Közösen lép fel Brazília, India, Japán és Németország azért, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) állandó tagjai...

Közösen lép fel Brazília, India, Japán és Németország azért, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) állandó tagjai lehessenek. A négy állam képviselője - a brazil elnök, az indiai és a japán kormányfő, valamint a német külügyminiszter - szeptember 21-én a világszervezet közgyűlése alkalmából különmegbeszélést folytatott egymással, amire még nem volt példa. A négyek közleményben sürgették a jelenleg öt állandó és tíz, két évre választott nem állandó tagból álló BT reformját oly módon, hogy a világbéke fenntartásán őrködő testület tükrözze "a 21. század nemzetközi közösségének realitásait", egyszerre legyen reprezentatív, legitim és hatékony. Egymás törekvésének támogatásán túl szót emeltek azért is, hogy az afrikai kontinens is állandó taggal képviseltethesse magát a BT-ben.

Az ENSZ 1945-ös megalakulása óta a BT összetétele csak egyszer változott: 1963-ban hatról tízre emelték a nem állandó tagok számát. A második világháborúban győztes hatalmak kiváltságos nemzetközi státusa azonban változatlan maradt: miközben a világszervezet tagállamainak száma az eredeti 51-ről 191-re nőtt, a BT-ben továbbra is az öt állandó tag, az USA, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország egyhangú szavazatára van szükség ahhoz, hogy a testület érvényes határozatot hozhasson. A kvázi vétójoggal felruházott tagállamok körének kibővítése a BT és a világszervezet tervezett reformjának egyik legfontosabb eleme lenne. A Kofi Annan ENSZ-főtitkár által felkért szakértői csoport december elejére elkészülő ajánlásaiban ugyanakkor állítólag más elképzelések, így például a félállandó tagság intézményének bevezetése is szerepel.

A BT átalakítását először 1979-ben tűzte napirendjére a világszervezet közgyűlése, ám az ENSZ létrejöttének 60. évfordulója közeledtével sokak szerint új lendületet kaphatnak a reformok. Igaz, az ENSZ alapokmányának módosításához a tagállamok kétharmadának egyetértése mellett az öt állandó BT-tagnak is konszenzusra kell jutnia. Sok múlik az amerikai elnökválasztás kimenetelén, hiszen a Bush-adminisztráció ENSZ-szel kapcsolatos elvi fenntartásai éppoly közismertek, mint az, hogy az iraki háború miatt alaposan megromlott Washington és Berlin viszonya. Peking Japán állandó BT-tagságáról nem akar hallani, míg Brazíliát és India nyomulását regionális riválisaik - elsősorban Mexikó és Argentína, illetve Pakisztán - nézik rossz szemmel. De fejtörést okoz a diplomatáknak az is, hogy a leggyakrabban szóba kerülő Dél-Afrika, Egyiptom és Nigéria közül melyik ország képviselje a BT-ben Afrikát. Egyiptom esélyeit növeli, hogy az arab és az iszlám világ is igényt tartana egy állandó BT-tagra.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

Mi a baj?

A Franciaország és Brazília vezette csoport legfőképpen a szegénység ellen kíván küzdeni, az USA és hű szövetségesei viszont a terrorizmusban látják a világ bajainak fő okát - derült ki két, az ENSZ-közgyűlés peremén a múlt héten megrendezett tanácskozáson.

Banki kiszámolós: hányan maradhatnak?

Banki kiszámolós: hányan maradhatnak?

Már biztos: hét öngyilkos merénylő robbantott Srí Lankán

Már biztos: hét öngyilkos merénylő robbantott Srí Lankán

Az ukrán elnökválasztás eddigi talán legbizarrabb incidense ez volt

Az ukrán elnökválasztás eddigi talán legbizarrabb incidense ez volt

Felborult az autó, azonnal meghalt a sofőr

Felborult az autó, azonnal meghalt a sofőr

Eladó az egyik legszebb régi hazai Mercedes, amit részben egy magyar tervezett

Eladó az egyik legszebb régi hazai Mercedes, amit részben egy magyar tervezett

Létszámracionalizálás, így nevezik finoman 10 ezer ember kirúgását?

Létszámracionalizálás, így nevezik finoman 10 ezer ember kirúgását?