Az európai parlamenti és a kétfordulós helyhatósági választásokon is vereséget szenvedett Olaszországban Silvio Berlusconi és pártja, a Forza Italia. A médiacézár miniszterelnök csak a koalíciós partnereinek tett engedményekkel mentheti meg kormányát.

Elég volt a mesés ígéretekből, a mosolygós optimizmusból, az iraki háborúból, az Amerika-imádatból - üzenték még saját választói közül is sokan Silvio Berlusconinak három hete az európai parlamenti (EP) és az ezzel egy időben tartott helyhatósági választások első fordulójában, majd a múlt hét végén ez utóbbi második menetében. A médiamágnás kormányfő és tíz éve alapított pártja, a Forza Italia (FI) egyaránt súlyos vereséget szenvedett a két megméretésben: az EP-voksoláson az FI 21 százalékot szerzett a várt és a vezér által bejelentett 25 helyett, és az ország öt nagy választókörzetében, ahol mindenütt saját magát tette meg listavezetőnek, Berlusconi több helyen is megszégyenítő pofont kapott az ellenzéki jelöltektől.

A legkínosabbat talán Közép-Olaszországban és Rómában, ahol kétszer annyi, közel 800 ezer szavazatot söpört be a baloldali "Vörös Lilli", mint ő. A sors iróniája, hogy a tévébirodalom-tulajdonos kormányfőt épp egy médiaszemélyiség ütötte ki: a népszerű és rendkívül csinos televíziós újságírónő, Lilli Gruber csak néhány hónapja döntötte el, hogy a Berlusconi uralta áldatlan médiaviszonyok miatt elhagyja a RAI Uno közszolgálati csatornát, és átnyergel a politikára, hogy ott küzdjön a sajtószabadságért.

Bár mindent összevetve a jobb- és a baloldal pártjai körülbelül azonos, 44-44 százalék körüli eredményt értek el az EP-választáson, az FI közel egymillió szavazót veszített az előző európai voksoláshoz és 4 milliót a 2001-es parlamenti választásokhoz képest. Ez aztán egyszeriben át is rendezte az erőviszonyokat a kormánykoalíción belül: a 11,5 százalékot szerzett Nemzeti Szövetség (AN), a korábbi 3,9-ről 5 százalékra erősödött szeparatista Északi Liga (LN) és a mostanáig jelentéktelen kereszténydemokrata utódpárt, az UDC a maga 5,9 százalékával együtt meghaladják az FI táborát, és az új győztesek rögtön elő is álltak követeléseikkel. Gianfranco Fini miniszterelnök-helyettes, az AN vezetője már a múlt héten lemondással fenyegetőzött arra az esetre, ha a kormányfő nem hajt végre azonnal radikális kormányátalakítást, azaz nem veszi ki a teljhatalmat Giulio Tremonti gazdasági csúcsminiszter kezéből, és nem vonja be pártját a gazdasági tervezésbe és vezetésbe. Az Umberto Bossi márciusi szívrohama óta vezér nélküli Északi Liga pedig azzal zsarol, hogy kilép a koalícióból, ha nem indul meg azonnal Olaszország - általuk régóta szorgalmazott - föderalista átalakítása.

A váratlanul kínos helyzetbe került Berlusconi persze rögtön csalást kiáltott, a baloldal ármányát, kommunista trükköket emlegetett a múlt hét elején, és egyben koalíciós partnereit is megvádolta, hogy az ő bőrére játszottak, azaz hagyták, hogy az ellenzék az iraki háborúban való részvételtől a gazdasági bajokig mindenért őt ostorozza. Azt már elfelejtette felidézni, hogy még a választás napján is arra szólította fel a szavazókat, ne pocsékolják a voksaikat mindenféle kis pártokra, mindenhol az ő nevét és az FI-t ikszeljék be, így biztos kezekben lesz az ország.

Nem hallgattak rá az emberek, a helyhatósági választásokon már az egész jobboldalt büntették: a 63 megyéből, ahol most újították meg a vezetést, 52-t a Romano Prodi kezdeményezésére született balközép tömörülés szerzett meg, és így az ország 101 megyéjéből már 70 az ő vezetésük alatt áll, ráadásul Szardínia szigetét, az egyetlen regionális választás helyszínét már az első fordulóban elvitte a baloldal. Az átrendeződés szempontjából szimbolikusnak tekinthető a berlusconizmus bölcsőjének és fellegvárának tartott Milánó "eleste". Itt alapozta meg sikerét és gazdagságát a vállalkozó-miniszterelnök, itt segítette világra cégpártját, a Forza Italiát tíz éve, na meg ez az otthona birodalma egyik ékkövének, az AC Milannak - és most minden a vörösök kezébe került. Ráadásul a kormánykoalíción belüli széthúzás, már-már árulás okozta a jobboldali jelölt vesztét. Az Északi Liga ugyanis a jelek szerint, korábbi ígéretével ellentétben, nem mozgósította szavazóit az FI támogatására, amit érthető felháborodással fogadott a többi jobboldali szövetséges.

