A Faludzsa tavalyi ostromát követő viszonylagos nyugalom végleg a múlté, az iraki ellenállók újult erővel folytatják harcukat. A káosz tovább fokozódhat, ha a szunnita kisebbség nem vesz részt a január végi választáson, és a síiták korlátlan hatalmi pozícióba kerülnek.

Ott kezdődött az új év Irakban, ahol a tavalyi véget ért: az ellenállók folytatták erőszakos kampányukat az ország szunniták lakta vidékein az átmeneti kormány tisztviselői és biztonsági erői ellen, hogy megakadályozzák a január 30-ára kiírt parlamenti választást. Kedden fegyveresek meggyilkolták Bagdad kormányzóját, aki nyolc hónapja a legmagasabb rangú áldozata a politikai leszámolásoknak. Vasárnap két öngyilkos merénylő a nemzeti gárda 26 tagját ölte meg Bagdadtól északra, ami négy hónapja az egyik legvéresebb támadás volt. Egy szombaton közzétett videofilm tanúsága szerint pedig öt biztonsági embert végeztek ki a nyílt utcán a járókelők szeme láttára.

Egyre jobban nő az aggodalom, hogy a Bagdadtól északra és nyugatra fekvő szunnita területeken ilyen körülmények között nem lehet hiteles választást tartani. Az északi Moszulban például a múlt szerdán a felkelők vakmerő frontális támadást intéztek egy amerikai állás ellen, néhány nappal azután, hogy egy amerikai támaszpont étkezdéjénél elkövetett öngyilkos merényletben legalább 22-en vesztették életüket. Az amerikai erők által októberben megtámadott Faludzsa továbbra is kísértetváros, a 300 ezer lakosból eddig mindössze 16 ezren térhettek vissza az amerikai ellenőrző pontokon keresztül. A felkelőktől elvileg ugyancsak megtisztított Szamarrában szintén folytatódtak a lövöldözések.

A megfélemlítés sokszor már önmagában is működik: a helyi választási bizottságok több tagja távozott, mert halálos fenyegetést kapott, az északi Baidzsiben pedig a szervezők testületileg mondtak le. Semmi kétség, hogy Irakban - Afganisztánnal ellentétben - a gerillák képesek megakasztani a voksolást. Már a szavazók regisztrálása is nehézkesen halad a szunnita településeken: több olyan körzet is van, ahol állítólag eddig mindössze egy-két ember jelentkezett. Azt sem tudni pontosan, hányan jogosultak voksolni, hiszen az utolsó népszámlálás 1997-ben volt. Akkor 22 millió volt a lakosság száma, amelyet ma 27 millióra becsülnek.

December utolsó hetében a választás bojkottálására szólított fel a legbefolyásosabb szunnita politikai csoportosulás, az Iraki Iszlámista Párt is. Így aztán egyre inkább fennáll a lakosság 20 százalékát kitevő kisebbség marginalizálódásának veszélye. Több iraki politikus is figyelmeztetett, hogy a szunniták nélküli választás csak súlyosbítja a helyzetet, és egy libanoni típusú polgárháborúba taszíthatja az országot. Nyilvánvaló, hogy a lakosság 60 százalékát kitevő síiták - akiknek Ali al-Szisztáni ajatollah, tekintélyes vallási vezető kötelezővé tette a választáson való részvételt - uralni fogják a 275 fős parlamentet, amelynek feladata lesz az új kormány megalakítása és a végleges alkotmány elfogadása. A múlt század húszas éveitől a szunniták irányították Irakot, miután a brit gyarmatosítók egy lázadást követően kizárták a kormányból a síitákat.

Szunnita vezetők - köztük a síitákkal szemben különösen ellenséges, Szaddám Huszein regnálásának utolsó éveiben megerősödött vahabita csoportok - már eddig is a távolmaradásra és az ellenállás folytatására buzdítottak. A The Washington Post szerint a szunnita-síita ellentétek egyre feltűnőbbek a mecsetekben is. Míg a szunnita prédikátorok a "hitetlen és álnok" amerikai megszállók elleni felkelést tisztes ellenállásként ünneplik, a síita szónokok a Huszeinhez hű lázadók és a külföldiek harcát értelmetlen erőszakként, sőt terrorizmusként bélyegzik meg.

A választás lebonyolítását az is nehezíti, hogy az autonóm kurd területek miniszterelnöke, Necsirvan Barzani az arabok választási korlátozását javasolta Kirkukban, amit a kurdok az autonómiájukhoz szeretnének csatolni (a parlamenti szavazással egy időben az ország tartományainak vezetőségét is megválasztják). Huszein az olajközpont "elarabosítása" érdekében főként délről síita arabokat telepített a városba, és a kurdok most úgy érzik, az etnikai arányok megváltoztatásának elismerését jelentené, ha a betelepítettek voksolhatnak. Huszein tavaly áprilisi megbuktatása óta egyébként a kurdok tömegesen vándorolnak Kirkukba.

