A bukásával fenyegető belpolitikai válságot oly módon védte ki négy hónappal a júniusi választás előtt Szimeon Szakszkoburggotszki bolgár kormányfő, hogy kisebbségi koalícióját megerősítette a mozgalmából épp egy éve kivált szakadárokból verbuválódott párttal, és így többséghez jutott a törvényhozásban.

Koalíciójának átalakítására kényszerült alig négy hónappal a júniusban esedékes parlamenti választás előtt Szimeon Szakszkoburggotszki bolgár kormányfő. Az ellenzék által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány miatt szorult helyzetbe került excár - kisebbségi kormányának hatalmon tartása érdekében - a napokban békejobbot kínált azoknak a szakadár képviselőknek, akik tavaly márciusban kiváltak pártja, a Szimeon Nemzeti Mozgalom (NDSZT) parlamenti frakciójából, és lépésükkel a koalíció elvesztette többségét a törvényhozásban. A szakadárokból alakult Új Idők (NV) pártot bevonta a - mozgalma és a török kisebbség pártja, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPSZ) alkotta - koalícióba.

Helyet kellett szorítani az új koalíciós partnernek a kormányban, amihez persze fejcserékre volt szükség. Első lépésben menesztette energiaügyi miniszterét, Milko Kovacsevet, és a tárcát átengedte a szakadárok frakcióvezetőjének, a DPSZ-szel kifejezetten jó viszonyban lévő Miroslav Sevlievskinek, aki eddig az energiaügyi parlamenti bizottság tagjaként tevékenykedett. Az ellenzék által egyszerű kozmetikázásnak minősített kormányátalakítás keretében a kultuszminisztériumban is változás történt: tevékenysége bővült, az excár pártjából delegált új tárcavezető feladata a turizmussal egészült ki. Az agrártárca élére is új személy került, a DPSZ eltávolította az Ahmed Dogan pártelnök bizalmi köréből kiesett miniszterét.

A kormányfő azzal engesztelte ki energiaügyi miniszterét, hogy rábízta a kulcsfontosságú gazdasági tárca irányítását, hiszen az eddigi vezetőt, Lidija Sulevát az ellenzék és a DPSZ egyaránt keményen bírálta a Bulgartabak privatizációja miatt. A tárcát mindössze másfél évig vezető Suleva ugyanakkor nem kisebb feladatot kapott a kormányfőtől, mint a párt gazdasági programjának kidolgozását a küszöbönálló választásra.

A török kisebbség miatt mindig is rendkívül érzékeny témának számító dohánymonopólium eladása januárban a végső fázisához érkezett. A kormánynak nemigen volt választása, hiszen a három gyárat magában foglaló Bulgartabakra kiírt tenderre egyetlen befektető, a kelet-közép-európai országokban kiterjedt érdekeltséggel rendelkező brit BAT jelentkezett, amely a várt árnak megfelelő összeget, 250 millió eurót ajánlott. Az ellenzék a privatizációs szerződés átláthatatlansága miatt tiltakozott, és - támogatva a török kisebbség pártjának követelését - a tárgyalások felfüggesztése mellett szállt síkra. A helyzet odáig fajult, hogy a törvényhozásban akkor még többségben lévő ellenzék megbuktatta a házelnököt. Az ok: megsértette a parlamenti házszabályt azzal, hogy meggátolta az ellenzék interpellációját a Bulgartabak privatizációjával kapcsolatban. A brit befektető a politikai huzavonára való hivatkozással aztán visszalépett a kockázatosnak ígérkező ügylettől.

A 240 fős parlamentben tízmandátumos többséggel rendelkező kormányfőnek már nem okozott gondot a megbuktatását célzó ellenzéki kezdeményezés meghiúsítása. A hárompárti kabinet a minap könnyűszerrel megnyerte az újabb - négy év alatt a hatodik - bizalmatlansági indítványt. Ráadásként pedig a kormányfő pártjának tagját választották a házelnöki posztra, újabb csapást mérve az ellenzékre. Az új többségi koalícióval Szakszkoburggotszki minden bizonnyal kihúzza a következő négy hónapot, ám a közvélemény-kutatások alapján aligha valószínű, hogy megőrzi hatalmát, amire egyébként a rendszerváltás másfél évtizede alatt egyetlen kormányfő sem volt képes.

