Országos tiltakozó akciókat váltott ki Hollandiában, hogy a jobbközép kormány a költségvetési hiány uniós elvárásnak megfelelő szinten tartása érdekében számos, eddig egyedülálló kedvezménytől akarja megfosztani a munkavállalókat.

Drámai látványt nyújtott szombaton Amszterdam: a toleranciájáról és szabadelvű életmódjáról ismert egykori Hanza-város főtere, a Múzeum tér és a környező utcák zsúfolásig megteltek a jobbközép kormány szociális juttatások és egyéb kedvezmények megvonásával járó költségvetési megszorításai ellen tiltakozó közalkalmazottakkal. A szakszervezetek felhívására az ország minden részéből közel 250 ezer közalkalmazott - köztük tűzoltó, tanár, egészségügyi, közlekedési dolgozó, kikötői munkás - érkezett a demonstrációra. Kezükben sokan fekete léggömböt tartottak, rajta a tiltakozó akció szlogenjével: "Hollandia jobbat érdemel". A Hollandiában több mint egy évtizede nem látott tömegtüntetéshez persze az is hozzájárult, hogy az állami vasúttársaság - a szakszervezetekkel történt megállapodás nyomán - ingyenes utazást biztosított a résztvevők számára, sőt több tucat különvonatot is indított. A tüntetésen felszólították a közalkalmazottakat, hogy bombázzák sms-ekkel a politikusokat, írják meg nekik: Hollandia jobbat érdemel.

A tiltakozó akció békésen folyt, ám a résztvevők keményen beolvastak a tavaly májusban hatalomra került, a kereszténydemokrata pártelnök, Jan Peter Balkenende vezette jobbközép koalíciónak. Az egyik tüntető a jelenleg lábfertőzéssel kórházban fekvő kormányfő szalmafiguráját - lábán gyolcskötéssel - lobogtatta nagy büszkén, trikóján "gazdasági terrorista" felirattal. Egy másik pedig Balkenende fejét Szaddám Huszein testére illesztette, arra célozva, hogy az iraki diktátorhoz hasonlóan ideje lenne a holland kormányfőt is elmozdítani posztjáról. A harag a költségvetési szigorítások kidolgozóját, a jobboldali liberális Szabadság és Demokrácia Párt (VVD) elnökeként a pénzügyminiszteri posztot betöltő Gerrit Zalmot is utolérte, az egyik transzparensen az állt: Rajnába a politikussal.

Bár az amszterdami volt eddig a legnagyobb, nem ez volt az első tiltakozó akció: az utóbbi két hétben több nagyvárosban tízezrek vonultak az utcára. A közlekedési alkalmazottak sztrájkja miatt szeptember végén Amszterdamban 24 órára megszűnt a tömegközlekedés. A kormányzatnak helyet adó Hágában pedig a városközpontot bénították meg órákra a tüntetők azzal, hogy szeptember 21-én a parlament elé vonultak, amikor a hagyományoknak megfelelően Beatrix királynő ismertette a képviselőkkel a jobbközép kormány jövő évre vonatkozó költségvetési elképzeléseit.

Az elégedetlenséget az váltotta ki, hogy a királynő beszéde előtt a Handelsblad pénzügyi napilap közzétette: a költségvetés tervezetében a Balkenende-kormány számos szociális vívmánynak számító kedvezmény megvonására, illetve megkurtítására készül. A jobbközép kormány - 2,5 milliárd eurónyi megtakarítás érdekében - tervbe vette, hogy a közalkalmazottak számára a nyugdíjkorhatárt a jelenlegi 55 évről fokozatosan 65-re emelné, a mostani 36 órással szemben 40 órás munkahetet vezetne be, ráadásul az állami szektorban két évre befagyasztaná a béreket, és ez idő alatt a minimálbérek szintjén sem változtatna. Egyúttal önmérsékletre szólította fel a szakszervezeteket, arra kérve vezetőiket, hogy az ország versenyképességének javítása érdekében a magánszektorban is mondjanak le a béremelésekről. A szakszervezetek annak hallatán veszítették el végképp a türelmüket, hogy a tervek között az idő előtti és a rokkantsági nyugdíjba vonulás feltételeinek a szigorítása is szerepelt.

