Feltűnő sietséggel fogadta el a múlt héten az orosz parlament a szociális juttatások jelentős részét pénzfizetéssé átalakító törvényt. A meglehetősen népszerűtlen reformintézkedés körüli vita ismét láthatóvá tette Vlagyimir Putyin államfő ellenzékét, ám egyelőre nem tudni, meddig tart a bírálók lendülete.

Oroszország lakosságának negyedét, több mint 34 millió embert érint az a múlt héten elfogadott törvény, amely havi átalányként folyósított támogatássá alakítja át a természetbeni szociális juttatások nagy részét. A Vlagyimir Putyin orosz államfő által kezdeményezett szociális reform egyik központi elemeként számon tartott, másfél száz törvény módosítását tartalmazó csomag országszerte rég nem látott tiltakozó hullámokat váltott ki: júniusban több tucat városban, egy időben rendezett tüntetéseken követelték a kedvezmények változatlanul hagyását, az utóbbi napokban pedig Moszkvában, a parlament épületének környékén gyűltek össze az elégedetlenkedők. Bár a moszkvai megmozdulásokon csak néhány száz tüntető vett részt, a közvélemény-kutatások szerint a lakosság 55-60 százaléka ellenezte a juttatásokról szóló törvény elfogadását.

Az elégedetlenek számát az sem csökkentette jelentősen, hogy az állami ellenőrzés alatt lévő országos elektronikus médiumok hetekig tartó kampánnyal igyekeztek megmagyarázni, miért jó az embereknek a természetbeni kedvezmények pénzesítése. Az egyik fő érv az volt, hogy a kis településeken élők nem tudták kihasználni a kedvezmények jelentős részét. Vagyis nem vesznek igénybe ingyenesen városi és elővárosi tömegközlekedési eszközöket, csak elvétve járnak gyógyszertárba és szanatóriumokba, nincs vezetékes telefonjuk, így hiába élveznének előfizetésidíj-mentességet, hogy a térítésmentes műfogsorkészítéstől az Oka típusú kisautó jutányos megszerzéséig terjedő kedvezmények közül csak a legfontosabbakat említsük.

A másik érv szerint azért jött el az ideje a rendszer átalakításának, mert a most eltörölt szabályokat a kilencvenes évek elején hozták, illetve a Szovjetuniótól örökölték meg, amikor az államnak nem volt pénze a polgárok tisztességes bérezésére, és ezért egyfajta barter keretében próbálták meg ingyenes kedvezményekkel elviselhetőbbé tenni a leginkább rászorult rétegek számára a drasztikus árliberalizáció nyomán fellépő életszínvonal-romlást. "Az ország most gazdagabb, és az államnak van pénze arra, hogy valós juttatásokkal váltsa ki a sokszor csak papíron létező kedvezményeket" - érvelnek a kormány, illetve a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező kormányzó párt, az Egységes Oroszország (JeR) képviselői.

Az ellenzék viszont úgy véli, a juttatások pénzesítésével és azok finanszírozásának részleges decentralizálásával az orosz kormány megszabadult szociális kötelezettségeitől. Néhány év alatt a pénzjuttatások elértéktelenednek, mert a törvénybe végül nem került be azok kötelező indexálása, a fizetésre kötelezett 89 oroszországi régió egy részében pedig már most sincs elegendő forrás a juttatások fedezetére. "Az állam valódi rablóvá vált. A valutatartalékok megközelítik a 90 milliárd dollárt, a stabilizációs alapban már közel 300 milliárd rubel van (1 USA-dollár = 29,25 rubel), a világpiaci olajárak napról napra nőnek, a hatalom mégis felszámolja az utolsó szociális garanciákat" - mondta a moszkvai belvárosban összegyűlt tüntetőknek Gennagyij Zjuganov, az orosz kommunista párt (KPRF) elnöke.

A 2005. január 1-jén életbe lépő, az első évben erre a célra 171 milliárd rubeles központi kiadást előirányzó törvény bírálói azt is a hatalom szemére vetik, hogy az 500-2000 rubeles havi juttatásból 450 rubelt nem kapnak meg az érintettek: ennyit ugyanis levonnak az ingyenes gyógyszerellátás szavatolása és az elővárosi tömegközlekedési hálózat kedvezményes használata fejében. A levonás csak az első évben lesz kötelező: 2006-tól a polgárok, ha akarják, megkaphatják a 450 rubelt is, ám akkor le kell mondaniuk a még megmaradt kedvezményekről. Független elemzések szerint egyébként a vidéki kisvárosokban, illetve a fővárosban és a gazdagabb régiókban élők járnak jól a törvénnyel.

