Kudarcot vallott a multikulturális társadalmi modell - ismerik el Európa több országában a muszlim terrorizmustól való félelem terjedése kapcsán. A muszlimok - gazdasági integrálódásuk ellenére - a többségi társadalmon kívüli, párhuzamos közösségekben élnek, ellenőrizetlen ideológiai áramlatoktól befolyásolva.

A baszk, korzikai vagy ír terrorizmuson edződött európaiak - vélik egyes szakértők - talán naivan azt hitték, a muszlim erőszak elkerüli a vén kontinenst. Az első kételyek ezzel kapcsolatban a 2001. szeptember 11-ei New York-i és washingtoni merényletek után ébredtek, hiszen az azokban részt vett terroristák némelyike Németországban tanult; az idei március 11-ei madridi vonatrobbantások pedig már kijózanítóan hatottak, mivel a feltételezett - marokkói származású arab - elkövetők többsége évek óta Madridban és környékén élt. A sokak által érezhető hangulatváltás azonban novemberben következett be, miután egy marokkói származású férfi brutálisan meggyilkolta Theo van Gogh holland filmrendezőt.

Hivatalos statisztikák hiányában csak becsülni lehet az európai muszlimok számát, amely - az utóbbi tíz évben megduplázódva - húszmillió körül lehet, a lakosság 3,5-5,5 százalékát téve ki. Ám a legfiatalabb nemzedékek körében egyes régiókban 16-20 százalékos a muszlimok aránya, Amszterdamban például 10-15 éven belül a város többségét ők fogják adni; Hollandia négy legnagyobb városában a 14 év alatti korosztályban már most többségben vannak. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az elsősorban Észak-Afrikából, Törökországból, illetve Délkelet-Ázsiából érkező, főként muszlim bevándorlók végérvényesen megváltoztatják a keresztény Európa arculatát.

Egybehangzó vélekedések szerint az európai muszlimok nagy többsége nem vall radikális nézeteket, még az úgymond fundamentalisták közül sem mindenki híve az erőszaknak. Más kérdés, hogy a terrorizmushoz elég néhány maroknyi őrült is. Ulrich Schneckener, a berlini Politikai Kutatóintézet (SWP) politológusa szerint a holland probléma sajátos, az erőszak terjedése szerinte pusztán spekuláció. Bassam Tibi ismert iszlámkutató szerint azonban reális esélye van annak, hogy például hamarosan Németországban is előfordulhat az iszlámellenes nézeteket valló Van Gogh meggyilkolásához hasonló támadás.

A "civilizációk háborúja" - riogat néhány hónapja a német sajtó egy része - német földet is elérte, egy frankfurti mecsetben bemutatott videók állítólag a Nyugat elleni dzsihádra, azaz szent harcra buzdítottak. Az egyik berlini mecset imámja ellen pedig azzal indítottak eljárást, hogy más népek és vallások elleni gyűlölet keltésére alkalmas kijelentésekkel tüzelte híveit. Bécsben a News című hetilap egy szaúdi és egy líbiai iskola tankönyveit vizsgáltatta meg, és a "gyaurokkal" való integrálódás elutasítására buzdító passzusokat talált bennük. Hollandiában a muszlimok ötöde gyakorolja vallását, és ez utóbbiak öt százaléka követi az iszlám valamelyik konzervatív ágát. A Theo van Gogh meggyilkolását követő hetekben halálos fenyegetést kapott a parlament három tagja, Amszterdam zsidó származású polgármestere és két ismert, a radikális iszlámot elítélő, mérsékelt muszlim személyiség is. A londoni The Economist szerint Nagy-Britannia 1500 mecsetjéből kettőről biztosan tudják, hogy szélsőségesek irányítják.

Franciaországban a több mint 1500 mecsetből Dominique de Villepin belügyminiszter szerint mintegy 50 tekinthető radikálisnak, de szerinte a hívők többsége "toleráns", és eleve csak 10 százalékuk gyakorolja vallását. Ám az idén az iszlám fundamentalizmus elleni harcban több mint ezer radikálist vettek őrizetbe, és 14-et ki is utasítottak. Nemrég betiltották a libanoni Hezbollah mozgalomhoz kötött, antiszemitizmussal vádolt al-Manar televízió műsorának franciaországi sugárzását. A fellépés során Párizs körzetében a fundamentalista találkahelyek számát 32-ről 20-ra csökkentették.

A muszlimokkal szembeni előítéletekből azonban több európai politikus is igyekszik politikai tőkét kovácsolni. Hollandiában például egy nemrég készült felmérés szerint a 2002-ben - egyébként egy holland által - meggyilkolt, emigrációellenes Pim Fortuyn a legnépszerűbb személyiség a festő Rembrandt, Van Gogh, a tragikus sorsáról naplót írt Anne Frank és Johan Cruyff futballsztár előtt. A Fortuyn politikai örökösének tartott Geert Wilders holland politikus pedig egyenesen "elmaradott vallásnak" nevezte az iszlámot.

