Megszorongatni sem tudta a hivatalban lévő Stipe Mesic államfőt a második fordulóban kormánypárti ellenfele a horvátországi elnökválasztáson. Így az évtized végén a jugoszláv utódállam nagy valószínűséggel az ő vezetése alatt csatlakozhat az EU-hoz.

Nem maradt megválaszolatlan kérdés az álmos hangulatú horvátországi elnökválasztás január 2-án megrendezett első fordulója után. Annak ellenére sem, hogy az öt esztendeje, a balkáni ország első államfőjének, Franjo Tudjmannak a halála után meglepetésre elnökké választott Stipe Mesic első nekifutásra nem tudta megszerezni a voksok többségét, ezért vasárnap újra össze kellett mérnie erejét a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) színeiben a második helyen végzett Jadranka Kosor miniszterelnök-helyettessel. A 2003. decemberi parlamenti választások nyomán ellenzékbe kényszerült balközép és liberális pártok mellett még az inkább jobboldalhoz sorolt Horvát Parasztpárt (HSS) által is támogatott Mesic a szavazatok nem egészen 49 százalékát kapta, míg a kevésbé ismert Kosorra csupán a választók valamivel több mint 20 százaléka voksolt.

A Horvátország 1991-es függetlenné válása óta a helyi elemzők által a legunalmasabbnak ítélt választás első fordulója a szavazóhelyiségek bezárása után lett csak izgalmas. Az exit pollok alapján ugyanis néhány óráig úgy tűnt, Mesic, illetve a Szociáldemokrata Párt (SDP) és egykori koalíciós partnerei ünnepelhetnek, mert revánsot vettek az egy évvel korábbi választási vereségért, ám hamar kiderült, elsősorban az alacsony - nem egészen 51 százalékos - részvétel okán a hivatalban lévő elnök kezéből kicsúszott az elértnek hitt győzelem.

A papírforma érvényesült azután a vasárnap megrendezett második fordulóban. A hétfőn közzétett nem hivatalos adatok szerint az urnához járult választók 66 százaléka szavazott a lakosság körében nagy népszerűségnek örvendő, karácsonykor a nyolcadik X-be lépett Mesicre, míg Kosornak be kellett érnie a majdhogynem megalázó 34 százalékos eredménnyel. Az utóbbin az sem sokat segített, hogy külföldön, elsősorban Bosznia-Hercegovinában, ahol igen erős a HDZ pozíciója, többen éltek választójogukkal, mint két héttel korábban. A részvétel összességében egyébként így is alacsonyabb volt, mint az első fordulóban, újabb jeleként annak, hogy a szavazásnak gyakorlatilag nem volt különösebb tétje: a zágrábi szakértők is csupán azt találgatták, hogy Mesic már az első menetben győz-e vagy sem.

A jelenlegi államfő sikerét még politikai ellenfelei is olyannyira biztosra vették, hogy a HDZ vezetősége némi belső vita után a párt második vonalát képviselő, 51 éves Kosor asszonyt küldte csatába vezére, Ivo Sanader kormányfő helyett. A Mesic elsöprő fölényéről tanúskodó közvélemény-kutatások láttán Sanader nem kockáztatta meg a bukást, de a választástól való tartózkodása mellett szólt az is, hogy a 2000 októberében a parlament által elfogadott alkotmánymódosítás nagymértékben leszűkítette az államfő jogkörét, s a Tudjman-érával ellentétben a mindenkori miniszterelnök lett a végrehajtó hatalom fő letéteményese Horvátországban. Sanadernek ezért nem volt nehéz meggyőznie a HDZ vezérkarát arról, hogy a Tudjman halála után megreformált, a keményvonalas nacionalista szárny háttérbe szorításával és az euroatlanti integráció programjának felvállalásával korszerűsített párt számára a minél jobb kormányzati teljesítmény fontosabb, mint holmi presztízsharc a - kül- és biztonságpolitikába való beleszólás joga ellenére - javarészt ceremoniális államfői poszt körül.

Az eleve esélytelennek tekintett Kosor szerepléséből ugyan nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, figyelmeztetés a HDZ-nek, hogy jelöltje a vezető jobboldali párt 2003-as szavazótáborának több mint a felét elveszítette. A választás azt is fölfedte, hogy Sanadert személy szerint sokkal inkább elfogadja a közvélemény, mint magát a HDZ-t, amelyben továbbra is igen tekintélyes a kormányfő belső ellenzéke. Kosor gyatra eredményéhez persze az is hozzájárult, hogy a párton belüli viták miatt a HDZ és Sanader túl sokáig is halogatta az elnökjelölt kiválasztását, majd meglehetősen lanyhán kampányolt az eredeti végzettsége szerint jogász, ám politikai karrierjének beindulása előtt újságíróként dolgozó Kosor mellett, aki a kormányfő egyik helyetteseként a családügyekkel és a háborús veteránok problémáival foglalkozik.

