Alig tíz nappal az e tekintetben fiaskónak számító EU-csúcstalálkozó után végül is sikerült megtalálni a jelöltet az EU legbefolyásosabb posztjára, az Európai Bizottság elnöki székébe. A kompromisszumos személy a nagy tagállamok szemében sokak szerint irányíthatónak tűnő portugál kormányfő, Barroso.

Most győztünk vagy nem? - kérdezhették maguktól a portugálok a foci Eb elődöntőjében, végül is tizenegyesekkel diadalmaskodni inkább a szerencse, semmint az elsöprő technikai fölény jele. Valami hasonló járhat az ibériai ország polgárainak fejében annak a hírére is, hogy az EU kormányfői kedd este miniszterelnöküket, José Manuel Durao Barrosót jelölték az Európai Bizottság (EB) elnöki posztjára, miután Romano Prodi mostani elnök október végén kitölti mandátumát. Bizonyítani azonban utólag is adódik alkalom. A portugál fociválogatottnak először a lapzártánk utáni, Hollandia elleni meccsen, Barrosónak viszont öt év áll rendelkezésére, hogy megmutassa, nem csak azért kerül Európa legbefolyásosabb politikai tisztségébe, mert az unió vezetői képtelenek voltak nála rátermettebb jelöltben megegyezni.

A viszonylagos ismeretlenség előnyként és hátrányként is szolgálhatott a lehetséges EB-elnökök listájára már hetekkel ezelőtt felkerült, de csak a belga Guy Verhofstadt és a brit Chris Patten "döntetlenje" és a posztért való indulásra rábeszélhetetlen luxemburgi Jean-Claude Juncker távolmaradása után esélyessé vált 48 éves Barroso számára. Bár korábban 8 évig külügyminiszterként szolgált, mindössze kétéves kormányfősködése alatt nem szerzett magának túl sok ellenséget az EU-ban. Az iraki háborút tavaly mereven ellenző, német-francia támogatást élvező Verhofstadt jelölésével London, Róma és Madrid képtelen volt megbékélni. Barroso is aláírta ugyan az amerikaiakat támogató "nyolcak levelét", sőt a Portugáliához tartozó Azori-szigeteken tavaly márciusban vendégül látta a háború megindításáról döntő amerikai-brit-spanyol csúcstalálkozót. Ezt azonban Párizsban és Berlinben már lenyelték, a rossz nyelvek szerint azért, mert az inkriminált eseményen mindössze az étkezés megszervezése hárult a portugál kormányfőre.

Jacques Chirac francia elnök és Gerhard Schröder német kancellár némelyek szerint azért is ment bele Barroso jelölésébe, mert "könnyen irányítható" figurát látnak benne. Saját hazai, szocialista ellenzéke is a "Brüsszel előtti hajbókolást" rótta a portugál kormányfő szemére amiatt, hogy maradéktalanul teljesítette az uniós tagállamok költségvetési deficitjét korlátozó úgynevezett stabilitási paktumot. Miután ugyanis a 2002-es lisszaboni hatalomváltáskor kiderült, hogy az előző szocialista kormánytól örökölt büdzséhiány a hazai össztermék (GDP) 4,2 százalékára rúg, kemény kézzel nyomta le azt az uniós szabályok által megszabott 3 százalékos szint alá.

Ezt egyesek a liberális gazdaságpolitikai elvek jeleként, míg mások az európai együttműködés, a közösségi szabályok iránti elkötelezettségként értékelik, arra számítva, hogy Barroso mégiscsak ellen tud majd állni az etatista francia-német hajlamoknak. A kisebb tagállamok közül az újak szimpátiáját azért nyerhette el, mert remélik, hogy az EU-hoz 1986-ban csatlakozott, korábban jobboldali diktatúrát maga mögött hagyott Portugália politikusa kellően átérzi majd a demokráciába, a piacgazdaságba és az uniós tagságba nemrég belecsöppent tagállamok gondjait.

