Minden jel szerint ez alkalommal is Alekszandr Lukasenko államfő akarata érvényesül a vasárnapi parlamenti választáson és népszavazáson Belaruszban: a törvényhozásban az elnökpárti képviselők lesznek többségben, a lakosság pedig hozzájárul ahhoz, hogy Lukasenko ismét indulhasson az elnökválasztáson.

Minszkben és Belarusz többi városában alig van jele annak, hogy vasárnap parlamenti választást és alkotmánymódosításról döntő népszavazást rendeznek a tízmilliós volt szovjet tagköztársaságban. Az utcákon csak elvétve látni választási plakátokat, a tévékben és rádiókban nem hallani kormánypárti és ellenzéki vezetők vitáját, a tereken pedig nem gyűlnek össze a választásokon induló pártok hívei, hogy meghallgassák a kampánybeszédeket. A látszólagos érdektelenség hátterében elsősorban az áll, hogy az országban szinte mindenki biztosra veszi: az ellenzék nem nyerheti meg a parlamenti választást, a referendumon pedig a választók több mint fele hozzájárul ahhoz, hogy a Belaruszt 1994 óta kormányzó Alekszandr Lukasenko államfő még annyiszor indulhasson az elnökválasztáson, ahányszor csak akar.

A minden bizonnyal bekövetkező kormánypárti diadal okairól azonban már megoszlanak a vélemények. A tévét és a rádiót százszázalékosan uraló Lukasenko és hívei szerint az utóbbi években elért eredményekkel magyarázható a mindent elsöprő támogatás. Miközben sikerült megőrizni a társadalom békéjét, az idén várhatóan 7-8 százalékkal növekszik a hazai össztermék, és a gazdasági helyzet javulása állítólag már az életszínvonal emelkedésén is érezhető: Lukasenko éppen a napokban jelentette be, hogy a jelenlegi havi 170 dollárról jövőre 250 dollárra nő a havi átlagfizetés Belaruszban, és néhány év múlva az átlagpolgárok már 650 dolláros fizetésre számíthatnak. A gazdasági sikerek mellett alig esik szó a hivatalos közvélemény-kutató cégek szerint 5-10 százalékos támogatottságot élvező ellenzékről, és ha szóba is kerülnek a kormányt nem támogató erők, azonnal kiderül róluk, hogy az USA, illetve az EU zsoldjában állnak.

A félig illegalitásban tevékenykedő ellenzékiek viszont úgy vélik - és ezt megerősíti a Gallup Baltic Surveys, illetve a belorusz Novak közvélemény-kutató cég felmérése, miszerint a megkérdezettek 52 százaléka nem akarja, hogy Lukasenko induljon a 2006-os elnökválasztáson -, az államfő elsősorban annak köszönheti hatalmát, hogy egyszemélyi diktatúrát épített ki az országban. "Belarusz félkommunista-oligarchikus országgá vált, ahol legnagyobb szerencsétlenségünkre az egyetlen oligarcha személye megegyezik az elnökével" - mondta a HVG-nek Anatolij Lebegyko, a legnagyobb ellenzéki erő, az Egyesült Polgári Párt (AGP) vezetője, aki szerint Lukasenko hatalma elsősorban a félelmen, illetve a politikai és gazdasági szabadságjogok teljes megvonásán alapul. "Nem véletlen, hogy a volt szovjet tagköztársaságok közül csak a belorusz titkosrendőrség tartotta meg a rettegett szovjet államrendőrség, a KGB nevét. Az is figyelemre méltó, hogy a lakosság nyolcvan százaléka függ valamilyen formában Lukasenkótól, hiszen ennyien kapnak az államtól fizetést, nyugdíjat, illetve ösztöndíjat" - hangsúlyozta Lebegyko, akinek pártja most négy másik szervezettel összefogva, az 5+ koalíció révén igyekszik legalább néhány parlamenti helyhez jutni a 110 fős törvényhozásban. A pártvezető és szövetségesei, akiket a kilencvenes évek közepén azért szorítottak ki a parlamentből, mert szembeszálltak Lukasenko önkényuralmi törekvéseivel, állandó veszélyben élnek: Lebegyko ellen két per is folyamatban van, egy másik politikai vezető, Mihail Marinics hónapok óta börtönben ül, és az is óvatosságra készteti az ellenzékieket, hogy 1999-ben az államfő több politikai ellenfele is nyom nélkül eltűnt.