A HDZ választási hadjáratát ráadásul egy kínos őszi incidens is beárnyékolta. A horvát belső elhárítás (POA) munkatársai hosszas kihallgatásnak vetettek alá egy újságírót, aki előzőleg az elnök tevékenységéről írt, és Mesicre nézve kompromittáló adatokat próbáltak belőle kiszedni. Miután azonban az érintett panaszt tett a titkosszolgálatok civil felügyeletét ellátó testületnél, az ügy nyilvánosságra került, sőt az is kitudódott, hogy Mesic kérése ellenére Sanader elzárkózott attól, hogy menesszék a POA igazgatóját, amihez az elnök és a kormányfő együttes döntése szükséges. A dagadó botrányt tovább fokozta, amikor a sajtó kiszivárogtatta, hogy a POA operatív megfigyelés alatt tartotta az elnököt, így végül december 10-én Sanader fogcsikorgatva beleegyezett a gyanúba keveredett titkosszolgálati vezető menesztésébe. Az államfő és a miniszterelnök közötti súrlódások ellenére megfigyelők azt jósolják, hogy Mesic és Sanader képesek lesznek félretenni az ellentéteket az EU-csatlakozáshoz szükséges törvényalkotói és kormányzati munka felgyorsítása végett, beleértve a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködés javítását is, mindenekelőtt a jobboldali berkekben nemzeti hősként tisztelt, ám háborús bűncselekmények elkövetésével gyanúsított Ante Gotovina kézre kerítése révén. Erre utalhat az is, hogy a minap a bujkáló tábornok ügyvédje levélben közölte az EU jelenlegi luxembourgi elnökségével, hogy védence hajlandó magát feladni a bűnüldöző hatóságoknak, amennyiben ügyét horvát bíróság tárgyalná, amibe persze a hágai törvényszék aligha egyezik bele.

Az elnökválasztás legfőbb tanulsága - amit nem csak a kormánynak, hanem a hagyományos pártoknak, az egész horvát politikai osztálynak le kell vonnia - mégis az, hogy a horvát társadalom egy része megcsömörlött, új programokra és új arcokra vágyik. Erre enged következtetni, hogy a semmiből felbukkant horvát-amerikai üzletember, Boris Miksic üres, ám annál hangzatosabb lózungokkal a választók csaknem 18 százalékát állította a maga oldalára, és kis híján a második helyen végzett. Szociológusok szerint Miksic nem csak a HDZ középre való nyitása miatt valamelyest megerősödött, már 2003 decemberében is szép számú protestszavazatot begyűjtő szélsőséges Horvát Jogpárt (HSP) híveinek egy tekintélyes hányadát csábította el, hanem mindazokat a választókat is, akik úgy érzik, hogy a dolgok a fejük fölött, a két fő politikai tömb közötti átláthatatlan alkufolyamatokban dőlnek el. Miután az EU-val márciusban kezdődő csatlakozási tárgyalások küszöbén a tavaly 4 százalék körüli növekedést produkáló horvát gazdaság - a tetemes államadósság és a jókora fizetésimérleg-hiány ellenére - jótékony kényszerpályára állt, sokak szerint a Sanader-kormány számára ez a tömeges csalódottság az igazi kihívás.

VIDA LÁSZLÓ

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Három hónapos a francia kormány ellen tiltakozó sárgamellényes mozgalom

Három hónapos a francia kormány ellen tiltakozó sárgamellényes mozgalom

Egyszerűbb lesz bírósági illetéket fizetni márciustól

Egyszerűbb lesz bírósági illetéket fizetni márciustól

Mérce: február végéig dől el az MTA sorsa

Mérce: február végéig dől el az MTA sorsa

A Momentum az újságban olvasta a nyomozást, pikírten reagáltak

A Momentum az újságban olvasta a nyomozást, pikírten reagáltak

„Hihetetlenül ritka” lelet: 95 millió éves, 1 méteres lábnyomokat találtak, és most várják az embereket

„Hihetetlenül ritka” lelet: 95 millió éves, 1 méteres lábnyomokat találtak, és most várják az embereket

Több mint háromezren menekültek már magáncsődbe

Több mint háromezren menekültek már magáncsődbe