Elfoglalta hivatalát a több mint öt éve az ENSZ fennhatósága alá helyezett Koszovó új kormányzója, a dán Soren Jessen-Petersen. Első nagy feladata, hogy rávegye a koszovói szerbeket az októberi törvényhatósági választáson való részvételre.

Öt év alatt négy vezetőt fogyasztott el az 1999-ben nemzetközi ellenőrzés alá vont Koszovóban a papíron Szerbia-Montenegróhoz tartozó tartományt igazgató ENSZ-misszió (UNMIK). Ötödiknek a február 1-je óta az ENSZ-főtitkár macedóniai főképviselőjének posztját betöltő, a kilencvenes években az ENSZ menekültügyi főbiztosságának kötelékében a délszláv térséget is megjárt dán Soren Jessen-Petersent nevezték ki az UNMIK élére, aki augusztus 16-án foglalta el a hivatalát Pristinában. Elődje, Harri Holkeri egészségi okokra hivatkozva nyújtotta be lemondását két hónappal azután, hogy március 17-én Koszovó-szerte szerb és más nemzeti kisebbségek ellen irányuló pogromok, majd etnikai összecsapások robbantak ki (HVG, 2004. március 27.).

A feszültség kiéleződésének előrejelzésére képtelen, ám a koszovói realitások megszépítésében, a világszervezet New York-i központjának elvárásait tükröző jelentések gyártásában annál inkább jeleskedő UNMIK helyzetének ellehetetlenülését jól mutatta, hogy a márciusi zavargások idején az albán szélsőségesek számára már az ENSZ-misszió sem volt szent: tucatnyi járműve is esett a pusztítás áldozatául. A szerbek által az albánok iránti elfogultsággal vádolt ENSZ-adminisztrációval paradox módon már maguk a kétmilliós koszovói lakosság kilencven százalékát kitevő albánok is egyre elégedetlenebbek: a hőn áhított függetlenség helyett bizonytalan kimenetelű átmeneti állapotban tartják őket.

A Koszovó státusáról szóló tárgyalások a délszláv rendezésben kitüntetett szerepet játszó hathatalmi összekötő csoport korábbi ígérete szerint leghamarabb 2005 közepén kezdődhetnek el, amennyiben a tartomány közelebbről meg nem határozott mértékű haladást ér el a demokratizálásban, az emberi jogi, valamint a piacgazdasági követelmények teljesítésében. Az UNMIK által tavaly decemberben nyolc fejezetben összefoglalt kritériumok azonban a márciusban kitört ellenségeskedéssel egyik napról a másikra még nagyobb messzeségbe kerültek. Koszovó sorsának tisztázatlansága ugyanakkor erőteljesen fékezi a gazdasági növekedést (lásd Kifulladás című írásunkat), a romló életkilátások - európai viszonylatban Koszovóban a legalacsonyabb, 790 euró az egy főre eső hazai össztermék (GDP) - és a kisebbségekkel szemben megnyilvánuló etnikai türelmetlenség veszélyes gyúelegyet képeznek.

Holkeri május végi távozása kapóra jött az ENSZ-nek, hogy áttekintse a Koszovóban történteket. Kofi Annan, a világszervezet főtitkára Kai Eidét, Norvégia NATO-nagykövetét kérte fel az UNMIK tevékenységének értékelésére. A skandináv diplomata július végén tette le Annan asztalára a jelentését, amely a kiszivárogtatások szerint az "előbb a standardok, azután a státus" elvének módosítását szorgalmazza. E szerint néhány kulcsfontosságú demokratikus kritériumra kellene összpontosítani, és ennek a minimumnak a teljesítéséhez kötni a Koszovó jogállásáról szóló tárgyalások megkezdését. Vagyis felülkerekedni látszik az a nézet, hogy az ötéves ENSZ-kormányzás eredménytelenségében megcsömörlött albánoknak meg kell pillantaniuk a fényt az alagút végén. Máskülönben félő, hogy tovább radikalizálódik az albán többségi társadalom és vele az albán pártok, amelyek nemrég nyílt kihívást intéztek a nemzetek közösségéhez, amikor a parlamentben mandátumuk keretén túllépve egyoldalúan megváltoztatták az alkotmányt helyettesítő úgynevezett kerettörvény számos cikkét (HVG, 2004. július 17.).

Ellenséges környezetben veszi át tehát az UNMIK vezetését Jessen-Petersen, akinek elődei még élvezték az albán közösség - igaz, egyre fogyatkozó - bizalmát. A szerbekben némi reményt kelt, hogy az ENSZ-főtitkár macedóniai főképviselőjeként Jessen-Petersen a tavasszal aktívan közreműködött a szkopjei parlamentben épp a múlt héten megszavazott decentralizációs törvénycsomag elfogadtatásában. Belgrád ugyanis hasonló területi autonómiát követel a koszovói szerb és más nemzeti kisebbségeknek, mint amilyennel mostantól a macedóniai albánok rendelkeznek az albán-macedón konfliktusnak véget vető 2001-es ohridi megállapodás értelmében. A szerb kormány érvelése szerint csakis ez szavatolhatja a kisebbségek biztonságát Koszovóban. Szerbia autonómiatervét az albánok mereven elutasítják, és óvatosan reagáltak a délszláv békefolyamatban érdekelt hatalmak is. Ennek megfelelően az UNMIK az albánokkal karöltve olyan ellenjavaslatot dolgozott ki, amelyet a szerbek kapásból félresöpörtek.

Belgrádban az október 23-ára kiírt koszovói parlamenti választáson való szerb részvételt is attól teszik függővé, hogy létrejönnek-e a szerb kisebbség túlélésének, a koszovói menekültek visszatérésének az "intézményes garanciái". A szerb kormányzat Koszovó-politikáját koordináló Nebojsa Csovics a minap kifejtette, hogy a jelen körülmények között a szerbek nem tehetnek úgy, mintha létezne a soknemzetiségű Koszovó. Jessen-Petersen első teendője, hogy megpróbálja lebeszélni Vojiszlav Kostunica kormányát és a Belgrádhoz igazodó koszovói szerbeket a voksolás bojkottjáról. Vuk Draskovics szerb-montenegrói külügyminiszter a múlt hét végén, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet koszovói misszióvezetőjével találkozva azt mondta, hogy már az is választáson való részvételre bátorítaná a szerbeket, ha biztonsági garanciát kapnának az új ENSZ-kormányzótól. Ha Jessen-Petersen nem tudja megnyugtatni a szerbeket, lényegében etnikailag egyneművé válik a koszovói törvényhozó testület, ami újabb látványos kudarc lenne az ENSZ és a nemzetközi közösség számára.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Világ

Kifulladás

Koszovóban a - 2000-hez képest tavaly 70 százalékkal megcsappant - nemzetközi pénzügyi segélyek elapadásával...

Egyértelmű hasonlóságok vannak a két Boeing-szerencsétlenség között

Egyértelmű hasonlóságok vannak a két Boeing-szerencsétlenség között

Nyolcvanéves nő esett a busz alá Egerben

Nyolcvanéves nő esett a busz alá Egerben

Heccből kővel dobálta az autósokat

Heccből kővel dobálta az autósokat

Milliókat kap a lincselő, Szögi Lajos családjának törleszt belőle

Milliókat kap a lincselő, Szögi Lajos családjának törleszt belőle

Most egy afgán családnak nem adtak enni a tranzitzónában

Most egy afgán családnak nem adtak enni a tranzitzónában

Izmozik a forint, idén még nem volt olyan erős az euróhoz képest, mint most

Izmozik a forint, idén még nem volt olyan erős az euróhoz képest, mint most