Aligha valószínű, hogy Athénnak üzleti sikert hoz az olimpia: az előző, szocialista kormány által késve megkezdett beruházás a tervezettnél jóval többe kerül, ami hatalmas terhet ró az euróövezethez tartozás makrogazdasági kritériumainak egyre kevésbé megfelelni képes gazdaságra.

"Sokkal többet vártunk az olimpia évétől" - adott hangot csalódottságának Jorgosz Cakirisz, az athéni és környékbeli hotelek tulajdonosait tömörítő egyesület elnöke néhány nappal a héten megkezdődött olimpiai játékok megnyitója előtt. Az üzletember elkeseredését az okozta, hogy a szervezetükhöz tartozó szállodák még az utolsó napokban is számottevő kihasználatlanságról számoltak be. Az athéni szállodatulajdonosok arra számítottak, hogy a több mint kéthetes sportesemény másfél millió turistát vonz a négymilliós görög fővárosba, akik éjszakánként legalább 100-150 ezer vendégágyat vesznek igénybe. Ezzel szemben a Hellén Utazási és Turisztikai Hivatal adatai szerint az athéni körzetben eddig 70-120 ezer ágyat adtak el, és nem valószínű, hogy a még hátralévő napokban hirtelen nekilódul a "turistaláz". Az olimpia iránti mérsékelt érdeklődést a jegyeladások is alátámasztják: a szervezőbizottság (ATHOC) összesítése szerint egy héttel a világra szóló sportesemény nyitánya előtt az értékesítendő 5,2 millió jegy kevesebb mint a fele kelt el.

A hoteltulajdonosok - érzékelve a visszafogott forgalmat - engedtek a csillagászati szobaárakból: az eredetileg 350-400 euróért kínált középkategóriás szobákat 150-180 euróért, az 500-600 eurós luxusszállodai szobákat pedig 350-400 euróért hirdetik. Aligha segített a szállodaipar helyzetén, hogy 7500 alkalmazott a múlt héten egynapos sztrájkot tartott 650 eurós átlagbérük megduplázását követelve, és kilátásba helyezték az akció megismétlését az olimpiai játékok idején. Bár az akcióhoz a szállodaiparban foglalkoztatottaknak csak a töredéke csatlakozott, arra azonban elegendő volt, hogy a botrányoktól terhes, késedelmes és igen költségesnek bizonyuló athéni olimpia újból világszerte a lapok címoldalára kerüljön, rávilágítva a sporteseményt övező esetleges kellemetlen körülményekre.

Bárhogy alakuljon is a helyzet, az már most nyilvánvalónak tűnik, hogy Athén aligha keveredhet ki győztesen az olimpiai játékokból. A még az előző, a március végi parlamenti választáson megbukott szocialista kormányzat által megkezdett olimpiai beruházás minden képzeletet felülmúlóan költségesnek bizonyult.

A görög kormány már nem is próbálja szépíteni a dolgot. Petrosz Dukasz pénzügyminiszter-helyettes a napokban elismerte, hogy a 4,6 milliárd eurós olimpiai büdzsé kereteit jóval túllépték, a végelszámolásnál a kiadások akár a 6-7 milliárd euró közötti összeget is elérhetik, és így az államháztartási hiány a GDP 4 százalékánál aligha lesz alacsonyabb. Egyes szakértők azonban optimistának tartják Dukasz becslését, szerintük az olimpia összköltségei 10 milliárd euróra is rúghatnak. Mindenesetre Athén képtelen tartani az ez évre előirányzott 6,2 milliárd eurós deficitet, hiszen az első félévben az állami büdzsé hiánya 8,7 milliárd eurót tett ki. A költségvetési deficit meglódulásában persze az is szerepet játszott, hogy a gazdaság a tervezettnél gyengébb teljesítményre volt képes. Ily módon a bevételek csak 5,8 százalékkal emelkedtek, szemben a tervezett 9,4 százalékkal, miközben a kiadások 12,7 százalékkal ugrottak meg.

