Jövőre megkezdheti Horvátország a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, miután az Ivo Sanader vezette zágrábi kormány teljesítette Brüsszel legfontosabb politikai előfeltételét, és bebizonyította, hogy kész együttműködni a hágai Nemzetközi Törvényszékkel.

"Történelmi döntésnek" nevezte Ivo Sanader horvát kormányfő az Európai Bizottság (EB) elnökével, Romano Prodival tartott közös brüsszeli sajtóértekezletén, hogy az EU Miniszteri Tanácsa június 18-án hivatalos felhatalmazást adott a csatlakozási tárgyalások megkezdésére Horvátországgal. A jövő év elejére kitűzött időpont feljogosítja Zágrábot arra a reményre, hogy Bulgáriával és Romániával együtt 2007-ben beléphet az EU-ba - hangsúlyozta Sanader, akinek a tavaly novemberi parlamenti választások utáni hatalomra jutásakor a megfigyelők zöme még Horvátország euroatlanti integrációjának a lelassulását várta. Az Ivica Racan Szociáldemokrata Pártja (SDP) vezette balközép koalíciót leváltó jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) első embere azonban a kormány december 23-ai megalakulását követően rácáfolt a borúlátó jóslatokra. Háttérbe szorítva pártjának keményvonalas nacionalistáit, Sanader nagyfokú pragmatizmusról tett tanúbizonyságot, és kormánya első intézkedéseivel meggyőzte az EU tagállamait arról, hogy Horvátország nem kevésbé érett a csatlakozásra, mint Bulgária vagy Románia.

Az ellenzékben a hágai Nemzetközi Törvényszékkel (NT) való együttműködést még élesen elutasító HDZ-t a kormányalakítás után mintha kicserélték volna. Jóllehet egy januári közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 80 százaléka ellenezte az együttműködést a hágai bírósággal, Sanader határozottan kiállt mellette, sőt egyértelmű álláspontra helyezkedett a háborús vagy emberiség elleni bűncselekmények elkövetésével vádolt horvát állampolgárok kiadatásával kapcsolatban is. Az ellenérveket azzal szerelte le, hogy ez nem politikai, hanem jogi kérdés, mivel a horvát parlament által korábban hozott törvény végrehajtásáról van szó. Paradox módon Sanader e tekintetben következetesebbnek bizonyult, mint elődje, aki éppen a 2000-ben elhunyt Franjo Tudjman néhai elnök által alapított HDZ és más jobboldali erők tiltakozásától félve felemás politikát folytatott.

Tettekkel is bizonyította készségét a Hágával való együttműködésre a Sanader-kormány. Közvetlenné és rendszeressé vált az érintkezés Carla del Ponte hágai főügyész és a horvát hatóságok között, miközben Zágrábban a külügyminisztériumtól az igazságügyi tárca vette át a kapcsolattartást az NT-vel. Március elején nem kis meglepetést keltett, hogy önként Hágába utazott Ivan Cermak és Mladen Markac nyugállományú tábornok, akiket a zömmel szerbek lakta Krajina 1995-ös visszafoglalása során elkövetett bűncselekményekkel vádolnak. Nem sokkal később Zágráb kiadott hat boszniai horvát tábornokot is, ami igen jó benyomást tett az NT-re. Olyannyira, hogy Del Ponte végre hajlamos elhinni a Sanader-kormánynak: nem Horvátországban bujkál a Hágában a boszniai szerbek két hírhedt vezérével, Radovan Karadzsiccsal és Ratko Mladiccsal egy lapon emlegetett Ante Gotovina tábornok. Sanader azzal is nyomatékosította jó szándékát, hogy menesztette az elhárítás főnökét, akiről az a hír járta, hogy segédkezet nyújtott Gotovina eltűnéséhez. Pedig sokáig a Gotovina-ügy látszott a csatlakozási tárgyalások legkomolyabb akadályának.

Miközben Hága és Zágráb között normalizálódott a viszony, a nagy népszerűségnek örvendő Stipe Mesic államfővel sajátos munkamegosztásban Sanader valóságos diplomáciai offenzívát indított, hogy megnyerje minél több régi és újonnan csatlakozó EU-tagállam jóindulatát. A horvát EU-tagság mellett kampányolva Zágráb ügyesen meglovagolta a szerbiai nacionalista szélsőségesek választási előretörésével kapcsolatos nyugati aggodalmakat és a koszovói helyzet destabilizálódását.

