A szociáldemokrata pártelnök, Stanislav Gross vezette új prágai koalíciós kormány, amelynek sorsáról lapzártánkkor dönt az alsóház, összetételében és programjában sem változott lényegesen.

Viharos körülmények közepette tartják lapzártánk idején a prágai alsóházban a szociáldemokrata pártelnök Stanislav Gross vezette új koalíciós kabinetről a bizalmi szavazást. Néhány nappal a sorsdöntő esemény előtt meghökkentő bejelentéssel állt elő Zdenek Koristka, az augusztus elején Václav Klaus államfő által kinevezett kormány legkisebb koalíciós pártjának, a jobbközép Szabadság Uniónak (US-DEU) az egyik parlamenti képviselője. Koristka - a legnagyobb példányszámú csehországi napilapnak, a Mlada fronta dnesnek adott nyilatkozatában - közölte, hogy a vezető ellenzéki párt, a jobbközép Polgári Demokrata Párt (ODS) tízmillió koronát ajánlott fel neki, ha a bizalmi szavazáson nem támogatja a július elején lemondott Spidla-kormány helyén alakítandó kormánykoalíciót. Márpedig a bizalmi szavazás megnyeréséhez az előzővel azonos összetételű - a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD), a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) és az US-DEU alkotta - új koalíciónak minden egyes szavazatra szüksége van, hiszen a három párt együttesen mindössze egy szavazatos többséggel rendelkezik a 200 fős alsóházban.

Az ügyben rendőrségi feljelentést is tett képviselő vádjait az - előrehozott választást szorgalmazó, a közvélemény-kutatásokat orrhosszal vezető - ODS visszautasította, és rágalmazás címén bíróságon kíván elégtételt venni. Marek Dalik, az ODS elnökének, Mirek Topolaneknek a titkára elismerte, találkozott a szabadságuniós képviselővel, hogy a közelgő parlamenti szavazáson képviselendő álláspontjáról tájékozódjon, de tagadta, hogy voksáért pénzt ajánlott volna. Topolanek sem cáfolta, hogy az ODS több US-DEU képviselőt is megpróbált lebeszélni az új kormány támogatásáról, pénz azonban szerinte egyikük esetében sem került szóba, mindössze politikai perspektívát vázoltak fel előttük. Az ODS-ből hét éve kivált politikusokból alakult párt képviselői mindenesetre kettős szorításban vannak: egyfelől érdekeltek a jelenlegi koalíció fenntartásában, hiszen előrehozott választás esetén esélyük sincs a parlamentbe való bekerülésre, másrészt viszont épp emiatt tanácsos idejében bebiztosítaniuk magukat.

Az új kormányfőre is árnyék vetül. A 35 évesen a legfiatalabb európai miniszterelnöknek számító Gross egy, az 1989. januári rendszerellenes tüntetéssorozat feloszlatásában a rohamrendőrség tagjaként részt vett századparancsnokot választott kabinetfőnökének, aki a múlt pénteken lemondott, helyét várhatóan a belügyminisztérium biztonsági főnöke foglalja el. Ám az epizód aligha erősítette a közvélemény-kutatásokban amúgy sem valami fényesen szereplő Gross-kormány bizalmi indexét: a Nedelni svet hetilap által készült felmérés szerint a megkérdezetteknek mindössze 42 százaléka bízik a régi-új koalícióban. Meg is jegyezte a Mlada fronta dnes szemleírója, hogy a koalíciónak az alsóházban jobbak az esélyei a bizalmi szavazás megnyerésére, mintha az ország közvéleménye döntene a sorsáról.

A bizalmatlanág oka részben az, hogy a kabinet személyi összetételében is alig van változás. Három tárca - a védelmi, az egészségügyi és a belügyi - élére került csak új ember. A szociáldemokraták feláldozták a védelmi tárcát, hogy cserébe megkapják az uniós pénzek elosztásában kulcsszerepet játszó, eddig a legkisebb kormánypárt, az US-DEU felügyelete alá tartozó regionális fejlesztésit. Az is újdonság, hogy a gazdasági tárcáért miniszterelnök-helyettesként egy elismert közgazdász, a 34 éves pártonkívüli Martin Jahn felel majd, aki eddig a külföldi befektetések menedzselésére hivatott állami hivatalt, a CzechInvestet vezette. A kabinet - amelyben a szociáldemokraták 12, a két kisebb párt pedig 3-3 tárcát kapott - eggyel, 18 fősre bővült, mivel a törvényelőkészítéssel ezentúl tárca nélküli miniszter foglalkozik.

