Az Iszlam Karimov üzbég elnökhöz közel álló pártok szerepeltek a legjobban a december 26-án rendezett üzbegisztáni parlamenti választásokon. Az eredmény már csak azért sem számít meglepetésnek, mert a hatóságok valamennyi ellenzéki jelölt indulását megakadályozták.

"Mivel a világon nincs két egyforma ország, a demokrácia sem lehet ugyanolyan valamennyi országban. Egy olyan különleges ország, mint Üzbegisztán, kitart a maga demokráciamodellje mellett" - mondta a december 26-ai parlamenti választások után Iszlam Karimov üzbég elnök. A 26 milliós közép-ázsiai országban tartott voksolást megelőző kampány megmutatta, mit ért a szovjet kommunista párti politikusból 1991-ben üzbég elnökké átvedlett Karimov demokrácián.

A választáson öt párt indult ugyan - az Adolat, a Halk Demokratik Partijaszi, a Fidokorlor, a Millji Tiklanis, illetve a Vatan -, ám ezek mindegyike Karimovot támogatja, és így nincs lényeges különbség a politikai szervezetek programjai között. A valódi ellenzéki pártok - köztük a Birlik vagy az Erk - hivatalos bejegyzés hiányában nem is indíthatták közvetlenül jelöltjeiket, így azok csak független jelöltként jelentkezhettek a választási irodáknál.

A helyi hatóságok mindent elkövettek kizárásuk érdekében: különféle indokokra hivatkozva nem voltak hajlandóak elfogadni a jelentkezéseket, szinte mindig kijelentve, a támogatói íveken szereplő aláírások mind hamisak. Volt olyan eset, amikor egy-egy helyi választási bizottság véglegesen eltűnt, a hivatalos magyarázatok szerint a tagok a gyapotföldeken dolgoztak, és csak a választások előtt néhány nappal - a jelöltlisták lezárása után - tértek vissza városukba. Miközben az írott és elektronikus média teljes egészében Karimov ellenőrzése alatt áll, az ellenzékiek közvetlenül is alig találkozhattak a választópolgárokkal: többször előfordult, hogy néhány perccel a választási gyűlés előtt derült ki, a találkozónak helyet adó épületet azonnal fel kell újítani, így természetesen minden programot azonnal le kell mondani.

A meglehetősen gyenge ellenzék végül a választás bojkottja mellett döntött, ám ez az elhatározás el sem jutott a lakossághoz. Amikor az ellenzékiek a voksolás előtt néhány nappal demonstrációt szerveztek, hogy bejelentsék a bojkottot, összesen nyolc ember gyűlt össze, miközben a közelből tucatnyi titkosrendőr filmezte a rövidre sikerült demonstráció résztvevőit.

A hivatalos adatok szerint a részvételi arány meghaladta a nyolcvan százalékot, ám az ellenzék és a választásokat csak 22 küldöttel megfigyelő Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kétségbe vonta, hogy valóban ilyen tömeges lett volna a részvétel. A 14,5 millió üzbég választó egyébként ezúttal a korábbi 250 helyett csak 120 képviselőt választott: Karimov három évvel ezelőtt referendummal megváltoztatta az ország alkotmányát, és miközben csökkentette a választókerületek számát, létrehozta a 100 fős felsőházat, melynek 16 tagját az államfő, további 84 tagját pedig a Karimovhoz hű regionális hatalmi szervek nevezik majd ki.

A taskenti kormány elsősorban a tavaly márciusi és nyári taskenti terrorista akciók elkövetésével vádolt szélsőséges muszlim erőkkel való harc fontosságára hivatkozva igyekszik tűzzel-vassal megakadályozni az ellenzéki pártok megerősödését, ám a 66 éves Karimov bírálói szerint éppen az ellenzéki hang teljes elnyomása vezethet társadalmi robbanáshoz. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy miközben folyamatosan emelkednek az árak, évek óta stagnálnak a fizetések, és jelenleg mintegy 30 dollárt ér az üzbegisztáni havi átlagbér.

Az elégedetlenség november elején nyílt összecsapásokba torkollott a kelet-üzbegisztáni Fergana-völgyben, az ország "éléskamrájában". Miután az árak letörésében érdekelt hatóságok megtiltották, hogy közvetítők is részt vegyenek a kereskedelmi üzletekben, illetve megszigorították a kiskereskedelmi engedélyek kiadásának rendjét, Kokand városában ezrek vonultak az önkormányzat, illetve a rendőrség épülete elé. A rendőrök és a tüntetők közti összetűzésekben többen megsebesültek, és a tiltakozók felgyújtottak több rendőrautót is.

© HVG

A Karimovval szemben álló politikusok szerint az ellenzék szervezetlensége, a hatalom rugalmatlansága és a növekvő szociális elégedetlenség végül polgárháborúba sodorhatja Üzbegisztánt. "A forradalmakat általában jól szervezett ellenzékiek indítják meg. Attól tartok, hogy az éhség és az elnyomás miatt nálunk előbb-utóbb spontán polgárháború tör ki" - nyilatkozta a választások után Vaszilja Inojatova, a Birlik egyik vezetője.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Nem biztos, hogy jó ötlet most MacBookot venni, újak jöhetnek

Nem biztos, hogy jó ötlet most MacBookot venni, újak jöhetnek

Tőzsdére megy az MKB

Tőzsdére megy az MKB

Puzsér szerint minden főpolgármester-jelölt az ő koncepciójából lopott

Puzsér szerint minden főpolgármester-jelölt az ő koncepciójából lopott

Le akarták váltani a tanárok az igazgatót, erre kivonult az egyház egy tolnai iskolából

Le akarták váltani a tanárok az igazgatót, erre kivonult az egyház egy tolnai iskolából

Feljelentést tesz a MÁV monori vonat pórul járt utasainak ügyében

Feljelentést tesz a MÁV monori vonat pórul járt utasainak ügyében

Jászai Gellért irányító befolyást szerzett a 4iG-ben

Jászai Gellért irányító befolyást szerzett a 4iG-ben