Berlusconi ugyan minden módon - még a távoli Isztambulból, a NATO-csúcsról üzenve is - igyekezett bagatellizálni a vereséget, de a gyászos szereplés akár végzetes is lehet számára. Igaz, a koalíció már korábban is többször borulni látszott, ám a kormányfő ügyes taktikázással mindig elsimította "a fiúk marakodását". Őket is ugyanúgy hitegette, mint a választókat, mindent megígért, aztán alig váltott be valamit.

Most már nem elég a mosolypolitika, konkrét lépésekkel kell visszahódítania híveit és megtartania koalíciós partnereit. Ennek tudatában bejelentette, hogy még a héten "megerősíti" kormányát - a válság és az átalakítás szavakat nem szereti -, ha megfelelő embereket ajánlanak a koalíciós partnerek, akár új minisztériumokat is felállít például a déli országrésznek a Nemzeti Szövetség által követelt fejlesztésére. Emellett újra ígéretet tett arra, hogy szövetségeseit is bevonja az adócsökkentésről és a gazdaságélénkítésről szóló gazdasági és pénzügyi program kidolgozásába, és már a jövő héten benyújtják a közös költségvetés-módosítást, amely többek között 7 milliárd eurós kiadáscsökkentést irányoz elő az idei évre, az EU 3 százalékos deficitlimitjét jóval meghaladó államháztartási hiány mérséklésére. Hogy milyen kiadásokat faragnának le, arról azonban még mindig nem beszél, mint ahogy azt sem fedte fel, mely adókat és mennyivel csökkentené.

Márpedig ez kulcskérdés a koalíción belül. A kormányfő a személyi jövedelmek adóján könnyítene, hogy növelje a fogyasztást, és ezzel serkentse a gazdaságot. Fini viszont a cégek terheit csökkentené, mondván, az emberek jórészt külföldi árukat vásárolnak, így a haszon is a határon túlra kerül. Az olasz vállalatok beruházásokra fordítanák a megtakarított pénzüket, méghozzá - megfelelő ösztönzés fejében - az elmaradottabb déli országrészben. Ezt a gondolatmenetet viszont a Liga torpedózza meg azzal, hogy elég volt a Dél támogatásából, ha valamire, akkor csak a föderalista reformok bevezetésére hajlandó áldását adni.

Egyetlen vigasza az lehet Berlusconinak, hogy az ellenzékben sincs teljes béke az olajfák alatt. A helyhatósági küzdelmekben ugyan tarolt a baloldal, az EP-választáson azonban a vártnál gyengébben szerepelt a Prodi-féle négypárti balközép Olajfa: 31,1 százalékot értek el, ugyanannyit, mint 2001-ben a parlamenti választásokon. Előretörtek viszont a külön induló kommunisták - két pártjuk is van - és a zöldek, ők összesen 11,5 százalékot kaptak, így csak velük és a jobboldaléhoz hasonlóan bonyolult viták és egyeztetések után állhat össze egy ütőképes baloldali szövetség. Prodi most erre szólított fel, ám máris sokan megkérdőjelezik egy ilyen széles körű, az ortodox kommunistáktól a kereszténydemokratákig különféle erőket összefogó tábor életképességét. Most a berlusconizmus elleni harc terelte össze őket, de kérdés, hogy képesek lesznek-e együtt maradni, és a választók számára hiteles programot adni a váltásra.

A teljes média- és cégbirodalmát politikai karrierjének szolgálatába állító, a politikai marketinget tökélyre fejlesztő Berlusconi azonban már így is történelmet írt: Mussolini óta egyetlen olasz kormányfő sem volt olyan hosszú ideig hatalmon, mint ő, és ha most is olyan ügyesen taktikázik, mint eddig, kitöltheti 2006-ig szóló mandátumát. Ha rajta múlik, gyorsan lerázza magáról az elmúlt hetek fiaskósorozatát, hogy ezt az egy ígéretét biztosan betartsa.

VÁSÁRHELYI JÚLIA

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Fának hajtott egy autó Nagytarcsa közelében

Fának hajtott egy autó Nagytarcsa közelében

Tökéletes karácsony - és a káposzta

Tökéletes karácsony - és a káposzta

Úgy tűnik, van a megoldás az ételpazarlásra, csak egy kicsit gusztustalan

Úgy tűnik, van a megoldás az ételpazarlásra, csak egy kicsit gusztustalan

Mától újra felmászhatunk az egri minaretre

Mától újra felmászhatunk az egri minaretre

Az amerikai szenátus szerint a szaúdi trónörökös a felelős Hasogdzsi meggyilkolááért

Az amerikai szenátus szerint a szaúdi trónörökös a felelős Hasogdzsi meggyilkolááért

Eminens a törésteszten: szuperbiztonságos a Győrben gyártott új Audi Q3 - videó

Eminens a törésteszten: szuperbiztonságos a Győrben gyártott új Audi Q3 - videó