Egyelőre Mahmúd Abbász a legesélyesebb jelöltje a január 9-ei palesztin elnökválasztásnak, melynek lebonyolítását segítheti néhány, mérsékletre sarkalló palesztin lépés. Közben az eddigi legsúlyosabb válság fenyegeti az izraeli Saron-kormányt, amelyet ellenfelei menthetnek meg.

Szép lassan eltünedeznek a november 11-én meghalt Jasszer Arafat portréi a betlehemi Jászol térről, ahol egyre többen egy "új korszak" kezdetéről beszélnek. Helyi beszámolók szerint a városban elsősorban azt remélik, hogy 1999 óta először ismét zarándokokkal telhet meg a tér, ahol a Jézus Krisztus világrajövetelének emléket állító Születés Temploma áll. Az intifáda négy évében a karácsonyi ünnepek alatt is korlátozták a ciszjordániai városba való belépést, a múlt héten azonban az izraeli és a palesztin turisztikai miniszter már önmagában is említésre méltó találkozóján a zarándokok mozgásának könnyítéséről állapodtak meg.

Ha Mahmúd Abbász elmegy a karácsonyi szentmisére, akkor sok betlehemi arra számít, hogy nyomában újra megindul a turistaáradat. Nem kizárt, hogy az egyébként muszlim Abbász ellátogat Betlehembe - az intifáda előtt Arafat többször is részt vett az ünnepségeken -, hiszen a látogatás kampánycélokra is használható lehet. A legnagyobb palesztin mozgalom, a Fatah ugyanis az Arafat halála után a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) elnökévé előlépett, 69 éves Abbászt választotta jelöltjének a január 9-ei elnökválasztásra, miután a múlt csütörtökön a forradalmi tanács - a második legmagasabb testület - is jóváhagyta a központi bizottság döntését.

Legalább ilyen fontos lépés volt azonban a palesztinok részéről, hogy az Arafat utáni legnépszerűbb palesztin személyiség, Marvan Barguti a hét végén közölte, nem száll ringbe a Palesztin Hatóság elnöki posztjáért. A nem túl karizmatikus és nem is igazán népszerű Abbásszal szemben Barguti a palesztinok kedvence, csakhogy az intifáda 45 éves vezérét 2002-ben gyilkosságok szervezésének vádjával többszörös életfogytiglani börtönre ítélték Izraelben. Ha Barguti indulna a választáson, azzal végzetesen megosztaná a Fatahot, ráadásul izraeli részről semmiféle információ nem szivárgott ki arról, hogy egyáltalán fontolóra vennék esetleges szabadon engedését. Barguti még arra is hajlandó volt, hogy híveit Abbász támogatására szólítsa fel. A jelenleg mintegy fél tucat jelöltből így egyik sem veszélyezteti Abbász megválasztását.

Barguti bejelentése szinte egybeesett azzal, hogy a Fatah forradalmi tanácsa egyhangúan a mozgalom vezető testületeinek újraválasztása mellett döntött. E szerint 14 év után először, jövőre augusztus 4-én összehívják a szervezet 6. konferenciáját, amelyen újraválasztják a 129 fős forradalmi tanácsot és a jóval kisebb központi bizottságot. Lehetséges, hogy a tisztújítással sikerült leszerelni a Fatah Bargutit támogató fiatalabb nemzedékét. A Gázai övezet és Ciszjordánia izraeli megszállás alatt felnőtt fiatalabb generációja régóta követeli, hogy a korrupcióval vádolt Palesztin Hatóság és a Fatah - az 1993-as oslói békemegállapodás után száműzetésből hazatért - idősebb vezetése reformálja meg a palesztin hatalmi struktúrát, és adjon nagyobb beleszólást a fiatalabbaknak a vezető testületekben. A forradalmi tanács egyúttal azt is javasolta, hogy május 15-ére írjanak ki parlamenti választást, amelyet legutóbb az elnökivel együtt 1996-ban tartottak.

Semmiképp sem éri be kevesebbel - jelentette be máris Abbász -, mint Arafat: azaz az 1967-es határok visszaállítását, a menekültek visszatérési jogának elismerését és azt követeli, hogy Kelet-Jeruzsálem legyen a majdani palesztin állam fővárosa. Persze a választás előtt a kemény álláspont hangoztatása a palesztin közvéleménynek szólhat elsősorban, de az izraeli sajtó egy része szerint korántsem biztos, hogy Abbász csak hazai fogyasztásra szánta kijelentését. Az intifádát ellenző, az Egyesült Államok és Izrael által partnernek tekintett Abbász megfigyelők szerint a menekültkérdésben még Arafatnál is makacsabb, hiszen ő maga családjával együtt gyermekként hagyta el a mai Izraelt 1948-ban. Az elnökjelölt mindazon-által egy londoni arab nyelvű lap szerint utasította a palesztin médiát, hogy szüntessék be az Izrael-ellenes uszítást, amit Ariel Saron izraeli kormányfő a tárgyalások újrakezdésének feltételéül szabott.