A népszerűségi listákat toronymagasan a szocialisták vezetik, támogatottságuk 24 százalék körül mozog. Úgy tűnik, a választók már rég elfelejtették, hogy legutóbbi kormányzásuk 1997-ben gazdasági összeomláshoz vezetett. Ezzel szemben az excár pártja mára választóinak közel a kétharmadát elvesztette, júniusban alig 11 százaléknyi szavazatra számíthat. Közel annyira, mint a DPSZ, amely - mint korábban is - a lakosság valamivel több mint 10 százalékát kitevő török kisebbség voksait szerezheti meg. Nem úgy a most a koalícióba bevont NV, amely jelenleg nem éri el a 6 százalékos parlamenti küszöböt.

A hazájába több mint fél évszázados száműzetés után négy éve visszatért és szinte messiásként fogadott excárban csalódtak az emberek. Pedig az utóbbi 15 évben egyetlen kormánynak sem sikerült a jelenlegihez hasonlatos gazdasági stabilitást felmutatnia. A makrogazdasági mutatók látványosan javultak, a gazdasági növekedés az utóbbi három évben 4 százalékon felüli volt, tavaly már többlettel zárult a költségvetés, a duplájára, 1,6 milliárd euróra emelkedett a működőtőke-befektetés, a balkáni ország a NATO-tagja lett, és megnyílt a lehetősége annak, hogy 2007-ben az Európai Unióhoz (EU) is csatlakozzon. A munkanélküliség ugyan 17 százalékról 11 százalékra mérséklődött, ám még mindig igen magas, a hivatalos adatok szerint 480 ezer a regisztrált állástalan. Az infláció az excár hatalomra jutását követő második évben 7,4 százalékról a harmadára szelídült, ám az áremelkedés üteme tavaly ismét megugrott, 6,3 százalék körüli volt.

Mindezt még megbocsátaná a lakosság, de azt már aligha tudják megemészteni, hogy nem tett eleget legfőbb választási ígéretének, nem sikerült megállítania a tömeges elszegényedést. Az átlagjövedelem az uniós tagok, illetve a csatlakozásra aspirálók közül a legalacsonyabb, havi 300 euró, míg az 1,1 millió nyugdíjas ennek alig a harmadából tengődik. Nem vigasztaló, hogy Milen Velcsev pénzügyminiszter nemrég bejelentette, a kedvező gazdasági mutatók alapján Szófia 2009-ben eleget tehet a maastrichti kritériumoknak, és - megelőzve több uniós térségbeli országot - csatlakozhat a közös pénz bevezetését jelentő eurózónához.

Nem tesz jót a kormányfő népszerűségének, hogy megvádolták, kormánya januárban egy olyan szerződést írt alá a Szófiától Plovdivon át a török határig tartó autópálya 35 évre szóló koncessziós formában történő felépítésére 720 millió euróért egy bolgár-portugál tulajdonú társasággal, amelyben állítólag - egy liechtensteini cég közbeiktatásával - fiai érdekeltek. A kormányszóvivő tagadta a vádakat, az eset kivizsgálására azonban a parlamenti pártok még a többségi koalíció megalakulása előtt parlamenti vizsgálóbizottság felállítását hagyták jóvá. Az autópálya része egy nagyívű, 2009-ig tartó, összesen 2 milliárd euró befektetést igénylő infrastrukturális projektnek. A részben állami forrásból, részben a magántőke, illetve a majdani uniós pénzek bevonásából finanszírozott tervben többek között szerepel a bulgáriai Vidint a romániai Calafattal összekötő második Duna-híd felépítése, továbbá a vasúthálózat teljes rekonstrukciója, és az ezek beindításához szükséges szerződéseket a jelenlegi koalíció még a júniusi választás előtt tető alá akarja hozni.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kincstári optimizmus Trump gazdasági tanácsadói részéről

Kincstári optimizmus Trump gazdasági tanácsadói részéről

Kiirtotta családját egy orosz tizenéves

Kiirtotta családját egy orosz tizenéves

Swing- és dzsesszkoncertekkel készül a Müpa a nyár végén

Swing- és dzsesszkoncertekkel készül a Müpa a nyár végén

Meghalt az első gleccser Izlandon

Meghalt az első gleccser Izlandon

Két barlangász rekedt a Lengyel-Tátra legmélyebb barlangjában

Két barlangász rekedt a Lengyel-Tátra legmélyebb barlangjában

Átjárhatóbb határokért is imádkoztak Orbán és Merkel előtt Sopronban - kövesse nálunk az eseményt!

Átjárhatóbb határokért is imádkoztak Orbán és Merkel előtt Sopronban - kövesse nálunk az eseményt!