Nem tudta megbuktatni az ellenzék a baloldali populista Hugo Chávez venezuelai államfőt, aki győztesen került ki az elnökségéről tartott népszavazásból. A stabilitás fennmaradását a külföld megnyugvással fogadta.

Az évek óta Hugo Chávez venezuelai elnök bukásáért szurkoló amerikai kormányzat szinte ünnepelt az elnök mandátumának megrövidítéséről tartott vasárnapi népszavazás eredményét látván. Pedig Chávez nem veszített, sőt magabiztosan nyerte a referendumot, így 2006 végéig a posztján maradhat. Washington persze most sem kedveli jobban Chávezt, mint korábban. A hangulatváltást a kőolaj világpiaci árának rekordmagasságokba való felfutása okozta - az amerikai könnyűolaj hordóját a voksolás időpontjában már 46 dollár fölött jegyezték -, amiben komoly szerepe volt a venezuelai elnöki hatalom körüli bizonytalanságnak. A dél-amerikai ország ugyanis a világ ötödik legnagyobb olajexportőre - az USA Caracastól szerzi be olajszükségletének közel egyötödét -, és egy ottani zűrzavar fennakadást okozhatott volna az olajtermelésben.

A választók óriási érdeklődésére tekintettel a tervek szerint csak délután négy óráig nyitva tartó szavazóhelyiségek éjfélkor zártak be, hogy az órákon át sorban állók leadhassák voksukat. A gyakran 1-1,5 kilométeres sorok kialakulásában persze az is közrejátszott, hogy a számítógépes azonosítási és voksolási rendszer - a többszöri szavazás megakadályozása érdekében elektronikusan rögzítették az ujjlenyomatokat - időnként felmondta a szolgálatot. A nemzetközi megfigyelők egyébként, élükön Jimmy Carter egykori amerikai elnökkel és César Gaviriával, az Amerikai Államok Szervezetének (OAS) főtitkárával, alapvetően tisztának találták a voksolást.

A mindössze egyetlen kérdésben kiírt népszavazáson a megjelenteknek arra kellett választ adniuk, akarják-e az ellenzék által diktatórikus módszerekkel, a gazdaság tönkretételével vádolt Chávez elnök azonnali távozását a hatalomból. Ebben az esetben az államfőnek le kellett volna mondania, és egy hónapon belül előrehozott választásokat rendeztek volna - az indulásból egyébként az alkotmány értelmében Chávez sem volt kizárva.

Chávez bukása esetén - legalábbis az elnök ezzel riogatott - jobboldali ellenlábasai minden bizonnyal hozzáláttak volna a PDVSA állami olajtársaság privatizációjához, ami nyomban sztrájkokhoz, termelési és kiviteli fennakadásokhoz vezetett volna. A mindig is biztosra vett győzelmét diadalittasan ünneplő Chávez így már első beszédében sietett megnyugtatni a külvilágot, hogy országa - a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagjaként - mindent megtesz az olajpiac stabilitása érdekében.

Belpolitikai nyugalomról azonban még korai beszélni Venezuelában, jóllehet Chávez, tőle szokatlan módon, elismeréssel nyilatkozott az ellenzékről, amiért az békésen - értsd: utcai harcok kirobbantása nélkül - vette tudomásul a vereséget. Ha barikádokat egyelőre nem is emelt, a vereséget szenvedett jobboldal nyomban kétségbe vonta a referendum eredményét, arra hivatkozva, hogy Chávez "gigantikus" választási csalások révén érte el 58 százalékos győzelmét. Az ellenzékiek saját számításai szerint a szavazók 59 százaléka igennel, az elnök lemondatására voksolt.

Nem először dacolt ellenzékével Chávez. Két évvel ezelőtt már átvészelt egy, az USA által is bátorított puccsot, de nem tört meg a többmilliós tüntetések láttán sem, mint ahogy a többszöri, az olajszektort is megbénító általános sztrájkokkal sem sikerült őt térdre kényszeríteni. Végül az ellenzék 3,4 millió aláírással megtámogatott kérvényével annyit tudott elérni, hogy mandátumának félidejében - az alkotmánynak megfelelően - népszavazás kiírására kényszerítette.

Az államfő sikerének titka elemzők szerint a Chávez által bolivári forradalomnak nevezett populista kormányprogramban rejlik. Ennek keretében az egykori puccsista katonatiszt látványos - és nem is eredménytelen - társadalmi akciókat szervez a szegénység enyhítése érdekében, nagyrészt ideológiai támasza, Fidel Castro kubai államfő példája és útmutatása alapján. A nyomornegyedekben például ingyenes oktatást szerveznek, és az alsó középosztály is részesülhet az utóbbi években felállított - mintegy 16 ezer kubai "vendégorvost" foglalkoztató - rendelőintézetek, klinikák szintén ingyenes egészségügyi szolgáltatásaiból. A szegények így érthetően támogatják "elnöküket", míg a középosztály és a nagytőke nagy része ellene van, mert a költséges szavazatszerző kampányok miatt az államháztartás egyensúlya felborult, az évekre recesszióba taszított gazdaság pedig csak a megugrott olajárak miatt nő az idén.

Chávez győzelméhez persze az is hozzájárult, hogy a harcos ellenzéket csak egyetlen dolog köti össze: az államfő lemondatásának vágya. Vele szemben azonban mindeddig nem tudtak felmutatni semmilyen alternatívát, sem egy karakteres politikust, sem meggyőző politikai programot.

VASS PÉTER

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Orbán idehaza máris sunyi brüsszeli bürokratákról beszél

Orbán idehaza máris sunyi brüsszeli bürokratákról beszél

Bochkor Gábor májusban már újra rádiózhat

Bochkor Gábor májusban már újra rádiózhat

Bartók élőben – a Budapesti Fesztiválzenekar koncertje a hvg.hu-n

Bartók élőben – a Budapesti Fesztiválzenekar koncertje a hvg.hu-n

Megvan Baló György temetésének időpontja

Megvan Baló György temetésének időpontja

Lopott droggal kereskedett négy férfi, lecsapott rájuk a rendőrség - videó

Lopott droggal kereskedett négy férfi, lecsapott rájuk a rendőrség - videó

Róma beelőzte az Orbán-kormányt a kínai úton

Róma beelőzte az Orbán-kormányt a kínai úton