A nyugat-szudáni Dárfúrhoz hasonló állapotok uralkodnak a kelet-afrikai állam déli részén is - derül ki a HVG helyszíni tudósításából. A dárfúri válság miatt egyre erősödő nemzetközi nyomás alatt álló szudáni kormány hatalmát mindeközben ellenzéki erők veszélyeztetik.

"Az önök kormányának meghívására vagyunk itt, hogy van képük ehhez? Ezt jelenteni fogom!" - kelt ki magából ENSZ-útlevelét lobogtatva a nemzetközi szervezet egyik munkatársa, amikor egy szállodai recepciós ezer dollár kauciót kért tőle a hotelszobáért. A közjáték a szudáni főváros legelegánsabb és legdrágább - főleg ENSZ-alkalmazottak és külföldi üzletemberek által lakott - szállodájában zajlott le, amelynek biztonságára katonák vigyáznak. De nem csak e Nílus-parti hotel előtt posztolnak fegyveresek. A szudáni fővárosban néhány hete a szokásosnál is több katona és rendőr lepte el az utcákat, ellenőrzik a járókelőket, átvizsgálják az autókat, elrejtett fegyverek után kutatva. A stratégiai szempontból fontos épületek, főként a minisztériumok közelében tucatnyi rendőrt és gépfegyverekkel felszerelt dzsipeket látni, éjjelenként mindezt a nagyobb kereszteződéseknél felállított katonai ellenőrző pontok egészítik ki.

A helyi sajtó szerint a jelenleg regnáló Omár Haszan al-Basír elnök és kormánya ellen az ellenzéki iszlám Népi Kongresszus Pártjának néhány tagja - a korábban mezőgazdasági miniszterként tevékenykedő Hadzs Adam Juszef vezetésével - puccsot akart végrehajtani. Bár a szervezkedőket - köztük egykori titkosszolgálati tiszteket - őrizetbe vették, az összeesküvés feltételezett vezetőjét nem sikerült elkapni. A Kongresszus Párt a Basírt 1989-ban hatalomra segítő, majd rá tíz évre az elnökkel folytatott hatalmi harc veszteseként börtönbe zárt, később pedig házi őrizetbe helyezett 74 éves Hasszán al-Turábi, az államfő egykori iszlamista főideológusa, volt parlamenti elnök híveit tömöríti.

Nem csak a "felforgató erők" miatt fáj a feje a kormánynak. A nyugat-szudáni Dárfúr körzetben 2003 elején két lázadócsoport is fegyvert fogott a központi kormány ellen, amire válaszul a kormány arab milíciákat fegyverzett fel. Számos emberjogi szervezet szerint Kartúm támogatását élvezi a hírhedt Dzsandzsavid milícia is (HVG, 2004. június 6.), amelynek egységei módszeresen gyilkolják a helyi fekete-afrikai lakosságot. Emberjogi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a térségben az 1994-es ruandai népirtáshoz hasonló tragédia ismétlődhet meg. Ugyanakkor az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) illetékesei szerint szeptemberben humanitárius téren komoly haladás történt: a segélymunkások 1,4 millió embert értek el, 200 ezer fővel többet, mint tervezték. De még így is havonta 5-6 ezer ember veszti életét - állítják.

A szudáni államigazgatásban dolgozók körében Dárfúrról kizárólag a kormányéval egybecsengő álláspontot lehet hallani. Így a szudáni humanitárius ügynökségeket tömörítő tanács egyik tisztviselője lapunknak azt a hivatalos álláspontot ismételte meg, miszerint a nyugati média dezinformál, amikor azt állítja, hogy a Dzsandzsavid milíciát a kormány támogatja. A Dzsandzsavid milícia - mint egy szervezett, Kartúmból irányított "hadsereg" - nem létezik, akik magukat így nevezik, valójában "rablók, tolvajok, banditák" - jelentette ki a nevének elhallgatását kérő hivatalnok. A kartúmi okfejtés szerint a lázadókat támogató dárfúri menekültek szándékosan hazudják azt a segélyszervezetek képviselőinek, hogy a kormány segíti gyilkosaikat.

A szoros kormányellenőrzés alatt álló sajtó is hűségesen visszhangozza a hivatalos érvrendszert. "Szudán zsidó lobbik által pénzelt ellenségei ismerik az ország lehetőségeit. Szudán képes arra, hogy arab és iszlám tigrissé váljon" - olvasható az egyik helyi napilap múlt hét végi számában egy, a dárfúri krízisről elmélkedő cikkben. A szerző szerint a Nyugat e születendő tigristől való félelmében támadja az országot, ürügyként használva fel a dárfúri válságot egy esetleges beavatkozáshoz. Hasonló véleményt hangoztat maga az elnök is. "A törzsi konfliktusként indult dárfúri kérdést Szudán ellenségei vitték az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, és az összeesküvés végső célja egy nagy izraeli állam megalapítása" - idézi a helyi sajtó Basírt.