A kormányprogram is jórészt a régi. Középpontjában - az előző kabinetéhez hasonlóan - az idén a hazai össztermék (GDP) 5,5 százalékára rúgó költségvetési hiány két éven belül 4 százalékosra történő leszorítása, 2010-re pedig az euróövezethez történő csatlakozás áll. A program - Jan Machaceknek, a Hospodarske noviny napilap elemzőjének értékelése szerint - nélkülöz mindenféle strukturális reformot, viszont hemzsegnek benne a teljesíthetetlen ígéretek. Szó sincs az önkéntes nyugdíjbiztosítási rendszer bevezetéséről, az óriási költségvetési terhet jelentő felosztó-kirovó rendszer reformjáról. A lakbérek szintén politikailag érzékenynek számító liberalizációja, valamint az egyetemi tandíj bevezetése sincs napirenden.

Miközben a fiskális szigor az egyik fő vezérlő elv, a koalíció azzal kecsegtet, hogy a parlamenti ciklus következő két évében 100 ezer új munkahelyet teremt, elsősorban a rendkívül magas munkanélküliséggel küszködő térségekben. Emellett évente 50 ezer bérlakás építését is kilátásba helyezi, valamint hitelkedvezményeket a fiatalok lakáshoz jutásának megkönnyítésére.

Szlogenekben sincs hiány: az új gazdasági miniszter nem győzi hangoztatni, hogy legfőbb célja az adórendszer egyszerűsítése, vállalkozásbaráttá alakítása, ezzel a befektetések ösztönzése. A célok között szerepel az alacsony jövedelmi kategóriában az adókulcsok leszállítása is, valamint a munka törvénykönyvének olyan módosítása, ami elősegíti a feketegazdaság felszámolását. A miniszter külön stábot akar felállítani a szerinte szinte használhatatlan csődtörvény teljes átdolgozására. A szociáldemokraták számos szociális elgondolása máris megbukott a két kisebb kormánypárt ellenállásán, köztük az, hogy a családi pótlékot ne csak a rászorultak, hanem alanyi jogon mindenki kaphassa. Azt a népszerűnek tűnő intézkedést sem sikerült átverekedniük koalíciós partnereik ellenállásán, hogy a magasabb jövedelemkategóriába tartozóknak vagyonbevallást kelljen készíteniük.

A nemrégiben még a legnépszerűbb politikusok közé tartozó Gross pozíciói még a koalíciójáénál is rosszabbak: a megkérdezettek mindössze 34 százaléka számára hiteles a személye, és még ennél is kevesebben, a válaszolók épp harmada gondolja úgy, hogy képes lesz az ország politikai és gazdasági helyzetét stabilizálni. Pedig a politikai pályafutása csúcsára érkező Grossra nem is olyan régen még úgy tekintettek, mint a nép egyszerű gyermekére. A belügyminisztersége alatt jogi diplomát szerzett kormányfő eredetileg mozdonyvezető volt, és még 1989-ben csatlakozott a szociáldemokratákhoz. Alig egy év múltán már a párt ifjúsági szervezetének a főtitkára, 1993-tól parlamenti képviselő, a szociáldemokraták frakcióvezető-helyettese, majd a párt képviselőcsoportjának vezetője. A kiválóan helyezkedő, kölyökképű politikusra az 1998-ban hatalomra került Milos Zeman pártelnök figyelt fel, aki az első szociáldemokrata kormányban a belügyi tárca vezetését bízta rá. Utódja, Vladimír Spidla sem vált meg tőle, sőt ő volt az egyetlen, akit a Zeman-kormányból átvett, így Gross ismét elfoglalhatta a belügyminiszteri bársonyszékét.

TÁLAS ANDREA

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Halász Judit: A gyerekekre figyelni kell

Halász Judit: A gyerekekre figyelni kell

Bedrogozva loptak autót a váci fiatalok, aztán árokba borultak

Bedrogozva loptak autót a váci fiatalok, aztán árokba borultak

„Három okból nem vágták még ki Orbánt a Néppártból, sőt az EU-ból”

„Három okból nem vágták még ki Orbánt a Néppártból, sőt az EU-ból”

A németországi bevándorlók majdnem fele megbukik az integrációs tanfolyamokon

A németországi bevándorlók majdnem fele megbukik az integrációs tanfolyamokon

Már megint kitaláltak valamit a laposföld-hívők, és borítékolható, hogy kínosan végződik majd

Már megint kitaláltak valamit a laposföld-hívők, és borítékolható, hogy kínosan végződik majd

Amikor a közös ellenzék rést ütött a hatalom pajzsán

Amikor a közös ellenzék rést ütött a hatalom pajzsán