A félig szuverén új iraki kormány beiktatása utáni viszonylagos nyugalmat ismét az erőszak váltotta fel, amelyet a múlt héten az eddigi egyik legvéresebb merénylet is jelzett. A bizonyos mértékig magára hagyott Irak élethalálharcot vív a túlélésért.

Vége a mézesheteknek a június 28-án hivatalba lépett, Ijad Allavi vezette új iraki kormány számára, miután tíznapos viszonylagos erőszakmentességet követően ismét tombolni kezdett az öldöklés. Pontosan egy hónappal a kabinet beiktatása után, a múlt szerdán legalább hetven ember halálát okozta egy robbanóanyaggal teli kisbusz levegőbe röpítése a Bagdadtól északra fekvő Bakúba városban. A feltehetően öngyilkos merényletet egy rendőrállomás közelében követték el, de a detonáció elsöpörte a közeli piac standjait, és több épületet tett a földdel egyenlővé. A szuverenitás formális átadása óta ez volt a legvéresebb merénylet, egyúttal pedig a legtöbb áldozatot követelő egyszeri gerillaakció is tavaly augusztus óta, amikor a nedzsefi Ali imám mecset bejáratánál végrehajtott robbantás több mint nyolcvan halálos áldozatot követelt.

A bakúbai robbantás csak a csúcspontja volt az utóbbi napokban ismét lángra kapott erőszakhullámnak, amely elsősorban a fővárost, illetve a tőle nyugatra és északra fekvő szunnita övezetet borította el. Bakúba az egyik tűzfészek, ahol szunniták és síiták vegyesen élnek, és ahonnan Szaddám Huszein volt iraki diktátor hadseregének számos tagja is származik. Továbbra is kezelhetetlen Ramádi és Faludzsa, ahol a tavalyi háborút követő megszállás kezdete óta tart a lázongás. A napokban az új iraki biztonsági erők - amerikai és ukrán katonák támogatásával - több helyen is súlyos harcokat vívtak a gerillákkal.

Amerikai és iraki tisztviselők egyetértenek abban, hogy az amerikai erők Faludzsából történő áprilisi kivonulása nem csendesítette el a várost, amely szinte törvényszerűen a terroristák és a gerillák fellegvárává vált. "Nem kérdés, hogy Faludzsa menedékhely" - nyilatkozott Ricardo Sanchez tábornok nem sokkal azután, hogy július elején távozott az Irakban állomásozó 160 ezres nemzetközi erők parancsnoki tisztéről. A jelek szerint hiába bízták meg a biztonság megteremtésével a volt Baath-rendszer egyes embereiből álló, úgynevezett Faludzsa Brigádot, az ellenőrzés nem az övék. Az amerikaiak azonban egyelőre csak légicsapásokat mérnek a terror nagy részéért felelősnek tartott, jordániai származású Abu Muszab al-Zarkavi feltételezett búvóhelyei ellen, egy újabb bevonulástól állítólag ódzkodnak, attól félve, hogy azzal ismét szélesebb körű lázadást szítanak.

Az óvatos hozzáállás mögött ott lappang az is, hogy egy nagyszabású, látványos amerikai katonai fellépés ártana az Allavi-kormánynak, amely igyekszik legitimitást szerezni az irakiak körében. A hatalomátadásról szóló megállapodás értelmében a bagdadi kormány kérheti a külföldi erők segítségét, de a kormányfő mintha saját erőből próbálná felvenni a harcot az ellenállókkal. Az egyik magyarázat az erőszak újbóli fellángolására éppen az lehet, hogy az első hetekben érzékelhető volt a kormány elfogadottsága.

Ebben szerepet játszhatott, hogy a száműzetésből hazatért Allavi eddig - a "bársonykesztyű és vasököl" képlet alapján - ügyes politikusként taktikázott. Feloldotta például a Moktada al-Szadr radikális síita vezető szócsöveként ismert al-Hauza napilapra vonatkozó tiltást, és bizottságot hozott létre az életkörülmények javítására a bagdadi Szadrvárosban, amely a hitszónok egyik hátországa. Készül az amnesztiarendelet is, amely megbocsátást ígér azoknak az ellenállóknak, akik leteszik a fegyvert, és nem öltek meg külföldi katonát.

