Három évvel az utcai zavargásokat és pénzügyi összeomlást okozó válság után Argentína, úgy tűnik, talpra állt: növekszik a gazdaság, lassul az infláció, egyre több a munkahely, és az adósságok leírása is megkezdődik. Mindezt az IMF javallatainak ellenében sikerült elérni.

Fő a fejük e napokban az IMF szakértőinek. A három évvel ezelőtt a történelem legnagyobb adósság-visszafizetési moratóriumát meghirdető, majd - kis híján a világgazdaságot is megrengető - mély válságba süllyedő Argentína legtöbb makrogazdasági mutatója határozott fellendülést jelez. Ezt a hírt elvben örömmel kellene fogadni az IMF washingtoni agytrösztjében, csakhogy a dél-amerikai állam úgy lábalt ki a válságból, hogy lényegében ellenszegült a nemzetközi szervezet minden ajánlásának. Ez pedig igencsak rontja az IMF hitelét, tovább nehezítve a szervezet számára, hogy az Argentínához hasonló helyzetbe kerülő államokkal a hitelekért cserébe szigorú válságkezelő forgatókönyveket fogadtasson el.

Buenos Aires ellenszegülése érthető, ottani gazdaságirányítási körökben ugyanis éppen az IMF által diktált neoliberális gazdaságpolitikát tették felelőssé a 2001 végén kirobbant válságért. Az IMF ráadásul a kilencvenes évek végén egyre nyilvánvalóbbá vált pénzügyi gondok láttán további megszorító intézkedésekre sürgette a kormányt, azok elmaradására pedig a hitelek felfüggesztésével válaszolt, aminek szinte egyenes következménye volt a krach.

A válság nemcsak súlyos gazdasági-pénzügyi következményekkel járt, de több napig tartó véres utcai zavargásokhoz, majd államfők sorozatos bukásához is vezetett (HVG, 2002. január 12.). Az argentin társadalom mély depresszióba süllyedt - a bankbetétek befagyasztása, az elszegényedés, a munkanélküliség kivándorlási hullámot is elindított -, amiből csak mostanában kezd kilábalni.

A talpra állás látványos jele volt, hogy a karácsonyi bevásárlási időszak ismét a régi időkre emlékeztetett, nemcsak Buenos Aires belvárosában, de országszerte érzékelhető volt a lakosság vásárlási kedvének visszatérte. A szabadabb költekezést a makrogazdasági adatok is alátámasztják. A reálbérek ismét elérték a kilencvenes évek végének szintjét, a kormány három év alatt 2 millió munkahelyet teremtett (ezzel a 2002-ben még 20 százalékos munkanélküliség 13 százalékra szelídült), a szegénységi küszöb alatt élők száma 10 százalékkal csökkent. Az infláció a vártnál is alacsonyabb, 6,1 százalék volt tavaly, a hazai össztermék (GDP) pedig a 2002-es 11 százalékos recesszió után 2004-ben 7,6 százalékkal nőtt. A kereskedelmi mérleg stabil többletet mutat, a valutatartalékok megközelítik a 20 milliárd dollárt.

Mindezt úgy érte el a másfél évvel ezelőtt hivatalba lépett Néstor Carlos Kirchner peronista államfő és pénzügyminisztere, Roberto Lavagna, hogy tulajdonképpen dacolt a külföldi ajánlásokkal, különösen az IMF előírásaival. A több évtizedes gyakorlatnak megfelelően a külföld azt várta volna, hogy Argentína mihamarabb törleszti hitelezőivel szembeni rekordméretű, mintegy 103 milliárd dolláros adósságát, cserébe igen szigorú feltételekhez kötött további hitelekkel támogattak volna egy újabb megszorító költségvetési politikát. Buenos Aires ehelyett határozottan visszautasította a hitelezők kielégítését, serkentette viszont a belföldi fogyasztást, állami beruházásokkal teremtett munkahelyeket, a kivonult észak-amerikai és európai befektetőket dél-amerikai és ázsiai - elsősorban brazil, mexikói, illetve kínai és dél-koreai - partnerekkel váltotta fel, miközben a gazdaság ösztönzésére megkönnyítette a hazai beruházásokat is. A költségvetés bevételeit pedig - ismét csak a liberális modellt pártoló IMF ellenére - egyes adófajták és illetékek megemelésével fokozta.

Nem feledkezett meg persze teljesen az adósságok törlesztéséről sem, csakhogy arra tavaly nyáron olyan ötlettel állt elő, amire ismét csak megrázkódtak a külföldi pénzügyi körök. Kirchner ugyanis azt ajánlotta a hitelezőknek, hogy engedjék el az - egyébként 2001 óta nem fizetett - adósságok 75 százalékát, cserébe kormánya hajlandó kifizetni az átütemezett 25 százalékos hányadot. A hitelezők erről hallani sem akartak, az IMF pedig - felfüggesztve egy újabb kölcsön folyósítását és lebegtetve egy 13,3 milliárd dolláros hitelcsomag sorsát - nyomban jelezte: csak akkor folytatja a tárgyalásokat, ha Argentína megállapodásra jut a kölcsönt nyújtó bankokkal, államokkal, alapokkal.

A hitelezők végül belementek hosszas huzavona után az alkuba - Buenos Aires jottányit sem engedett a 25 százalékból -,az amerikai tőzsdefelügyeleti bizottság (SEC) december utolsó napjaiban áldását adta rá, majd néhány nappal később az amerikainál általában hajthatatlanabb olasz tőzsdetanács (Consob) is jóváhagyta. Ezzel lényegében megnyílt az út minden idők legnagyobb adósságelengedése előtt. Az olasz hitelezők egyébként 15,6, a svájciak 10,3, az amerikaiak 9,1, a németek 5,1 a japánok pedig 3,1 százalékot képviselnek az adósságból.

A startra a héten Buenos Airesben kerül sor (belföldi kézben van az adósságok 38,4 százaléka), ahol egyelőre nem minden érdekelt hajlandó az elengedésre, jóllehet a napokban a kormány több napilapban is négy egész oldalas hirdetésben igyekezett meggyőzni a kötvények tulajdonosait: jobban járnak a 25 százalék elfogadásával, mint esetleg a semmivel. Az argentin nyugdíjalapok már megadták magukat, más alapok és hitelezői szervezetek azonban a hét elején még nem voltak biztosak a döntésükben, arra számítanak ugyanis, hogy a kormány mégis hajlandó lesz nagyobb engedményre. Az adósságkonverzió külföldi road show-ja néhány nappal később, de valószínűleg szintén még ezen a héten indul, melyhez a napokban várják a - biztosra vett - német és a japán igent.

VASS PÉTER

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Meghiúsulhat a Tesco és a Media Markt összefonódása

Meghiúsulhat a Tesco és a Media Markt összefonódása

Két autó ütközött az Erzsébet hídnál

Két autó ütközött az Erzsébet hídnál

Az utolsó pillanatban mentették meg az egyévest, akinek a torkán akadt egy csokidarab

Az utolsó pillanatban mentették meg az egyévest, akinek a torkán akadt egy csokidarab

„Ne az alapító sírja felett vesszenek össze” – milliárdok forognak kockán a generációváltó családi cégeknél

„Ne az alapító sírja felett vesszenek össze” – milliárdok forognak kockán a generációváltó családi cégeknél

Húsra, sörre és sajtra költöttek a legtöbbet a magyarok

Húsra, sörre és sajtra költöttek a legtöbbet a magyarok

Lázár János hallgatott egy jót az agrárium nagyágyúival rendezett fórumon

Lázár János hallgatott egy jót az agrárium nagyágyúival rendezett fórumon