Hétvégi interjúiban sem Abbász, sem pedig Saron nem zárkózott el a palesztin választás utáni találkozótól, egyúttal mindketten hangoztatták, hogy hajlandók együttműködni a Gázai övezetből történő izraeli kivonulás végrehajtásában. Miközben a palesztin politikus elismerte, hogy "egyfajta káosz" uralkodik a Gázai övezetben, a térségbe látogató Jack Straw brit külügyminiszternek állítólag azt mondta, hamarosan bejelentheti "valamennyi erőszakos akció" végét. A sokszor egymás elleni utcai harcokba keveredő különféle biztonsági szolgálatok reformjának talán első lépése lehet, hogy szombaton feloszlatták a csak "halálosztagnak" nevezett egyik gázai biztonsági és védelmi szervezetet.

Az előkészületek jegyében a múlt héten mintegy ezer választási iroda kezdte meg működését, ahol a palesztin szavazók regisztráltathatják magukat. Izrael azonban - legalábbis lapzártánkig - nem engedte meg a kelet-jeruzsálemi központok megnyitását, holott korábban azt ígérte, hogy nem gördít akadályt a választások megszervezése elé. A palesztinok szerint a kelet-jeruzsálemi arabok nélkül nem lehet lebonyolítani a választást, ám a zsidó állam semmiképpen sem szeretné azt a látszatot kelteni, hogy elismeri a palesztinok jogát a városhoz (az 1996-os választáson egyébként szavazhattak a kelet-jeruzsálemi palesztinok).

Az Arafat utáni érához való igazodás további kedvező fejleménye lehet, hogy a Hamász egyik vezetője, az izraeli börtönből nemrég szabadult Hasszán Juszef az izraeli rádiónak nyilatkozva közölte: az iszlámista szervezet érdekelt egy palesztin egységkormányhoz való csatlakozásban és ennek érdekében egy tízéves tűzszünet kihirdetésében. Juszef nem utasította el, hogy az állandó megállapodásról szóló tárgyalások alatt beszüntetik az öngyilkos merényleteket is. Mindez azt is jelentheti, hogy a hatalomból való részesedésért cserébe a Hamász módosíthat militáns politikáján, sőt Izrael létezése helyből történő elutasításának koncepcióján is.

Saron figyelmét azonban egyelőre saját politikai túlélése köti le. A legkorábban lapzártánk után, szerdán első olvasatban a parlament elé kerülő költségvetési tervezet elfogadásához a kisebbségben kormányzó miniszterelnök két ellenzéki ortodox vallásos pártot kíván megnyerni. A nekik szánt több százmillió sékeles költségvetési apanázs azonban vörös posztó a szekuláris Sinúj pártnak, amelynek vezetője, Tomi Lapid a tervezet leszavazásával fenyegetőzött. Saron a Sinúj-minisztereknek a kormányból való menesztését helyezte kilátásba, ha nem szavazzák meg a büdzsét.

Közben Saron az utóbbi hetekben is folytatta az alkudozást egy nemzeti egységkormány felállításáról az ellenzéki Munkapárttal, amelynek csatlakozását azonban a gázai kivonulási terv miatt a kormányfő ellen lázadozó saját pártja, a Likud csak akkor hajlandó elfogadni, ha vallási pártok is belépnek a koalícióba. A zavart csak fokozza, hogy a Munkapárt állítólag ígéretet tett a Sinújnak, csak akkor lép be a kormányba, ha a magát nyíltan antiklerikálisnak nevező párt bent marad.

Miközben az utóbbi napokban épp a Munkapárt dobott mentőövet a Saron-kormánynak azzal, hogy rendre nem szavazta meg a kneszetben lassan mindennapossá váló bizalmatlansági indítványokat, a baloldali ellenzéki párt hétfőn saját bizalmatlansági javaslatát nyújtotta be az egyre mélyülő izraeli szegénységről szóló hazai statisztikai jelentések miatt. Ezúttal azonban a Saront - mind a szegénység, mind pedig a palesztinokkal való bánásmód miatt - keményen bíráló baloldali Jahad-Merec formáció mentette meg a helyzetet. Mint a párt vezetője, Joszi Beilin a Háárec hétfői számában megjelent nyílt levelében kifejtette, a kormánynak azért kell a helyén maradnia, hogy végrehajthassa a gázai kivonulást.

KERESZTES IMRE

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Gion: A felminősítéssel nemcsak elfogadták, el is ismerték az új családpolitikai csomagot

Gion: A felminősítéssel nemcsak elfogadták, el is ismerték az új családpolitikai csomagot

Négy autós karambolozott, mert száguldozott egy teherautós

Négy autós karambolozott, mert száguldozott egy teherautós

Tisztáztuk, hogy lehet-e a Növekedési Hitelből lakóingatlant vagy telket venni

Tisztáztuk, hogy lehet-e a Növekedési Hitelből lakóingatlant vagy telket venni

Megszökött egy fogoly Siófokon

Megszökött egy fogoly Siófokon

Éppen kertészkedett, mikor az egyik fáról egy puma nézett le rá

Éppen kertészkedett, mikor az egyik fáról egy puma nézett le rá

Egy zsinagóga előtt akart erősködni a youtuber, akit lábon lőtt az őr

Egy zsinagóga előtt akart erősködni a youtuber, akit lábon lőtt az őr