A nyolcvanas évek folyamán meghonosított, Európában szinte egyedülálló kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetősége biztosította hosszú ideig a rendkívül alacsony munkanélküliséget, legalábbis papíron, hiszen lehetővé tette az 50 éven felüli korosztály kivonulását a munkaerőpiacról. A rendszer lényege: iparáganként változó életkor elérése esetén, legalább tízéves folyamatos munkaviszony után lehetőség van az idő előtti visszavonulásra. A másik, évek óta tervezett kedvezménymegvonás a rokkantsági nyugdíj szigorítása: jelenleg bárki, aki orvosilag igazolni tudja, hogy munkaképessége akár fizikai, akár pszichés okokból korlátozott, egy évig teljes fizetéssel, utána pedig nettó bére 70 százalékának a folyósítása mellett otthon maradhat. Ráadásul emellett akár tovább is dolgozhat, részmunkaidőben. Nem véletlen, hogy jelenleg közel egymillió ember, a munkaképes korosztály 13,5 százaléka rokkantnyugdíjas. Ez a rendszer korábban igen népszerű volt, hiszen a vállalatok a leépítéseket, elbocsátásokat ily módon olcsóbban meg tudták úszni, mint ha végkielégítéssel váltak volna meg felesleges alkalmazottaiktól.

A kedvezmények szűkítése azonban elkerülhetetlen, mert mindkét rendszer egyre nagyobb terhet ró az amúgy is növekvő hiánnyal küszködő államháztartásra. A kedvezményezettek körét oly módon is szűkíteni próbálják, hogy ellenőrzik: valóban munkaképtelenek-e a rokkantsági nyugdíjban részesülők.

A szociális juttatások megnyirbálásával párhuzamosan a Balkenende-kormány a versenyképesség javítására, a külföldi tőkebeáramlás ösztönzésére adócsökkentéseket helyezett kilátásba: a ma 34,5 százalékos társasági adót a jövő évtől 31,5, 2007-től pedig 30 százalékosra mérsékelnék. A tiltakozó akciók láttán a kormány kissé visszakozott, egyelőre annyi szivárgott ki, hogy az eredetileg tervezett 2,5 milliárdos megtakarítás helyett megelégszik 1,1 milliárddal, ami azonban kétségessé teszi a jövő évi hiánynak a GDP 2,6 százalékára való leszorítását. Márpedig tavaly a büdzsé deficitje a GDP 3,2 százalékára rúgott, átlépve az eurózónához tartozó uniós tagállamok számára megszabott határt.

Bárhogy alakuljon is a helyzet, reformokra mindenképpen szükség lenne, hiszen az európai viszonylatban a kilencvenes évek során kiemelkedő teljesítményt mutatott holland gazdaság tavaly már recesszióba csúszott át. Ráadásul a munkanélküliség az utóbbi három évben majdnem megduplázódott. Jelenleg 470 ezren vannak állás nélkül, számuk jövőre - a központi tervezési hivatal előrejelzései szerint - 550 ezerre szökhet fel. Reménykeltő, hogy a gazdaság - az IMF előrejelzése szerint - 1,1 százalékos, jövőre pedig 1,8 százalékos növekedésre lehet képes, ami az utóbbi három év átlagosan 0,2 százalékos bővülése után jelentős nekilódulásnak mondható.

A növekedési kilátásokat azonban beárnyékolja, hogy az idei második negyedévben váratlanul 0,2 százalékkal csökkent a GDP, pedig ezt megelőzően 0,6 százalékos növekedést regisztráltak. Mindenesetre a Balkenende-kormány kilátásai nem valami rózsásak, hiszen a szakszervezetek egyelőre nem tágítanak, további akciókat helyeztek kilátásba a kedvezmények megvonására szorítkozó költségvetési takarékosság esetén.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Egy ideális világban Keanu Reeves léggitározna a tiszteletére rendezett filmfesztiválon

Egy ideális világban Keanu Reeves léggitározna a tiszteletére rendezett filmfesztiválon

NoÁr húsvéti kihívása aktuálisabb nem is lehetne

NoÁr húsvéti kihívása aktuálisabb nem is lehetne

Útlezárás Letenyénél baleset miatt

Útlezárás Letenyénél baleset miatt

Tömegkarambolt okozott egy autós az Üllői úton - keresi a rendőrség

Tömegkarambolt okozott egy autós az Üllői úton - keresi a rendőrség

Augusztustól betiltják az éjszakai forgalmat Ferihegyen

Augusztustól betiltják az éjszakai forgalmat Ferihegyen

Greta Thunberg családját már a világ minden pontjáról megfenyegették

Greta Thunberg családját már a világ minden pontjáról megfenyegették