Veszélybe kerülhet a szeptemberre tervezett afgán elnök- és parlamenti választás megtartása az egyre vészesebben romló biztonsági helyzet, illetve a tálibok újjáéledése miatt. Pedig Hamid Karzai afgán elnök a jelek szerint már megállapodott a hadurakkal a választás utáni hatalommegosztásról.

A NATO a jelenlegi 6500-ról 10 ezerre emeli békefenntartóinak létszámát, hogy elősegítse a szeptemberre halasztott afganisztáni elnök- és parlamenti választásokat - ígérgették az észak-atlanti katonai szövetség hét eleji isztambuli csúcsértekezletén Hamid Karzai afgán elnöknek. Könnyen előfordulhat azonban, hogy a csúcsra ellátogató Karzai csalódni fog: egyelőre ugyanis a tagországok közül senki nem állt elő komoly ajánlattal. Márpedig egyre több szakértő és ENSZ-alkalmazott véli úgy, hogy a NATO afganisztáni tevékenysége kudarcot vall, ha nem sikerül biztosítani a szavazást.

Múlt pénteken tálib gerillák az ország déli részén elraboltak és megöltek 16 embert, miután a választásokra szóló regisztrációs cédulát találtak náluk. Szombaton egy bomba a keleti Dzsalálábád városban két fiatal nőt ölt meg, akik az ENSZ helyi regisztrációs irodájának dolgoztak. Vasárnap az eddig nyugodtnak tartott nyugati Farah tartományban fegyveresek hét afgán rendőrt öltek meg. A 2001 végén elkergetett Talibán és az al-Káida maradványainak, illetve az afganisztáni rendezés ellenzőinek célja egyértelmű: megakadályozni az ország újjáépítéséhez és demokratizálásához vezető út fontos állomásaként aposztrofált első szabad választást. Márpedig az év elején még igen lassú regisztrálás felgyorsulni látszik: eddig a 9,5 millió szavazásra jogosult polgár mintegy felét vették lajstromba.

A stabilitás szempontjából kedvező jelnek tekinthető, hogy Karzai a múlt hónapban paktumot kötött potenciális riválisaival. E szerint a pastu többséghez tartozó és az elnökválasztás esélyesének számító államfő, valamint a jelenlegi átmeneti kormányában komoly erőt képviselő Északi Szövetség frakciói megállapodtak: az utóbbiak nem indítanak ellenjelöltet, viszont a választás után is részt kapnak a hatalomból. A tádzsik Mohamed Fahim például alelnök marad, igaz, elveszti a védelmi tárcát. Karzai más hadurakkal is megállapodásra törekszik, így az is elképzelhető, hogy a nyugati Herát ura, Iszmail Khan is a kormány tagja lesz. Mindez azt mutatja, hogy az elnök nem akar nyílt szakítást a vidéket gyakorlatilag ellenőrző kiskirályokkal, inkább valamiféle közös hatalomgyakorlással igyekszik a központi kabuli kormány befolyását kiterjeszteni.

Nem is csoda, hiszen rendkívül lassan halad a milíciák mintegy százezerre becsült fegyvereseinek a demilitarizálása. Ráadásul az erősebb hadurak - részben az ópiumüzletből - könnyen jutnak új fegyverekhez. A formálódó afgán hadsereg pedig jelenleg mindössze tízezer főt számlál, ennyi katonával nem lehet leszerelni a vidéki bandériumokat.

Karzai és egyes hadurak a tavasz folyamán mindazonáltal méregették egymás erejét. Márciusban például Iszmail Khan fiát és egyben kabinetminiszterét gyilkolták meg egy Karzaihoz hű parancsnok katonái, majd az azt követő összecsapásokban tucatnyian haltak meg, míg az elnök végül 1500 katonát küldött a térségbe. Április elején az üzbég Rasid Dosztum csapatai rövid időre elfoglalták az északi Farjab tartomány székhelyét, hogy aztán ugyancsak a Karzai által odaküldött központi afgán erők visszavonulásra kényszerítsék őket.

A hadurak és a helyi parancsnokok egyik fontos pénzügyi forrását sem sikerült elzárni: tavaly az ópiumtermés megközelítette a rekordot jelentő 3600 tonnát, és az ENSZ május végi becslése szerint a kábítószer idei termelése még ennél is nagyobb lesz. A máktermesztés a tálibok hatalmának megdöntése óta ismét virágzik Afganisztánban, amely a világ herointermelésének 75 százalékához szükséges ópiummennyiség előállítója. Az afgán parasztok tavaly egymilliárd, a csempészek további 1,3 milliárd dollárt vágtak zsebre az ópiumüzletből, azt nem tudni, hogy ebből végül is mennyit fölöztek le a kiskirályok. Egyes vélemények szerint egy paraszt legalább tízszer többet keres, ha mákot ültet más haszonnövény helyett, ezért a mákültetvények beszántásának állami programja nem igazán népszerű.