A hagyományosan toleráns Olaszországban egy szeptemberben végzett felmérés szerint a megkérdezettek 48 százaléka hitt abban, hogy elkezdődött a "civilizációk háborúja" muszlimok és keresztények között, és hogy az iszlám minden más vallásnál fanatikusabb. Az ugyancsak toleránsnak hitt Észak-Európában is hasonló változások zajlanak. Dániában Európa legkeményebb bevándorlásellenes törvényét fogadták el, a bevándoroltak gyermekei például nem kapják meg automatikusan az állampolgárságot. Svédországban mecseteket gyújtottak fel, az iskoláknak pedig jogszabály tette lehetővé, hogy kitiltsák azokat a tanulókat, akik teljesen elfedik az arcukat. A londoni Rasszkapcsolatok Intézetének igazgatóhelyettese, Liz Fekete szerint tendencia, hogy a merényletekért a muszlimokat kollektív bűnösöknek tekintik, a velük szembeni atrocitások száma a 2001. szeptemberi merénylet óta csak növekedett.

Az iszlámfóbia Európa-szerte terjed, amit nemcsak az idegenek elleni gyűlöletet meglovagoló pártok - Belgiumban, Hollandiában, Dániában - mind jobb választási eredményei mutatnak, hanem a The Wall Street Journal által december 10-én közölt felmérés is (lásd táblázatunkat). A toleranciabarométer szerint az európaiak 52 százalékának komoly fenntartásai vannak az Európában élő muszlimokkal szemben, miközben ez az arány az Egyesült Államokban valamivel kisebb, 49 százalék (Franciaország kimaradt a kutatásból, mert ott a vallásra vonatkozó felméréshez állami engedély szükséges).

A legmeglepőbb, hogy Észak-Európában a legnagyobb az elutasítók aránya (a kiugróan magas svéd utálatot egyébként az is magyarázhatja, hogy sok svéd nem tekinti magát európainak, ezért a válaszadáskor talán nem is honfitársaira, hanem a többi európaira gondolt). A legalacsonyabb elutasítást Közép-Európában mérték, és bár a térség legtöbb országában kicsi a muszlim kisebbség aránya, figyelemre méltó, hogy az egymillió muszlimnak, főként töröknek otthont adó Bulgáriában volt a legkisebb - 12 százalékos - a muszlimok elutasításának aránya.

Úgy fest, hogy Európa kulturálisan és vallásosan polarizált kontinenssé válik. Miközben az iszlám a második-harmadik legnagyobb vallássá lépett elő, az európai országoknak nem sikerült integrálniuk a muszlim kisebbségeket. Az utóbbiak a többségi társadalomtól elkülönülve élnek, saját iskolákba és sportklubokba járnak, külön negyedekben laknak, mintegy párhuzamos miniközösségekben. Az elkülönülés a vallás mellett nyelvi alapon is zajlik. Számos európai országban a bevándorlók második, sőt harmadik nemzedékének egy része még mindig küszködik új hazája nyelvével, ami fokozza a gettósodást. A lemaradás következtében a muszlimok körében az átlagosnál magasabb a munkanélküliség is.

Ezekben a zárt közösségekben az iszlámista aktivisták könnyen alámerülhetnek és el is bújhatnak. Európa-szerte kialakulóban van egy alárendelt, muszlim vallású társadalmi osztály, amely fogékony a politikai iszlám egyesítő ideológiája iránt, ahogy egykor a marxizmus is vonzó tudott lenni. Az iszlám így egyre inkább az alsóbb néprétegek vallásává válik - vélte a témában könyvet írt Farhad Khosrokhavar, iráni származású francia kutató. A szakértő szerint mindezt a muszlim elítéltek számának növekedése is mutatja. A foglyok között sok európai országban emelkedik a muszlimok aránya, Franciaországban például a lakosság tíz százalékát kitevő muszlimok adják a börtönlakók többségét - egyes becslések szerint 60 százalékát.

Gilles Kepel, a párizsi Politikai Tanulmányok Intézetének arabista szakértője a különösen magas észak-európai intoleranciát azzal magyarázta, hogy a multikulturális társadalom jegyében kifejezetten bátorították a bevándorlók kulturális identitásának megőrzését, egyfajta korrektnek vélt apartheidet hozva létre. A másik ok az a félreértés - mutatott rá Claus Leggewie, a németországi Giessen Egyetem professzora -, hogy sokan úgy gondolták, a vendégmunkások egyszer majd hazamennek. Ám nem így történt, az új nemzedékek gyökeret eresztettek, és úgy tűnik, egyetlen európai ország sem találta meg a muszlim lakosság integrálásának hatékony modelljét.

A muszlimok integrációs kudarcát Franciaországban már a nyolcvanas évek végén észlelték, a fejkendő - illetve a feltűnő vallási jelképek - viseletének állami iskolákban történő idei betiltása (HVG, 2004. január 31.) 15 évnyi vita végére tett pontot. Megszületett ugyan a "francia iszlám" koncepciója, amelyet azonban igen nehéz a gyakorlatba átültetni. Az ország több mint 1500 imámja - a pénteki istentiszteletek prédikátorai - közül kevesebb mint 300 rendelkezik formális vallásos képzettséggel. Kilencven százalékuk külföldi, és 50 százalékuk alig vagy egyáltalán nem beszél franciául. Hasonló a helyzet Németországban is.