A társadalmi ellenállás láttán a Kreml gyorsan át akarta erőltetni a törvényt a parlament két házán. Ennek eredményeként az alsóházi képviselők alig több mint egy napot kaptak a több mint hétszáz oldalas tervezet és az első olvasat óta beterjesztett ötezer módosító indítvány átolvasására. A JeR képviselői központilag osztogatott "kisokosból" válaszolták meg az általuk is alig ismert törvénytervezettel kapcsolatos kérdéseket. Eme válaszok egyike így szólt: "A törvényt egyrészt azok a politikai spekulánsok ellenzik, akik ismét hazugságokból kívánnak politikai tőkét kovácsolni maguknak. Ugyancsak a törvény ellen vannak a jelenlegi rendszerből hasznot húzó vállalkozók, illetve azok az oligarchák, akik arra használják fel az emberektől ellopott pénz egy részét, hogy a megvásárolható újságírók révén ismét becsapják ugyanazokat az embereket."

Az alsóházban az egyéni választókörzetekből érkezett honatyákat a választókörzet fejlesztésére felajánlott 20-100 millió rubeles beruházási pénzekkel igyekeztek a törvény mellé állítani, míg a felsőház tagjait azzal fenyegették meg, ha nem voksolnak igennel a tervezetre, nem is számíthatnak a majdani újraválasztásukhoz szükséges központi támogatásra. "A régiókat képviselő felsőházi tagok többsége ellenzi a törvényt, mert a tartományoknak kell biztosítaniuk a megfelelő összeget a kedvezményezettek számára. A kormányzók arról panaszkodnak, fogalmuk sincs, honnan teremtsék elő a pénzt, ám mindenki hallgat, mert fél szembeszállni a Kremllel" - mondják a név nélkül nyilatkozók.

A nyomásgyakorlásnak és a frakciófegyelemnek meg is lett az eredménye: a 450 fős alsóházban kétharmados többség állt ki a tervezet mellett, a felsőházban pedig csak öten szavaztak nemmel. A hatalom csak a Szovjetunió hősei előtt hátrált meg: az egykor legmagasabb rangot jelentő kitüntetés tulajdonosai az után kerültek ki a törvény hatálya alól, hogy a többségében idős háborús veteránok megfenyegették az orosz kormányt; ha az ő juttatásaikat is pénzzé alakítják át, a kitüntetettek egy emberként dobják a hatalom elé aranycsillagjaikat.

A kedvezmények ügye valamelyest ismét összekovácsolta az utóbbi években atomizálódott orosz ellenzéket: párbeszéd alakult ki a KPRF, illetve a kommunisták által a Kreml "trójai falovaként" számon tartott másik baloldali mozgalom, a Rogyina között, és egyes politikusok a két szervezet összeolvadását szorgalmazzák. Az ellenzéki erőknek további lendületet adhat, hogy az ősszel újabb társadalmi ellenkezést kiváltó tervezetek kerülnek a duma és a felsőház elé: a legnagyobb ellenállást minden bizonnyal az állami lakás- és közmű-támogatási rendszer átalakítása váltja majd ki. A részleteiben hivatalosan még nem ismertetett tervezet jelentősen szűkíti majd a kedvezményes lakásvásárlásra jogosultak körét, és emellett megkönnyíti a bérlakásokban élő, különböző okokból lakbért vagy közüzemi számlákat nem fizető lakók kiköltöztetését. Ugyancsak komoly visszhangja lehet annak a törvénymódosítási javaslatnak, amely megszüntetné azt az eddigi gyakorlatot, mely szerint a felsőoktatási intézményekbe felvett diákok kérhetik a kötelező katonai szolgálat elhalasztását. A javaslatot a kormánypárti politikusok jó része is ellenzi, ám a katonai lobbi állítólag eltökélte magát a szigorítás mellett.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Elvitték a több mint négymilliárdos lottónyereményt

Elvitték a több mint négymilliárdos lottónyereményt

ifj. Vidnyánszky Attila: Boldognak lenni nem szégyen

ifj. Vidnyánszky Attila: Boldognak lenni nem szégyen

Magyarországon tölti valószínűleg a húsvétot Geert Wilders, a holland szélsőjobb megkopóban lévő csillaga

Magyarországon tölti valószínűleg a húsvétot Geert Wilders, a holland szélsőjobb megkopóban lévő csillaga

Horgas Eszter: Harminc százalékkal nagyobb a tüdőm, mint az átlagembernek

Horgas Eszter: Harminc százalékkal nagyobb a tüdőm, mint az átlagembernek

A világ legismertebb hegymászói haltak meg egy lavinában

A világ legismertebb hegymászói haltak meg egy lavinában

13 millió euróra büntették az erdőtűz okozóit

13 millió euróra büntették az erdőtűz okozóit