Egyre komolyabb ellenállásba ütközik Ariel Saron izraeli kormányfő egyoldalú gázai kivonulási terve és annak végrehajtása érdekében a nemzeti egységkormány felállítására tett kísérlete. Közben a palesztin oldalon már-már a polgárháború előszelét érzik egyes elemzők.

Bennfentesek szerint Ariel Saron a Gázai övezettől nem messze lévő birtokán ötlötte ki, hogy a 2000 szeptemberében kezdődött intifáda után nincs más megoldás az izraeli-palesztin konfliktusra, mint az egyoldalú elkülönülés. A hivatalosan idén februárban bejelentett terv szerint az izraeli hadsereg kivonul a területről, és felszámolja az ott lévő 21 zsidó telepet (továbbá négy ciszjordániai kolóniát is). Ám fél év sem telt el, hogy kiderüljön: az 1967-ben elfoglalt Gázai övezet és Ciszjordánia zsidó benépesítésének bajnokával szemben meglepően heves ellenállást tanúsít egykori politikai hátországa.

A tervvel szembeni eddigi legkomolyabb kihívásként vasárnap több mint százezren alkottak - kisebb-nagyobb megszakításokkal - élő láncot a Gázai övezet északi része és a jeruzsálemi Siratófal közötti mintegy 90 kilométeren át. A szervezők 200 ezerre, a rendőrség 130 ezerre tette a résztvevők számát, akik izraeli zászlót lengetve, valamint a nemzeti himnuszt és zsoltárokat énekelve tiltakoztak az ellen, hogy akár csak egy talpalatnyi földről is lemondjanak.

Bár Saron hétfőn fogadkozott, hogy nincs visszaút a jövő évre tervezett kivonulás ügyében, a tüntetők között nemcsak a telepes lobbi hívei, hanem a kormányfő saját pártjának, a Likudnak egyes tagjai, jobboldali aktivisták és parlamenti képviselők is részt vettek. A felmérések szerint hiába támogatja a megkérdezettek többsége a Gázai övezettől való megszabadulást, a kivonulás ellenzői ismét megmutatták erejüket és számarányuknál jóval nagyobb érdekérvényesítő képességüket.

Az indulatokra jellemző, hogy Avi Dichter, a Sin Bét belső biztonsági szolgálat vezetője a múlt héten közölte, néhány tucatnyi zsidó szélsőséges Saron életére törhet. Dichter konkrét neveket nem említett, de a merénylet lehetősége azt követően merült fel, hogy egy jobboldali rabbi kijelentette: megengedhető annak megölése, aki zsidókat távolít el földjükről. Az 1995-ben megölt Jichák Rabin kormányfő gyilkosa ugyanerre az ősi zsidó törvényre hivatkozott. Cahi Hanegbi biztonsági miniszter szombaton pedig arra figyelmeztetett, hogy a gázai terv kisiklatása érdekében izraeli szélsőjobboldali csoportok merényletet kísérelhetnek meg a jeruzsálemi óvárosban lévő Templom-hegyen álló mecsetek ellen.

A kormányfő számára azonban az igazán elgondolkodtató az, hogy a Likud parlamenti frakciójának fele és több miniszter is részt vett azon a vasárnap esti találkozón, amelyen a résztvevők a Munkapárt koalícióba történő bevonása ellen emelték fel szavukat. A lázadásszerű gyűlésen Szilvan Salom külügyminiszter olyan szókimondóan agitált az általa "világi-baloldalinak" nevezett esetleges kormány ellen, hogy azt Saron - vélekedett a Háárec izraeli lap - aligha nyeli le. A kormányfő a múlt hétfőn kezdte meg a Munkapárttal a koalíciós tárgyalásokat, hogy biztosítsa az egyoldalú gázai kivonulást.

Az egységkormány felállítását nemcsak a jobboldali Likud megosztottsága teheti lehetetlenné, de a Simon Peresz vezette Munkapárt több követelése is. Egyrészt a párt csupán a palesztinokkal egyeztetve támogatná a gázai kivonulást, másrészt pedig a takarékossági intézkedések által sújtott szegényebb rétegek támogatását is sürgeti. Ez utóbbi nemcsak a gazdasági kérdések terén hasonlóan eltökélt Saron, illetve pénzügyminisztere, Benjamin Netanjahu fiskális szigorával lenne ellentétes, de a Likud leghűségesebb koalíciós partnerének, a Tomi Lapid vezette, jobboldali-liberális Sinúj párt gazdasági krédójával is.

