A legkomolyabb hatalmi kihívással került szembe Jasszer Arafat palesztin vezető azóta, hogy 1994-ben visszatért külföldi száműzetéséből. A korrupció és fejetlenség uralta Palesztin Hatóság legitimációs válságának gyökerei tíz évre nyúlnak vissza.

Emberrablástól kezdve fegyveres összecsapáson, szükségállapot elrendelésén és kormányfői lemondáson át zavaros kinevezésekig sok minden történt az utóbbi napokban a Gázai övezetben. Az anarchikus állapotokat tükröző eseménysor úgy kezdődött, hogy a múlt pénteken fegyveresek Gázában elraboltak négy francia segélyszervezeti munkást, egy külön akcióban pedig a gázai rendőrfőnököt, azzal a követeléssel, hogy Jasszer Arafat palesztin vezető helyezze egységes parancsnokság alá a fegyveres szervezeteket, és számolja fel a korrupciót. Arafat talán e követelésekre válaszolva menesztette a rendőrfőnököt, bejelentette, hogy a 12 biztonsági szolgálatot három egységbe szervezi, és az egyik élére unokaöccsét, Musza Arafatot állította, akit egyúttal az egész Gázai övezet biztonsági főnökévé nevezett ki.

A túszokat néhány óra után ugyan elengedték, de a korrupció jelképének tartott Musza kinevezése csak olaj volt a tűzre: fegyverrel a kezükben ezrek vonultak az utcákra, több helyütt összecsapva Arafat híveivel. A Palesztin Hatóság szükségállapotot rendelt el, Ahmed Korej kormányfő pedig a "példátlan káoszhelyzetre" hivatkozva lemondott, amit azonban a palesztin elnök nem fogadott el, Korej pedig kedden visszavonta távozási szándékát. Miután több biztonsági vezető felajánlotta lemondását, Arafat hétfőn érvénytelenítette unokaöccse kinevezését, és visszahelyezte hivatalába a korábban távozásra kért Abdel Razek Madzsaid biztonsági főnököt. Musza azonban Madzsaid egyfajta helyettese lesz, és megtartja eredeti posztját is a katonai hírszerzés élén.

A Háárec című izraeli lap palesztin és külföldi források alapján azt írta, hogy Arafat már hetek óta készült az új kinevezésekre, az emberrablások csak ürügyet kínáltak számára terveinek végrehajtására. A háttérben az áll, hogy a Gázai övezetből való egyoldalú izraeli kivonulás kapcsán Ariel Saron kormányfő Egyiptomot kérte fel az övezet belső biztonságának szavatolására. Kairó azonban - amelynek érdeke, hogy az Egyiptommal határos Gázai övezetben ne legyen úrrá a káosz, és a hatalmat ne sajátíthassák ki az iszlámisták - a tucatnyi fegyveres csoportból álló, áttekinthetetlen palesztin biztonsági rendszer reformját követeli Arafattól. Ám a palesztin vezető a nemzetközi és a belső nyomásnak ellenállva mind ez ideig nem hajtotta végre a várt átszervezést, kérdés, hogy most valóban rászánja-e magát a hatalmát csorbító reformra. Korej távozási szándéka mögött is sokkal inkább az sejthető, hogy elege lett a súlytalan miniszterelnöki szerepből.

A rivális fegyveres csoportok közötti hatalmi harc is valószínűleg megkezdődött, készülve a jövőre tervezett izraeli kivonulás utáni helyzetre. A belharcokban eddig nem játszott tevékeny szerepet az iszlámista Hamász és az Iszlám Dzsihád, az ellentétek egyelőre Arafat saját mozgalmán, a világi Fatahon belül törtek felszínre. A franciák elrablását állítólag a Fatahhoz köthető Abu al-Ris Brigádok nevű szervezet hajtotta végre, a rendőrfőnökét pedig a Dzseníni Mártírok Brigádja.

Az igazi kihívást Arafattal és régi gárdájával szemben azonban az Al-Aksza Mártírjainak Brigádja jelenti - bár nem kizárt, hogy a brigádok között szoros a kapcsolat. A 2000 szeptemberében kitört intifáda elején, a Fatah katonai szárnyaként létrehozott szervezet két hete egy tízoldalas dokumentumban szólított fel a korrupció elleni harcra. Az Al-Aksza - amely az iszlámisták módszereit átvéve öngyilkos merényleteket is végrehajtott izraeliek ellen - sürgette, hogy válasszák szét az 1993-as oslói megállapodások nyomán létrejött kormányzat, a Palesztin Hatóság és a palesztin nép képviseletét ellátó Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) elnöki posztjait - jelenleg mindkettőt Arafat tölti be. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a PFSZ integrálja magába valamennyi nemzeti és iszlámista erőt, azaz például a Hamászt is, amely nem tagja a PFSZ-nek. Mindezzel a fiatalabb korosztályt képviselő Al-Aksza nemcsak először jelezte komoly politikai szándékát, de egyben nyílt támadást is intézett Arafat ellen.