Az ellenzékiek egyébként egyetértenek abban, Lukasenko elsősorban Moszkvának köszönheti, hogy még mindig hatalmon van. A kedvezményes áron adott orosz földgázzal és a belorusz termékek felvásárlásával életben tartható a piacgazdaságnak aligha nevezhető belorusz gazdaság, és Vlagyimir Putyin orosz elnök is inkább a nagyon lassan körvonalazódó orosz-belorusz államszövetséget el nem utasító Lukasenkót támogatja, mint az ellenzéket. Az unió iránti belaruszi lelkesedés egyébként érezhetően csökkenőben van. Elemzők ezt azzal magyarázzák, hogy a beloruszok az utóbbi közel másfél évtizedben már hozzászoktak a függetlenséghez, és attól is tartanak, hogy az orosz tőke pillanatok alatt felvásárolná a belorusz vállalatokat. Az utóbbi időben pedig egyre többször hallani azt az érvet, miszerint ha a két ország valóban egyesülne, akkor az eddig békés Belarusz is az oroszellenes terrortámadások célpontjává válna.

Az ellenzékiek szerint a hatalom választási csalásokra készül, és a választók akaratának megváltoztatása már a jelöltek bejegyzésekor megkezdődött: különféle indokokkal mintegy száz, nem kormánypárti induló nevét húzták ki a listákról, és így mintegy negyven körzetben csak kormánypárti, illetve "álellenzéki" képviselőjelöltek maradtak versenyben. Az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer az volt, hogy az igazságügyi minisztérium minden indoklás nélkül bezáratta az ellenzéki pártok többtucatnyi alapszervezetét, majd az illetékes választási bizottság - arra hivatkozva, hogy az adott körzetben a jelölt mögött álló pártnak nincs alapszervezete - kihúzta az indulót a választhatók listájáról. Más körzetekben formai szabálytalanságok miatt törölték az ellenzékieket.

Az előre leadott voksokkal lesz a legtöbb gond, hiszen az előzetes szavazás öt napján mindenki hozzáférhet az urnákhoz - a választási megfigyelőket kivéve. Hogy könnyebben menjen a manipuláció, a helyi választási bizottságokba egyetlen ellenzéki jelölt sem került be. Ugyancsak komoly visszaélésre adhat alkalmat, hogy a választási megfigyelőket az urnák megnyitásakor nem engedik a dobozok közelébe, így az esetleg beavatott szavazatszámlálók tömegesen csempészhetik az asztalra a valójában le sem adott voksokat.

Az ellenzék másik meghatározó ereje a Zubr nevű, be nem jegyzett ifjúsági mozgalom, amely a Szlobodan Milosevics jugoszláv államfő hatalmának 2000-es megdöntésében döntő szerepet játszó Otpor (Ellenállás) által használt módszerekkel igyekszik eloszlatni a félelmet. A hasonlóság nem véletlen, a HVG értesülései szerint a beloruszok totemállatáról, a bölényről elnevezett Zubr mintegy 2500 aktivistájának Szerbiából érkezett volt otporosok adnak ötleteket. A Zubr egyik vezetője, Vlagyimir Kobec - a szervezetnek nincs egyszemélyi irányítója, hogy néhány ember őrizetbe vételével ne lehessen lefejezni a mozgalmat - a HVG-nek elmondta: a szervezet Lukasenko-ellenes szórólapokkal, falfirkákkal igyekszik növelni az államfő ellentáborát, a voksolás utáni napon, október 18-án pedig nagygyűlést szervez az egyik belvárosi térre.

Az ellenzékiekhez hasonló véleményt fogalmaztak meg a választási kampány eseményeit nyomon követő külföldi megfigyelők is, akik arra is emlékeztettek, hogy Lukasenko szeptember 7-ei kezdeményezése, miszerint megkérdezi a népet, támogatja-e, hogy harmadszor is induljon az elnökválasztáson, törvényt sért. A választási törvény 112. pontja ugyanis kimondja, az államfő megválasztásával, illetve leváltásával kapcsolatos kérdéseket nem lehet referendumra bocsátani. Ráadásul a szövegből nem is derült ki, az államfő töröltetni akarja az alkotmányból azt a kitételt, miszerint egy személy legfeljebb kétmandátumnyi időre töltheti be az elnöki tisztséget.

NÉMETH ANDRÁS / MINSZK

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények! Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A város legnagyobb szabadtéri hiphop-őrületével nyit a Budapest Park

A város legnagyobb szabadtéri hiphop-őrületével nyit a Budapest Park

Melyik címlapon rágott be leginkább a Fidesz?

Melyik címlapon rágott be leginkább a Fidesz?

Íme az eddigi talán legszebb kínai villanyautó

Íme az eddigi talán legszebb kínai villanyautó

Nyomozott az iFixit: ezért van gond a Samsung összehajtható telefonjával

Nyomozott az iFixit: ezért van gond a Samsung összehajtható telefonjával

Van egy nasi, amit többé nem vehet meg az easyJet-járatokon

Van egy nasi, amit többé nem vehet meg az easyJet-járatokon

A vonatközlekedés is változik a Bozsik Stadionnál talált bomba miatt

A vonatközlekedés is változik a Bozsik Stadionnál talált bomba miatt