Ijad Allavi ideiglenes kormányfő - aki nyugati újságírók előtt "rettenetesnek" nevezte posztját, s azt mondta, "nem szereti" - a törzsi vezetők, illetve Huszein volt ügynökeinek megnyerésével próbálkozott. Úgy tűnik azonban, hogy nem sok sikerrel. Huszein részben az erőszak alkalmazásával és a törzsek lefizetésével tudott hatalmon maradni, a gerillaháború azonban elkoptatta a törzsi vezetők befolyását. "A társadalmi rend alapvetően megváltozott, amit Huszein évek alatt épített ki, az most hónapok alatt összeomlott" - vélekedett a Reuters hírügynökségnek a régi rendszer egyik volt tisztje.

Közben az iraki helyzetet szinte folyamatosan újraelemző amerikaiak kezdenek hangnemet váltani, elismerve, hogy félelmetes ellenséggel kerültek szembe. Stephen Speakes tábornok "rendkívül ravasznak" nevezte a gerillákat, ami másképp hangzik, mint a korábban hangoztatott "Huszein-éra banditáinak utóvédharca". Amerikai tábornokok azt is bevallották, hogy Faludzsa ostroma nem vetett véget az ellenállásnak, és ha egy problémás területet sikerül is lecsendesíteni, máshol újra kezdődnek a harcok. Az amerikaiak elérkeztek hagyományos katonai erejük korlátaihoz, és nincs elegendő katonájuk sem - vélekedett Charles Heyman, a Jane's World Armies folyóirat szerkesztője.

Washington ugyan 150 ezerre növeli katonái számát Irakban a választás idejére, de egyre több szövetséges jelenti be, hogy kivonul Irakból vagy csökkenti katonai erejét. Az amerikai kormányt dilemma elé állítja, hogy egyfelől már több mint 1300 katonája odaveszett, tízezer pedig megsebesült, másfelől viszont egy esetleges kivonulás politikai vákuumot teremt Irakban. Az iraki áldozatok számát 16 ezer körülire becsülik, az újjáépítés szinte teljesen leállt, az irakiak számára ábránd maradt a gyors gazdasági kibontakozás.

A 2003-as invázió tervezői nyilvánvalóan "barátságos biztonsági környezetre" számítottak, nem pedig egy tartós és hatékony gerillaháborúra. Ráadásul eddig az újonnan kiképzett iraki biztonsági erők is alkalmatlannak bizonyultak, szakértői vélemények szerint 2006-ig nem is lesznek igazán ütőképesek. Isaiah Wilson, az amerikai hadsereg történész szakértője szerint azonban a fő gond az, hogy Washingtonnak nem volt formális terve sem a megszállásra, sem az ország stabilizálására. Wilson - aki a háborús tervezésben is részt vett - a The Washington Post által megszerzett tanulmányában azt állította, az amerikai csapatok tavaly nyáron vesztették el a kezdeményezést, amelyet azóta sem sikerült visszaszerezni.

Miközben sokan Donald Rumsfeld védelmi minisztert és a Pentagon más polgári vezetőit hibáztatják a megszállás kudarcáért, Wilson a hadsereg parancsnokait bírálta élesen, mivel szerinte kiengedték a kezükből a stratégia irányítását, és lassan alkalmazkodnak. Wilson - aki jövőre a West Point amerikai katonai akadémián fog tanítani - egyenesen "közepesnek" nevezte a hadsereg iraki teljesítményét, és nem zárta ki, hogy a sereg a már megnyertnek nyilvánított háborút végül is el fogja veszíteni.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ilyen lehet az új Macbook Pro

Ilyen lehet az új Macbook Pro

Karambol miatt torlódik a forgalom az M0-áson

Karambol miatt torlódik a forgalom az M0-áson

Hosszabb ideig szeretné használni az iPhone-ját? Akkor mindenképp töltse majd le az iOS 13-at

Hosszabb ideig szeretné használni az iPhone-ját? Akkor mindenképp töltse majd le az iOS 13-at

Kimászott a milánói kokainkirály a börtön tetején lévő lyukon

Kimászott a milánói kokainkirály a börtön tetején lévő lyukon

Meghalt Inzelt Péter, a SZTAKI volt igazgatója

Meghalt Inzelt Péter, a SZTAKI volt igazgatója

15 600 forintba kerül ez a miniatűr számítógép, amire két 4K-s monitort is ráköthet

15 600 forintba kerül ez a miniatűr számítógép, amire két 4K-s monitort is ráköthet