Barrosónak azonban még a kormányfők jelölését egyszerű többséggel elfogadni hivatott, újonnan választott Európai Parlamentet (EP) is meg kell győznie. A legnagyobb csoport, az Európai Néppárt támogatása nem kétséges, hiszen a portugál miniszterelnök megtévesztő nevű Szociáldemokrata Pártja jobbközépnek számít. A Néppárt azonban még a bizonytalankodó liberálisokkal együtt sem képes 50 százaléknál több szavazatot produkálni az EP-ben. Az Európai Szocialisták Pártjából viszont Poul Nyrup Rasmussen dán elnök és Enrique Baron Crespo spanyol frakcióvezető kijelentette, szerintük Barroso nem rendelkezik az Európában kívánatos "szociális érzékenységgel", a Daniel Cohn-Bendit vezette zöldek pedig túl Amerika-barátnak titulálták a portugál miniszterelnököt. Így elképzelhető, hogy Barroso július 21-ei strasbourgi meghallgatásán és a következő napi szavazáson az euroszkeptikusok voksaiért udvarol majd a két legnagyobb pártcsoport.

A hosszú nevű portugál állítólagos szívósságára, a külügyi fronton csiszolt diplomáciai kvalitásaira mindenesetre rendkívül nagy szükség lesz, hiszen nehéz időszakban veszi át a brüsszeli testület irányítását. Bár a Romano Prodi vezette EB július 14-én még előterjeszti az EU 2007-2013 közti időszakra vonatkozó új költségvetési tervezetét, a tagállamok közti vita - amelyhez képest az alkotmány körüli csetepaté sokak szerint "kismiska" volt - levezénylése már őrá hárul majd. Ki kell húznia a kátyúból az uniós gazdaság felpörgetésére hivatott, 10 évre szóló úgynevezett lisszaboni programot is, amelyet éppen négy évvel ezelőtt, az akkori portugál elnökség égisze alatt fogadtak el az EU-vezetők. Az új uniós alkotmány - amelynek életre hívását Barroso egyértelműen támogatta - megerősítette a közösség szerepét a bel- és igazságügyi együttműködésben, de az EB-nek így egy sor új közösségi jogszabályjavaslattal kell előállnia a menekült- és bevándorlásügyben, a határőrizet és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén is. Kérdés, ki lesz ennek az egyre inkább előtérbe kerülő ügykörnek a főnöke, hiszen Barroso bejövetelével búcsút kénytelen mondani Brüsszelnek honfitársa, a nagy szaktekintélynek tartott - London által még EB-elnöknek is javasolt - Antonio Vitorino bel- és igazságügyi biztos.

Bár a nizzai szerződés az EB-elnök kizárólagos hatáskörébe utalja az EB munkájának megszervezését és a tárcák elosztását, egyes hírek szerint Schröder ahhoz a feltételhez kötötte Barroso jelölésének támogatását, hogy Günter Verheugen, a továbbra is Brüsszelben maradó német biztos jelentős gazdasági tárcát kapjon, sőt esetleg több gazdasági területet felügyelő "szuperbiztosi" szerephez jusson. Párizs a versenypolitikai biztosi széket szeretné megkaparintani Jacques Barrot számára, aki május 1-jétől Balázs Péter magyar biztossal párban a regionális politikáért felelős. A kedd esti csúcstalálkozón megújították a spanyol Javier Solana, a kormányok külügyi főképviselőjének kinevezését, aki az új alkotmány hatálybalépésével automatikusan az EB alelnökévé is válik. Az EU hat legnagyobb országának harca a brüsszeli kulcspozíciókért a következő hetekben minden korábbinál jobban felerősödhet, mert novembertől már nekik is csak 1-1 hely jár a 25 tagúvá duzzadó EB-ben.

KOCSIS GYÖRGYI / BRÜSSZEL

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Hosszú: Az edzőm elsírta magát az első közös aranyunk után

Hosszú: Az edzőm elsírta magát az első közös aranyunk után

Nem jött be a nagyszabású terv: nem jól működik az óceán szemétcsapdája

Nem jött be a nagyszabású terv: nem jól működik az óceán szemétcsapdája

Mától újra felmászhatunk az egri minaretre

Mától újra felmászhatunk az egri minaretre

Megint tüntetnek, rendőrökkel dulakodnak a sárgamellényesek

Megint tüntetnek, rendőrökkel dulakodnak a sárgamellényesek

Az osztrákoknál is forró a helyzet, 17 ezren tüntettek a kormány ellen

Az osztrákoknál is forró a helyzet, 17 ezren tüntettek a kormány ellen

Az indiai női szerepekről látható kiállítás

Az indiai női szerepekről látható kiállítás