A szudáni kormányzaton belül ugyanakkor nincs egyetértés abban, hogy miként reagáljanak a Dárfúr miatt rájuk nehezedő nemzetközi nyomásra. A nemzetközi közösséggel és a Nyugattal szemben az elnöknél ellenségesebb hangnemet megütő miniszterek ugyanis nem felejtik el, hogy a dárfúri krízis kapcsán emlegetett esetleges külföldi intervenció ellen nem is olyan régen még tömegek vonultak az utcára. Ha a kormány gyorsan és ellenkezés nélkül enged a nemzetközi nyomásnak, lovat adhat a szélsőséges ellenzék alá, ami beláthatatlan politikai következményekkel fenyeget.

Kartúm már képtelen leállítani Dárfúrban az időközben valóban önállósult milíciákat. "Nem lehet azt mondani ezeknek az embereknek vagy a vezetőiknek, hogy adják vissza a kormánytól kapott fegyvereket. A milíciákat nem lehet csak úgy feloszlatni, mivel tagjaiknak nem érdeke, hogy fegyverek nélkül maradjanak" - magyarázta a HVG-nek egy évtizedek óta Szudánban élő katolikus vezető. A segélyszervezetek egyébként most egytől egyig Dárfúrral vannak elfoglalva, holott a déli lázadókkal - Johng Garang Szudáni Népi Felszabadító Hadseregével - a nyár elején kötött megállapodás ellenére Szudán déli részén sem jobb a helyzet. Kétséges az is, hogy egyáltalán átültethető-e a gyakorlatba a 21 éve húzódó dél-szudáni konfliktusnak véget vető megegyezés a párhuzamos nyugat-szudáni rendezés nélkül. Mi több, a HVG értesülései szerint a dárfúrihoz hasonló állapotok tapasztalhatók a Felső-Nílus körzet székhelyén, Malakál városában is. Jellemzi a helyzetet, hogy a déli országrész bizonyos területei - beleértve például Malakált is - zárva vannak a külföldiek előtt.

Az erősen centralizált Szudánban ugyan vidéken a legnagyobb a szegénység, a főváros sem Kánaán. A Nílus partján lévő elnöki palotához közel található a víztisztító, ezért Kartúm központjában viszonylag jó a vízellátás, a város többi részéről azonban ez már nem mondható el. Gyakran szünetel az áramszolgáltatás, a közvilágítás gyér. Az utcák többsége nincs leaszfaltozva, a néhány szilárd burkolatú szakaszon viszont méteres kátyúk nehezítik a közlekedést. Az évtizedekkel ezelőtt Afrikában az egyik legmodernebbnek számító szudáni vasúthálózat romokban hever. A szociális feszültség olykor felszínre tör: Kartúm egyik egyetemének irodáját néhány nappal ezelőtt felgyújtották a megemelt kollégiumi díj miatt felháborodott diákok, indulataikat a helyszínre vezényelt rendőrök könnygázzal és gumibottal hűtötték le.

A szegénységből kivezető utat a helyi sajtó az ország olajkitermelésében látja. Kartúm reméli, hogy a mai 350 ezer hordós napi kitermelést egy éven belül félmilliósra növelheti. Basír az utóbbi napokban béremeléseket és új hidak építését, valamint egyéb infrastrukturális fejlesztéseket ígért, hangsúlyozva, hogy minderre az olajbevételekből futja majd a kormánynak. Az olajiparba beruházó külföldi cégek kedvét szegheti azonban, hogy kormányellenes erők ismét olajvezetékeket vettek célba, legutóbb éppen az ország fő kikötővárosának számító Port Szudán melletti vezetéket próbálták felrobbantani, igaz, sikertelenül.

DEZSŐ ANDRÁS / KARTÚM

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Rengést észlelt a Marson az Insight űrszonda

Rengést észlelt a Marson az Insight űrszonda

Clinton: Trumpot perbe fogták volna, ha nem elnök

Clinton: Trumpot perbe fogták volna, ha nem elnök

Áttörést értek el kanadai kutatók a Parkinson-kóros betegek kezelésében

Áttörést értek el kanadai kutatók a Parkinson-kóros betegek kezelésében

Csütörtökön rendezik Putyin és Kim Dzsong Un első csúcstalálkozóját

Csütörtökön rendezik Putyin és Kim Dzsong Un első csúcstalálkozóját

Zelenszkij győzelme után azonnal lemondott a kárpátaljai kormányzó

Zelenszkij győzelme után azonnal lemondott a kárpátaljai kormányzó

Az Iszlám Állam vállalta magára a Srí Lanka-i merényleteket

Az Iszlám Állam vállalta magára a Srí Lanka-i merényleteket