Másfél hónappal a november 28-ai parlamenti és elnökválasztások előtt magas fordulatszámra kapcsoltak a romániai politikai pártok. A Brüsszelben a múlt héten közzétett EU-országjelentés pozitív végkicsengése is a kormánypárt sikerét vetíti előre.

Sajátos hagyomány Romániában, hogy a mindenkori választási kampány akkor indul be igazán, amikor a lapok címoldala megtelik a politikusok szekus múltjáról szóló leleplezésekkel. A mostani "áldozat", bő másfél hónappal a hivatalos kampány rajtja előtt Corneliu Vadim Tudor, az ultranacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) hírhedt vezére és elnökjelöltje volt, akiről a rettegett Ceausescu-féle állambiztonsági szolgálat, a Securitate archívumának tanulmányozására létrehozott hivatal (CNSAS) vezetője, a mellesleg kormánypárti Gheorghe Onisoru október 7-én jelentette be, hogy sohasem volt kollaboráns.

A politikai szerecsenmosdatást látva a hivatal 11 tagú vezetőtanácsának három markáns ellenzéki tagjából kettő azonnal lemondott, a harmadik pedig közölte, csak azért marad a november 28-ai választásokig, "nehogy a PRM és a kormánypárt emberei elárasszák a CNSAS-t". Szerintük ugyanis a 19 kötetnyi okmányból egyértelműen kiderül, hogy Vadim Tudor - tiszti rangban - aktív szereplője volt a politikai rendőrség megtorló akcióinak. A CNSAS-ben a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) képviselő Csendes László is Vadim Tudor ártatlansága mellett szavazott, de ő a magyar párt elnöke és egyben államfőjelöltje, Markó Béla szerint biztosan helyesen döntött, és ezért semmiféle megrovásban nem részesül.

A jelöltek kötelező átvilágítása belpolitikai botrányt kavart, és tálcán kínálta az alkalmat a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) jobboldali ellenzékének, a demokrata-liberális koalíciónak, hogy dossziék szándékos eltüntetésével, bizonyítékok kozmetikázásával vádolja a szekus archívum őrzésével megbízott legjelentősebb titkosszolgálatot, a Román Információs Hivatalt (SRI). Persze Vadim Tudor agyonrágott múltjának felhánytorgatása csekély gyógyír a Demokrata Párt (PD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkalmi választási szövetsége, az Alianta DA sebeire. A szeptember végi közvélemény-kutatások szerint a maga mintegy 34 százalékos támogatottságával a szociáldemokrata elnökjelölt, Adrian Nastase kormányfő legveszélyesebb kihívójának számító Theodor Stolojan PNL-vezér ugyanis október 2-án váratlanul visszalépett. Az egykori miniszterelnök - akinek a nevéhez a rendszerváltás utáni egyetlen valutaállamosítás, a cégek deviza-folyószámláinak 1991-es lejre konvertálása fűződik - hivatalosan egészségi okokkal magyarázta meghátrálását. Elemzők szerint a 61 éves Stolojannak valóban gondjai vannak a szívével, joggal félhetett attól, hogy nem bírta volna ki a PSD előre bejelentett, agresszív választási kampányát, amelyre Nastase csapata állítólag több megyében is rágalmazási perek tucatjait készítette elő az exkormányfő beszédeiben elhangzott PSD-ellenes megjegyzéseiért.

Pedig meglehet, hogy a PSD jobban járt volna, ha nem ijeszt rá "Stolóra", aki 10-12 százalékkal maradt le a felméréseket vezető Nastase mögött, mert a helyébe lépő demokrata Traian Basescu vérbeli politikai gerillaharcosnak számít. "Megszoktam, hogy az újságok címoldalán szerepel a nevem, megszoktam a PSD rágalmait, nem félek tőlük" - üzent a múlt héten a PNL-ben sem túl népszerű bukaresti főpolgármester, akire az eredeti koalíciós alku szerint Stolojan győzelme esetén a miniszterelnöki szék várt volna.

Az első fordulóban Basescu megszorongathatja Nastasét, ám az egy időben tartandó parlamenti választáson a jelenlegi kormányfő pártja szinte biztos befutónak számít. Az egyedüli kérdés, hogy a PSD alkalmi szövetségesével, a Román Humanista Párttal (PUR) együtt meg tudja-e szerezni a parlamenti többséget. Ha pedig nem, akkor hajlandó lesz-e összeállni a közvélemény-kutatások szerint 14-16 százalékos eredmény elérésére képes PRM-mel, vagy esetleg Brüsszel kedvéért belemegy a nagykoalícióba. Persze a PSD és a PUR között sem idilli a viszony. Az utolsó mandátumát töltő, de a pártoktól csak elméletileg független Ion Iliescu elnöknek is az asztalra kellett csapnia, amikor a közös listát egyeztették. A HVG információi szerint végül a mostani PSD-honatyák alig negyede került befutó helyre, ami szintén vihart okozott a pártszékházban, annál is inkább, mivel a szeptemberi előválasztáson első helyen végzett vidékieket hátrébb szorítják a bukaresti "ejtőernyősök".