Az 1959-ben Arafat által létrehozott és mind ez ideig a legbefolyásosabb palesztin szervezetnek számító Fatah válságát az intifáda már korábban felszínre hozta. A múlt hónapban például a mozgalmon belüli fegyveres csoportok lázadással fenyegetőztek, amiért kihagyják őket a döntéshozatalból. A régi vezetéssel szembeni egyre komolyabb elégedetlenség odáig fajult, hogy az idén a reformerek a mozgalom legfőbb szerveinek tisztújítását kezdeményezték. A forradalmi tanács eddig megválasztott új küldötteinek többsége állítólag a reformokat sürgető Mohamed Dahlan volt gázai biztonsági főnök híve. A tanács szavazza meg a központi bizottságot, amelynek újraválasztását Arafat 1989 óta húzza-halasztja.

Nyilvánvalóan a Fatah megosztottságának is tulajdonítható, hogy a Gázai övezetben számos beszámoló szerint jószerével megszűnt a törvényesség. Tíz évvel Arafat diadalmas gázai bevonulása után ma helyi erős emberek kezében van a hatalom, a rendfenntartó erőknél erősebbek az Arafat és mások szolgálatában álló magánmilíciák - írta a The New York Times. Gyakori az önbíráskodás és az Izraellel való kollaborációval vádolt személyek statáriális jellegű, nyilvános kivégzése. Terje Roed-Larsen, az ENSZ követe a múlt héten szokatlan módon úgy fogalmazott, hogy a Palesztin Hatóság az összeomlás szélén áll.

Egyre több palesztin politikus és elemző is nyíltan bírálja Arafatot, aki - mint mondják - "sehova nem vezeti népét". Dahlan szerint a palesztinok nem kötnek békét, de nem is háborúznak, egyszerre vannak a terror ellen és mellett. "A palesztinok vagy felépítik független államukat, vagy Szomália szintjére süllyednek" - fogalmazott Dahlan, aki több mint két éve azért mondott le biztonsági tisztéről, mert úgy vélte, hogy a Palesztin Hatóság nemcsak a támogatását, de a legitimitását is elveszti.

A történelem paradoxona, hogy éppen a Ciszjordániánál szegényebb és elmaradottabb Gázai övezetnek kell bizonyítania majd a palesztin állam életképességét. Az 1967-es izraeli megszállásig jordániai fennhatóság alatt álló Ciszjordániában élő palesztinok utazhattak, tanulhattak, vagyont szerezhettek. Az egyiptomi ellenőrzésű Gázai övezet zártabb volt, lényegében stagnált. Ma Ciszjordániában a lakosság harmada, a gázaiaknak pedig a 62 százaléka kevesebb mint napi 2 dollárból él. Mértékadónak tekintett felmérések szerint ma a legtöbben a Hamászra szavaznának, annak ellenére, hogy a szervezetnek a zsidó állam elpusztítását hirdető ideológiájával sokan nem azonosulnak. A Hamász támogatottsága nem annyira szélsőséges doktrínájának, hanem a Palesztin Hatósággal és a Fatahhal szembeni elégedetlenségnek tulajdonítható - vélik palesztin elemzők.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Sri Lanka – két nap kényszerszünet

Sri Lanka – két nap kényszerszünet

Benzema mesterhármasával nyert a Real Madrid a La Ligában

Benzema mesterhármasával nyert a Real Madrid a La Ligában

Srí Lanka: már 290 halott, újabb merényletektől tartanak

Srí Lanka: már 290 halott, újabb merényletektől tartanak

Az ukrán elnökválasztás eddigi talán legbizarrabb incidense ez volt

Az ukrán elnökválasztás eddigi talán legbizarrabb incidense ez volt

Higanyszennyeződést találtak a vándorsólymokban

Higanyszennyeződést találtak a vándorsólymokban

Áramhiány miatt lerövidítették a munkaidőt Venezuelában

Áramhiány miatt lerövidítették a munkaidőt Venezuelában