Ráadásul Saron két ultraortodox párttal, a Sasszal és az Egyesült Tóra Judaizmussal is tárgyalásokat kezdett, nyilván azért, hogy új kormányában vallásos pártok is képviseljék magukat. A kivonulás kérdésében mindkettő pragmatikus, nem úgy, mint Saron előző szélsőjobboldali partnerei - a Nemzeti Unió és a Nemzeti Vallásos Párt -, akiknek a gázai elképzelések miatti távozásával a koalíció már hetek óta kisebbségben van. Csakhogy a Sinúj nem óhajt együttműködni a vallásos pártokkal, így aztán teljesen nyitott, hogy a nagy taktikai csatározásokba kezdett Saron végül is kikkel alakít majd kormányt, és nem kell-e új választásokat kiírni.

A gázai kivonulás terve nemcsak az izraeli társadalmat osztotta meg, de olyan hatalmi harcot indított el a palesztin területeken, amely a Palesztin Hatóság összeomlásához vezethet. Egyes elemzők úgy vélik, ha az izraeli hadsereg valóban kivonul, a rivális fegyveres csoportok, a hataloméhes helyi parancsnokok és az önkormányzati szervek bénultsága mind hozzájárulhatnak egy polgárháború kirobbanásához a Gázai övezetben.

Tovább fokozódik a nyomás Jasszer Arafat palesztin vezetőre annak érdekében, hogy lemondjon hatalma egy részéről. A palesztin parlament a múlt szerdán elsöprő többséggel határozatban szólította fel Arafatot, hogy alakítson új kormányt, amely átvenné a különféle biztonsági szolgálatok feletti ellenőrzést, politikai reformokat vezetne be, és felszámolná a korrupciót. Az Arafattal szembeni elégedetlenség két hete vett erőszakos fordulatot, amikor a reformok kicsikarása érdekében fegyveresek túszokat szedtek, és összetűzésbe keveredtek a palesztin vezető híveivel.

A válsághelyzeteket főként saját pozíciójának megerősítésére használó Arafatot nyíltan távozásra eddig nem igazán szólította fel ugyan senki, ám Hanan Asravi palesztin törvényhozó az "egyszereplős show" lezárását sürgette. Egyúttal figyelmeztetett, hogy egyes hírek szerint özönlik a fegyver a Gázai övezetbe, ami még több zavargással járhat. A nyugtalanság mindenesetre érzékelhetően kezd átterjedni Ciszjordániára is. Rámalláhban múlt kedden lábon lőtték Arafat egyik régi bírálóját, Nabil Amr törvényhozót, nem sokkal az után, hogy egy televíziós interjúban kritizálta a palesztin vezetőt. A belügyminisztérium egyik irodájába pedig ismeretlen fegyveresek rontottak be, kiráncigálva egy vezető alkalmazottat.

Úgy tűnik, hogy a jelenlegi hatalmi harc főszereplői - például a gázai kvázilázadás mögött álló Mohamed Dahlan volt biztonsági vezető, Ahmed Korej kormányfő vagy a régi gárdát képviselő Musza Arafat, a palesztin vezető unokatestvére - mind az Arafat vezette és a Palesztin Hatóságot is uraló mozgalom, a Fatah tagjai. Az iszlámista ellenzék egyelőre a partvonalról szemléli az eseményeket, miközben a Gázai övezetben a Hamász egyes felmérések szerint már a Fatahnál is népszerűbb.

Arafat az utóbbi napokban több ígéretet is tett a reformokra, és közölte, hogy Korej bármilyen kormányátalakítását hajlandó elfogadni, de hatalmáról valószínűleg sosem fog önként lemondani. A Háárec értékelése szerint legalábbis Arafat életét - azóta, hogy évtizedekkel ezelőtt aktív politizálásra adta a fejét - szinte teljes egészében a mozgalom vezetése tölti ki. A politikai hatalomról való lemondása - a lap szerint - jószerivel öngyilkossággal érne fel a számára.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Full elektromos a Renault új, Twingo méretű szabadidő-autója

Full elektromos a Renault új, Twingo méretű szabadidő-autója

Csődbe ment az egyik mobilgyártó

Csődbe ment az egyik mobilgyártó

Teljesen begőzölt egy autós, mert elé parkoltak – videó

Teljesen begőzölt egy autós, mert elé parkoltak – videó

NoÁr húsvéti kihívása aktuálisabb nem is lehetne

NoÁr húsvéti kihívása aktuálisabb nem is lehetne

Mától tíz vadiúj motorvonat jár Nyugat-Magyarországon

Mától tíz vadiúj motorvonat jár Nyugat-Magyarországon

Banki kiszámolós: hányan maradhatnak?

Banki kiszámolós: hányan maradhatnak?