Az ellenzék utolsó mentsvára is összeomlott a múlt héten nyilvánosságra hozott EU-országjelentéssel, mert az nem lett rosszabb a vártnál. Románia végre-valahára megkapta a - Bulgáriának már két évvel ezelőtt odaítélt - működő piacgazdaság minősítést, még ha a versenyképesség területén jócskán akad is behoznivalója. Noha Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa szkeptikusan nyilatkozott, Bukarestben bíznak abban, hogy decemberig lezárják a három nyitva maradt - a környezetvédelmi, a versenyszabályozási, valamint a bel- és igazságügyi - tárgyalási fejezetet, jövőre aláírják a szerződést, és 2007-ben Bulgáriával együtt csatlakoznak az EU-hoz. Vagy legrosszabb esetben életbe lép a Brüsszel által kikötött biztonsági klauzula, és Románia egy év késéssel, azaz 2008-ban mindenképp az EU tagja lesz. A tavalyinál hízelgőbb osztályzatot azonban ez alkalommal is kísérték brüsszeli nyaklevesek. Az unió határozottan megrótta Bukarestet a korrupcióért, a sajtószabadság megtépázásáért és az állami hirdetések irányított leosztásáért, valamint a jogi, közigazgatási reformok késlekedéséért.

A mindent a győzelemért elvet valló PSD nem éri be az EU-csatlakozásra való felkészülést összességében kedvezően értékelő brüsszeli jelentéssel, és vad költekezésbe kezdett, mert a - 8,8 százalékos munkanélküliséggel és mintegy 9 százalékosra várható éves inflációval párosuló - robusztus, 6,5 százalékos gazdasági növekedésből a lakosság csak a folyamatos energiaár-emelkedést és a stagnáló, átlagosan 80 eurós havi jövedelmet érzi a saját bőrén. A Nastase-kormány a tanév félbeszakításával fenyegető tanárok fizetését 20-40 százalékkal emelte, a napokban 500 000 lejes (1000 lej = 65 Ft) nyugdíjemelést ígért, miközben számolatlanul törli el az állami vállalatok adósságait, és 2005-re halasztja a vasút meg a bányászat további leépítéseit.

A kormánypárttal a júniusi helyhatósági választásokig nyílt partnerséget felvállaló RMDSZ most csendes visszavonulót fújt, hisz a legtöbb önkormányzatban a magyar tanácsosok már az Alianta DA csónakjában eveznek. A csónakot azonban most nem a románok, hanem Markóék belső ellenzéke, a Szász Jenő fémjelezte Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) himbálja. Miután nem sikerült kiegyezniük közös választási listák felállításában, az MPSZ saját, független jelölteket indít. Tagjai még az RMDSZ szervezte előválasztásokon sem vettek részt, hanem teljes erőbedobással igyekeznek összegyűjteni a szükséges támogató aláírásokat. Így érthető, hogy az MPSZ "silány önámításnak" titulálja a szövetség által szervezett előválasztások összmagyar jellegét.

IRHÁZI JÁNOS / ARAD

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Átjárhatóbb határokért is imádkoztak Orbán és Merkel előtt Sopronban - kövesse nálunk az eseményt!

Átjárhatóbb határokért is imádkoztak Orbán és Merkel előtt Sopronban - kövesse nálunk az eseményt!

Kiirtotta családját egy orosz tizenéves

Kiirtotta családját egy orosz tizenéves

Zsóri Dániel ollózása az év gólja lehet a FIFA-nál

Zsóri Dániel ollózása az év gólja lehet a FIFA-nál

Meghalt Roger nyúl megalkotója, Richard Williams

Meghalt Roger nyúl megalkotója, Richard Williams

Meghalt az első gleccser Izlandon

Meghalt az első gleccser Izlandon

Cristiano Ronaldo új reklámja majdnem olyan bugyutának tűnik, mint Joey a férfirúzzsal

Cristiano Ronaldo új reklámja majdnem olyan bugyutának tűnik, mint Joey a férfirúzzsal