Közben egyre jobban éleződnek a harcok az amerikaiak vezette erők és a tálibok, valamint az al-Káida fegyvereseinek az afgán-pakisztáni határvidékre menekült tagjai között. A gerillák merényleteinek és támadásainak tavaly augusztus óta több mint hétszázan estek áldozatul, főként az ország déli és keleti részén. A küzdelem komolyságát mi sem mutatja jobban, mint hogy a néhány hónapja még 12 ezer főt számláló, főként amerikaiakból álló erők számát időközben húszezerre növelték.

Márpedig a biztonság alapvető feltétele az újjáépítés sikerének. Míg az Iraknak a következő négy évre ígért egy főre eső pénzügyi segítség évi 336 dollár, az afgán átlag a legutóbbi berlini donorkonferencia után is csak 164 dollár. A kabuli kormány gyenge pénzügyi hátterét jól jelzi, hogy a költségvetés 94 százalékát külföldi forrásokból fedezik, a kormány éves jövedelme mindössze 300 millió dollár, miközben az ópiumtermelésből származó 2,3 milliárd dolláros bevétel a hivatalos hazai össztermék (GDP) fele. Jelenleg az egy főre eső GDP 190 dollár, alig több mint negyven év a várható élettartam, és tíz év múlva is csak minden ötödik afgán juthat tiszta ivóvízhez.

A kedvező előjelek közé tartozik, hogy tavaly a gabonatermés 50, tavalyelőtt pedig 80 százalékkal nőtt. Fellendült az építőipar, és - mint azt egy régóta Magyarországon élő fiatal afgán üzletember a HVG-nek mondta - a világban élő 9 millió afgán közül mind többen gondolkodnak azon, hogy visszatérjenek és befektessenek hazájukban.

Bár az iraki fogolybotrány háttérbe szorította az afgán foglyokkal szembeni visszaéléseket, teljes körű vizsgálat indult Afganisztánban is, ahol az amerikai katonai erők mintegy húsz börtönt működtetnek néhány száz rabbal. Bár ez a szám jóval elmarad az Irakban fogva tartottak többezres seregétől, Washington rájuk hivatalosan sem tekinti érvényesnek a foglyok jogairól szóló genfi konvenciókat, arra hivatkozva, hogy nem tagjai egyetlen reguláris hadseregnek, és egy országot sem képviselnek. Kiderült az is, hogy a bagdadi Abu Ghraib börtönben elkövetett erőszakos vallatások részben annak a katonai egységnek és alvállalkozójának a számlájára írhatók, amelyet 2003 elején éppen Afganisztánból vezényeltek Irakba.

De nem csak az amerikaiak felelőssége merül fel Afganisztánban, hiszen valószínűleg több ezerre tehető a kiskirályok és a kabuli kormány celláiban ülő rabok száma. A Dosztum üzbég hadúrhoz tartozó északi területen lévő Sibergán erődszerű börtönében például állítólag rendszeresek a verések, a zsúfolt cellákban felütötte fejét a tuberkulózis, a rabokat éheztetik. A Nemzetközi Vöröskereszt tiltakozására és a foglyok éhségsztrájkjának hatására nemrég több mint 1200 rabot szállítottak el Sibergánból, nagy részüket a kabuli Pul-i-Csarki börtönbe. Ez utóbbi hasonlóan hírhedt, mint a bagdadi Abu Ghraib, hiszen a nyolcvanas években a Pul-i-Csarki falai mögött iszlámisták ezreit kínozták vagy gyilkolták meg a Szovjetunió segítségével akkor éppen hatalmon lévő afgán kommunisták.

KERESZTES IMRE

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Méretes zsinórantennával hadonászva viszik el a kulcs nélküli autókat a tolvajok – videó

Méretes zsinórantennával hadonászva viszik el a kulcs nélküli autókat a tolvajok – videó

Polgári robbanóanyag használata miatt jelentették fel a Momentum politikusát

Polgári robbanóanyag használata miatt jelentették fel a Momentum politikusát

Egy amerikai katolikus egyetem letakarja a Kolumbuszt ábrázoló falfestményeket

Egy amerikai katolikus egyetem letakarja a Kolumbuszt ábrázoló falfestményeket

Lezuhant egy orosz szuperszonikus bombázó

Lezuhant egy orosz szuperszonikus bombázó

Brexit: mától regisztrálhatnak a Nagy-Britanniában élő magyarok

Brexit: mától regisztrálhatnak a Nagy-Britanniában élő magyarok

Tornagyőzelemre készül együtt Babos és Fucsovics

Tornagyőzelemre készül együtt Babos és Fucsovics