Eddig sem nézte jó szemmel Brüsszel, hogy Athén már tavaly is túllépte a költségvetési hiányra vonatkozó háromszázalékos uniós előírást, és látva az egyre kaotikusabbá váló helyzetet, novemberig adott haladékot Kosztasz Karamanlisz - márciusban hatalomra került - kormányának, hogy a deficit leszorítására vonatkozó programmal álljon elő. Athén brüsszeli bizonyítványát az is rontja, hogy államadóssága - jóllehet azt az euróövezet országai számára a GDP 60 százalékában maximálták - Belgiuméval és Olaszországéval vetekszik, a GDP 102 százaléka. Arról nem is beszélve, hogy a 2,9 százalékos éves infláció az unió tagállamai közül a legmagasabb szintnek számít. Ráadásul az ez évre prognosztizált 3,9 százalékos gazdasági növekedést is lefelé korrigálták, 3,7 százalékra.

A bajok persze nem az olimpiával kezdődtek, az csak ismételten rávilágított a gazdaság szerkezeti hiányosságaira, infrastrukturális szegénységére, ami az 1981-es uniós csatlakozás ellenére is jószerével a régi maradt. A szocialista Szimitisz ugyan - közel két cikluson átívelő kormányfősége során - fiskális szempontból rendbe tette a gazdaságot, és a makrogazdasági mutatók látványos javulása lehetővé tette az euró bevezetését, ám mára kiderült, hogy mindez strukturális átalakítás, intézményi reformok hiányában keveset ér.

A költségvetési hiány lefaragása nem lesz egyszerű: az új görög kormány eddig arra összpontosított, hogy az olimpia projektet időre befejezze, a gazdaságra alig jutott ideje. Karamanlisz - a görög tradícióknak megfelelően - majd csak szeptemberben, a szaloniki vásár alkalmával ismerteti kormánya programját. Ráadásul az athéni vezetés, ahol lehetett, már húzott a nadrágszíjon. A védelmi kiadásokat jelentősen visszafogta, az olimpia idejére a játékok során közreműködő közalkalmazottaknak beígért 2500 eurós jutalmat visszavonta, és azt csak a biztonsági szolgálat tagjainak fizeti ki. Mozgásterét nagyban behatárolja az a bérmegállapodás, amely jelentős fizetésemelést garantál a közalkalmazottaknak. Mindenesetre Karamanlisz kormányfőtől radikális változásokat várnak a pénzpiacok: a költségvetési kiadások megkurtításán túl átfogó adóreformot, a személyijövedelemadó-kulcsok lényeges csökkentését, a privatizáció felgyorsítását, a munkaerőpiac rugalmasabbá tételét, a gazdaság számos területén további liberalizálást.

Az olimpiai játékok esetleges pénzügyi kudarcának ugyanakkor súlyos következményei lehetnek a gazdaságra, különösen abban az esetben, ha nem sikerül a turizmus - legfőbb célként megfogalmazott - fellendítése. Az utóbbi években a gazdaság motorjának számító, közel 800 ezer embernek munkát adó, az éves GDP 18 százalékát megtermelő üzletág ugyanis lejtmenetbe került. Olyannyira, hogy tavaly a bevételeket illetően a gazdaság másik húzóágazatának számító tengeri fuvarozás valamennyivel maga mögé is utasította. A turizmusból származó bevételek ugyanis mindössze 8 százalékkal, 9,5 milliárd euróra emelkedtek, miközben a hajózás, 13 százalékos bővüléssel, 9,6 milliárd eurót hozott az államháztartás konyhájára.

TÁLAS ANDREA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
54 millióan töltötték le a Trónok harca új részét 24 óra leforgása alatt, az HBO is örülhet

54 millióan töltötték le a Trónok harca új részét 24 óra leforgása alatt, az HBO is örülhet

Kígyók kényszerítették home office-ra Libéria elnökét

Kígyók kényszerítették home office-ra Libéria elnökét

Borúra derű: egy szlovén politikus szájharmonikával szórakoztatta az EP-képviselőket

Borúra derű: egy szlovén politikus szájharmonikával szórakoztatta az EP-képviselőket

Kopogtat a kanyaró, és ez a nagyobb járványok előhírnöke lehet

Kopogtat a kanyaró, és ez a nagyobb járványok előhírnöke lehet

Ragályi Elemér: „A goebbelsi propaganda mintájára zajlik ez”

Ragályi Elemér: „A goebbelsi propaganda mintájára zajlik ez”

Kellett két üveg tequila, hogy átmenjen a Kasszás Erzsi-reklám a CBA-nál

Kellett két üveg tequila, hogy átmenjen a Kasszás Erzsi-reklám a CBA-nál