaúdi olajipart Texas és Kalifornia vállalkozó szellemű olajmunkásai hozták létre a harmincas években, és később hiába államosították az ágazatot, az amerikai vállalatok és szakemberek jelenléte a Saudi Aramco állami monopóliumnál hét évtizednyi együttműködésre tekint vissza. A bonyolultabb, úgynevezett horizontális - a hagyományos vertikálisnál gyorsabb és hatékonyabb - fúrásokhoz szükséges high-tech birtokosai alapvetően nyugati cégek. Ha az elvándorlás nem is kezdődött még el, a veszélyt jelzi, hogy egyes nyugati alkalmazottak napi bére a khobári támadás után száz dollárral, 750 dollárra emelkedett.

A jól védett olajérdekeltségek elleni közvetlen támadásra azonban szakértők nem számítanak. Mivel az al-Káida célja a szaúdiak többségének a megnyerése, megelégszik azzal, hogy az esetleg felszabadult állásokat szaúdiakkal töltik be, és közben az állandó veszélyeztetettség következtében magas marad az olajár, amiből a szaúdi lakosság is profitál. Persze nem biztos, hogy az al-Káida logikája is így működik. A harc a szaúdiak szívéért-lelkéért mindenesetre elkezdődött, amit Rijád csak akkor nyerhet meg, ha politikai és társadalmi reformokat kezd a világ egyik legabszolutisztikusabban irányított monarchiájában, ahol a munkanélküliség nem hivatalosan 30 százalék körüli, a magánszektor mindössze félmillió szaúdit foglalkoztat, és a 2000-es népszámláláskor a lakosság 56 százaléka 20 éven aluli volt.

KERESZTES IMRE

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Világ

Egy bizottság naplója

Az amerikai bürokráciát - a légi irányítástól az elnökig - totálisan felkészületlenül érte az öngyilkos pilótákkal...

Össze-vissza beszél a Google vezetője a titokzatos kínai keresőről

Össze-vissza beszél a Google vezetője a titokzatos kínai keresőről

Julia Roberts "lyukait" dicsérte meg véletlenül egy New York-i lap

Julia Roberts "lyukait" dicsérte meg véletlenül egy New York-i lap

Itthon összerakott fegyverek kerülnek a magyar katonák kezébe

Itthon összerakott fegyverek kerülnek a magyar katonák kezébe

Újabb társkereső ellen indult eljárás

Újabb társkereső ellen indult eljárás

Több mint 45 ezer könyvet osztanak szét szegény gyerekek között

Több mint 45 ezer könyvet osztanak szét szegény gyerekek között

"Azért csináljuk, mert a gyerekünk majd megkérdi, kiálltunk-e magunkért és másokért"

"Azért csináljuk, mert a gyerekünk majd megkérdi, kiálltunk-e magunkért és másokért"