Talán mindezek orvoslására jövő ősztől a franciaországi imámoknak tanulniuk kell francia nyelvet, történelmet és kultúrát. Nicolas Sarkozy, a kormányzó Unió a Népmozgalomért elnöke - aki már belügyminiszterként is a pozitív diszkriminációt pártolta - ősszel megjelent könyvében az 1905-ös, az államot az egyháztól szétválasztó törvény módosítását javasolta, hogy állami pénzből építhessenek mecseteket. Nem a minaretek növekvő száma jelent veszélyt, hanem az, ha a muszlimoknak titkos és fundamentalista csoportok által fenntartott alagsori helyiségekben és garázsokban kell imádkozniuk - vélekedett Sarkozy. A francia mecsetek többségét jelenleg külföldről, ki tudja, milyen eredetű pénzekből működtetik. Németországban is tisztázatlan eredetű pénzekből épülnek mecsetek.

Feltűnő az is, hogy számarányukhoz képest a muszlimok politikai képviselete elenyésző. Az európai parlamentekben csak elvétve találhatók muszlim képviselők: Nagy-Britanniában kettő, Németországban egy muszlim ül az országos törvényhozásban, míg Franciaországban egy sem. A brit Lordok Házának ugyanakkor négy muszlim tagja van, az első Lord Ahmed pedig precedenst teremtett azzal, hogy a Koránra esküdhetett fel. A felsőházban, de a Scotland Yardnál is muszlim imatermet létesítettek, a példát több brit helyi rendőrőrs is követte. A brit pénzügyi felügyelet az idén engedélyezte az első iszlám bank létrehozását, a külügy pedig kinevezte az első muszlim nagykövetet - Bangladesbe.

Az európai muszlimok "kettős élete" abban is megnyilvánul, hogy miközben a már itt született új nemzedékeik többé-kevésbé megtanulnak hatékonyan dolgozni az európai törvények és politikai rendszer keretei között, spirituális és ideológiai útmutatást a Közel-Keletről kapnak. Az európai iszlámot az egyiptomi alapítású Muszlim Testvériség követői alakítják. A muszlim államot hirdető szervezet egyik főideológusa a 77 éves, Katarban élő Juszuf Karadavi, aki komoly tekintélynek örvend a muszlim diaszpórákban. Hatalmas szellemi befolyását Európában formális csatornán át is ki tudja fejteni, lévén, hogy ő az elnöke a Dublinban székelő Fatva és Kutatás Európai Tanácsának.

A tanács 32 vezető európai és közel-keleti vallástudósból áll, akik azt a feladatot tűzték maguk elé, hogy az európai muszlimokat érintő morális és politikai kérdésekre válaszokat adjanak. Például: milyen foglalkozásokat űzhetnek; politizálhatnak-e világi pártokban? Míg ezekre a kérdésekre általában liberális válaszokat adnak, nemzetközi kérdésekben a tanács radikális. Ugyan egész Európa fellélegzett, amikor Karadavi elítélte a 2001. szeptemberi merényletet, de a testület arab földnek nyilvánította Jeruzsálemet, és elfogadta az öngyilkos merényleteket a közel-keleti "háborús övezetekben".

A Muszlim Testvériség európai hatásáról áprilisban kaphat Európa újabb képet, amikor újjáválasztják a párizsi kormány által 2003-ban felállított Muszlim Hitűek Francia Tanácsát. A 41 tagú tanácsban jelenleg 13 helye van a Muszlim Testvériség szellemiségéből táplálkozó Iszlám Szervezetek Franciaországi Szövetségének, amely az előrejelzések szerint növelni fogja befolyását. Sarkozy belügyminiszterként azzal a céllal hozta létre a tanácsot, hogy azon keresztül érvényesüljön a muszlimok szava. Egyesek szerint azonban egy radikálisabb tanács csak Sarkozy naivitását igazolná, mások eleve úgy vélik, az ilyen köztes, felülről létrehozott, a gyarmati megoldásokra emlékeztető érdekérvényesítő testületek csak még inkább elidegeníthetik a muszlimokat a politikai elittől.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Két magyar bringás is dobogós a Tour de Hongrie királyszakaszán

Két magyar bringás is dobogós a Tour de Hongrie királyszakaszán

50 éves és alig őszül a világ legidősebb lajhárja – videó

50 éves és alig őszül a világ legidősebb lajhárja – videó

8 százalékos béremelést kapnak az ápolók júliustól

8 százalékos béremelést kapnak az ápolók júliustól

Most fejezték be a nyomozást a soroksári kocogó nő megölésével kapcsolatban

Most fejezték be a nyomozást a soroksári kocogó nő megölésével kapcsolatban

Hármas karambol történt a 6-oson

Hármas karambol történt a 6-oson

Több kellemetlen meglepetés éri, ha ma indul Horvátország felé

Több kellemetlen meglepetés éri, ha ma indul Horvátország felé