A szerb kisebbséget is látványos gesztusokkal megnyerni igyekvő Sanadernek sikerült úgy feltüntetnie Horvátországot, mint a Balkán egyetlen stabil államát, a Nyugat egyetlen szóba jöhető szolid partnerét a régióban. Ilyen körülmények között Brüsszelben úgy gondolhatták, hogy a Balkán stabilitása és fejlődése szempontjából kontraproduktív lenne, ha bizonytalan időre becsuknák az EU kapuját Horvátország előtt. Annál is inkább, mivel a legutóbbi zökkenőmentes kormányváltás is mutatta, hogy Horvátországban, a Tudjman-éra ellentmondásos öröksége ellenére, működőképes a demokrácia. Kedvező fogadtatásra talált Brüsszelben az is, hogy Sanader - történelmi fordulatot végrehajtva a HDZ-ben - látványos gesztusokat tett a horvátországi nemzeti kisebbségeknek, mindenekelőtt a szerbeknek. E nyitásnak is köszönhető egyébként, hogy a HDZ és két szövetségese, a Horvát Szociálliberális Párt (HSLS) és a Demokratikus Központ (DC) által létrehozott kisebbségi kormány a szélsőséges Horvát Jogpárt (HSP) szavazatai nélkül is elegendő külső támogatásra számíthat.

Horvátországban a gazdasági helyzet is jobb, mint az EU-ba újonnan belépő államok többségében - állapította meg Günter Verheugen, az EB bővítésért és szomszédpolitikáért felelős biztosa, amikor a brüsszeli bizottság áprilisban javaslatot tett a csatlakozási tárgyalások megkezdésére Zágrábbal. A brüsszeli dicséret ellenére persze a horvát gazdaságban is akadnak gondok. Az elsősorban a nagyszabású állami beruházások, ezen belül is főként az autópálya-építések (lásd cikkünket a 38. oldalon) és a lakossági fogyasztás által serkentett növekedés tavaly lelassult: a bruttó hazai termék (GDP) a 2002-es 5,2 százalék helyett csak 4,8 százalékkal bővült.

A külső eladósodásban és az államháztartási hiány gyarapodásában megnyilvánuló egyensúlyi zavarok aggasztják inkább azonban az elemzőket. Az április végén a GDP 76 százalékát, azaz 20,4 milliárd eurót elérő külső adósságállomány stabilizálását és a tavaly GDP-arányosan 6,3 százalékos államháztartási deficit 4,5 százalékra való lefaragását egy minap létrejött megállapodás szerint az IMF 140 millió dolláros készenléti hitellel segíti. Szakértők szerint a külső eladósodás megállítása könnyebb feladatnak ígérkezik a gazdaság adóterhelésének mérséklését ígérő Sanader-kormány számára, mint a költségvetés rendbetétele. Ez utóbbihoz ugyanis szakértők szerint elengedhetetlen lesz a kiadások megnyirbálása, noha a zágrábi pénzügyminisztérium egyelőre a bevételeket igyekszik feljebb tornászni az állami tulajdonú társaságoktól elvont magasabb osztalék és az adórendszer kiigazítása, így például a dohánytermékeket és a személygépkocsikat érintő legutóbbi adóemelés révén.

Fejfájást okoz a zágrábi pénzügyi kormányzatnak a külkereskedelmi mérleg egyenlegének - tavaly az előző évihez képest 33 százalékos - romlása is. A horvát exportőrök dolgát megnehezíti az erős kuna, amelynek árfolyama 1991-es bevezetése óta szinte alig változott, miközben jelentősen emelkedtek a munkaerő- és az energiaárak. Az Elektrokontakt nevű cég igazgatója a Reuters hírügynökségnek egyenesen arról panaszkodott, hogy a belföldi költségnövekedés és a stabil nemzeti valuta miatt az utóbbi tíz évben a külföldi piacokra szállító horvát társaságok nyeresége a felére esett vissza.

Túlságosan erősnek tartják a kunát független horvát közgazdászok is, és fokozatos leértékelést szorgalmaznak, hogy az árfolyam összhangba kerüljön a termelékenységgel. A zágrábi központi bank azonban ódzkodik a leértékeléstől, mert nem óhajtja feláldozni a gazdasági stabilitást a rövid távú fizetésimérleg-javulás oltárán. Zeljko Rohatinski jegybankelnök azzal érvel, hogy a horvát bankrendszer által kihelyezett hitelállomány túlnyomó része euróalapú, ezért a leértékelés a jövedelmek és a fogyasztás drasztikus visszafogásán keresztül nagy valószínűséggel recesszióhoz vezethet.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Frissített a Google, hogy ön szórakozva tanulhasson programozni is

Frissített a Google, hogy ön szórakozva tanulhasson programozni is

A bajnokok feneke nem arra van, hogy rázzák

A bajnokok feneke nem arra van, hogy rázzák

New York Times: Magyarország a látszatdemokrácia és a tekintélyuralom példája

New York Times: Magyarország a látszatdemokrácia és a tekintélyuralom példája

Csaknem a korábbi dupláját fizeti az állam az üzemi balesetek miatti táppénzre

Csaknem a korábbi dupláját fizeti az állam az üzemi balesetek miatti táppénzre

Jól vizsgázott a farkastörvény Macronéknál

Jól vizsgázott a farkastörvény Macronéknál

Három év börtönt kapott Trump volt ügyvédje, aki fizetett két nő hallgatásáért

Három év börtönt kapott Trump volt ügyvédje, aki fizetett két nő hallgatásáért