Allavi ugyanakkor - ha teheti - megjelenik a merényletek helyszínén, és a terroristák "kiirtását" ígéri. A kormány biztonsági rendelkezéseket fogadott el, ami számos lépést, így szükségállapot és kijárási tilalom elrendelését teszi lehetővé. Felállítanak egy belső hírszerzést is, amelynek elsődleges feladata a 15 hónapja folyó - valószínűleg a Huszein-hívek, a külföldi katonai jelenlét ellen harcoló nacionalisták és a külföldi hitzsoldosok keverékéből összetevődő - ellenállásba való beépülés. A támadások zömét elszenvedő új iraki rendőrség pedig rendszeres razziákat hajt végre, előfordult, hogy néhány óra alatt félezer gyanúsítottat vettek őrizetbe.

A normális élet feltételeinek a megteremtése mindazonáltal még nagyon távolinak tűnik, az új kormány első hónapja alatt több mint ezer irakit öltek vagy sebesítettek meg. A gerillák és a közönséges gengszterek nemcsak a merényletekkel, de az emberrablásokkal is rettegésben tartják a lakosságot. A világsajtó egy részének figyelmét elsősorban a néhány tucatnyi külföldi foglyul ejtése és néhányuk kivégzése köti le, miközben - írta a Reuters hírügynökség - számtalan iraki kerül hasonló helyzetbe. Nincs pontos adat, hogy az április óta túszul ejtett mintegy hatvan külföldi mellett hány irakit raboltak el, de állítólag majdnem minden irakinak van rokona, ismerőse vagy szomszédja, aki tússzá vált. Az egyik esetben egy kisfiú váltságdíja 150 ezer dollárról indult, végül 5 ezerre csökkent, ami mutatja, hogy az emberrablók tisztában vannak az áldozatok anyagi helyzetével.

A gerillák másik "fegyvere" az értelmiségiek és az Allavi-kormányzat tagjai elleni gyilkosságok. Eddig több tucatnyi vezető tisztviselőt, orvost és egyetemi tanárt öltek meg. Nem ritka az olyan eset, amikor valaki egy televíziós interjúban bírálta a Huszeinhez hű fegyvereseket, és másnap reggel háza előtt lőtték agyon. A gerillák célja nemcsak a megfélemlítés, de az elit "lefejezése", egyfajta agyelszívás kierőszakolása is lehet, hogy aláássák az új intézményrendszer létrehozását. A bosszú is szerepet játszik: a volt érában ismert számos egyetemi oktatót is eltettek láb alól.

A múlt heti merénylet és általában a rossz biztonsági helyzet is nyilvánvalóan szerepet játszott abban, hogy július utolsó napjáról augusztus közepére halasztották az iraki átmenet következő, fontos állomását, egy nemzeti konferencia összehívását. Az afganisztáni törzsi gyűlés mintájára az ország tartományait, régióit, törzseit, vallási és etnikai csoportjait, pártjait és nem kormányzati szervezeteit képviselő ezer delegált választja majd meg a százfős Nemzeti Tanácsot, amely a kormány egyfajta ellenőrző szerveként működne. Joga lesz például kétharmados többséggel megvétózni a kormány döntéseit, elfogadni a 2005-ös költségvetést, valamint új kormányfőt és elnököt kinevezni, ha bármelyikük lemond vagy meghal.

A halasztást az ENSZ erőszakolta ki, amely szerint még több időre van szükség a szervezésre. A konferenciáról ugyanis állítólag a megkérdezett irakiak 60 százaléka nem is tudott, több párt és mozgalom pedig bojkottálni akarja az eseményt. A tanács létrehozása - amelyet a hatalomátadásról szóló ENSZ-határozat ír elő - nemcsak azért fontos mérföldkő, mert a jövő januárra tervezett választás megtartásának előfeltétele, hanem azért is, mert az első önálló iraki politikai lépésnek bizonyulhat a rendszerváltás után.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
100 forint osztalékot fizet részvényenként a Richter

100 forint osztalékot fizet részvényenként a Richter

Még 250 milliót küld Orbán egy torontói magyar egyháznak

Még 250 milliót küld Orbán egy torontói magyar egyháznak

Srí Lanka: A hírszerzési vezetők eltitkolták a házelnök szerint az információkat

Srí Lanka: A hírszerzési vezetők eltitkolták a házelnök szerint az információkat

Háromnapos kutyakölyköket dobott a kukába

Háromnapos kutyakölyköket dobott a kukába

Elkaszálta a Microsoft a funkciót, ami a Windows 10 nagy újdonsága lett volna

Elkaszálta a Microsoft a funkciót, ami a Windows 10 nagy újdonsága lett volna

Az aszály drámája: a költő gólyákat támadják társaik Mikepércsen

Az aszály drámája: a költő gólyákat támadják társaik Mikepércsen