A legkorábban szeptemberben tarthatják meg a májusra tervezett parlamenti választást Afganisztánban, ami tovább késleltetheti a demokratikus átmenetet. Egy ENSZ-jelentés szerint Afganisztán a világ egyik legszegényebb országa, és gazdaságának több mint a felét az ópiumipar adja.

Ráncolhatták a homlokukat az Afganisztán demokratikus átalakításában bízók a minap, hiszen Rasid Dosztum üzbég hadurat a hadsereg vezérkari főnökének nevezte ki Hamid Karzai elnök. A mazar-i-sarifi főhadiszállásából az ország északi részét irányító Dosztum igen vitatott személyiség, aki gyakorta váltogatja szövetségeseit. Kommunista tábornokként kezdte, de átállt a szovjet megszállók ellen harcoló mudzsahedek oldalára, amivel nagyban hozzájárult a kabuli Moszkva-barát rezsim 1992-es bukásához. Később, amikor 1998-ban Mazar-i-Sarifot elvesztette az ország akkori uraival, a tálibokkal szemben, csatlakozott az Egyesült Államok vezette invázióhoz, hogy 2001-ben visszaszerezze feudumát.

Az üzbég kiskirályt akkor az emberi jogok megsértésével is vádolták, mert állítólag az ő parancsára zártak be konténerekbe többtucatnyi tálib foglyot, akik emiatt megfulladtak. Karzainak is többször meggyűlt a baja vele, mivel csapatai szembeszegültek a központi afgán hadsereggel. Az elnök azonban nyilvánvalóan azért huny szemet mindezek felett, mert Dosztum befolyásos hadúr maradt, aki a Talibán utáni első, tavaly októberi elnökválasztáson negyedikként a voksok tíz százalékát kapta. Karzai hiába lett a szavazatok nagy többségével elnök, decemberben megalakított kormányát a parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Márpedig a pastu többséghez tartozó Karzai ellenzéke a még megválasztásra váró törvényhozásban teremthet ellenpontot az elnöki hatalommal szemben. Az elnökválasztáson másodikként befutó tádzsik Junusz Kanuni nem fogadta el a védelmi miniszteri posztot, hanem Új Afganisztán néven pártot alapított. Nincs a kormányban a tádzsik kisebbség másik erős embere, Mohamed Fahim sem, aki a pandzsír-völgyi frakció nagy hatalmú vezetője. Karzai csak a hadurak egyikét, Iszmail Khan volt heráti kormányzót vette be a kormányba: a "nyugdíjba vonult" kiskirály elfogadta a víz- és energiaügyi minisztérium vezetését. Dosztum becsalogatásával tehát úgy fest, az elnök máris finomítani kényszerült hadúrellenes politikáján.

Eredetileg az elnökivel együtt tartották volna a törvényhozási választást, amelyet azonban a biztonsági helyzet és a logisztikai problémák miatt az idénre halasztottak. Ám a tervezett májusi időpont sem tartható már, mert a pontos dátumot 90 nappal korábban kellett volna rögzíteni, ami lapzártánkig nem történt meg. Ráadásul még a választási rendszerről - például a választókerületek számáról és határairól - sem döntöttek, és arról sem, hogy tartsanak-e újabb regisztrációt az időközben hazatért menekültek és a 18. életévüket betöltők miatt. Arról is vita folyik, hogy biztosítsanak-e fenntartott helyeket a nomád törzseknek. Megfigyelők szerint a választásra valószínűleg csak szeptemberben - de mindenképpen még a tél előtt - kerülhet sor.

Ám az afgán-ENSZ közös választási bizottságtól származó információk szerint a politikai viták miatt az őszre sem fogják tudni megrajzolni a választási körzeteket, így a parlamentivel egy időben nem lehet majd megtartani a helyi önkormányzati választást. Ennek az lesz a következménye, hogy nem ülhet össze a parlament felsőháza, a szenátus, annak felét ugyanis a körzetek delegálják. A másik felét Karzai nevezi ki, így a szenátus legfeljebb csak fél házzal működhet.

Az afganisztáni átmenet kedvező fejleményei közé tartozik ugyanakkor, hogy a NATO parancsnoksága alatt álló nemzetközi békefenntartó erők kiterjesztik tevékenységüket az ország nyugati részére, 900 katonát küldve Herátba és másik három nyugati városba. Ezzel egy időben a jelenleg Kabulban és egyes északi országrészeken őrködő 8400 fős kontingenst 500 katonával bővítik. Előremutató az is, hogy a demilitarizálás keretében állítólag sikerült majdnem az összes nehézfegyvert begyűjteni, és a fegyveres milíciák százezerre becsült seregéből 42 ezer harcost leszerelni. A változásokat jelzi, hogy Habiba Szorabi személyében kinevezték az első nőt egy afgán tartomány élére. Bamiján új kormányzójának feladata lesz, hogy a történelmi múltú tartományt - ahol a tálibok 2001-ben lerombolták az 1600 éves két hatalmas Buddha-szobrot - turistalátványossággá tegye.

Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) februárban közzétett jelentésében az afganisztáni életkörülmények jelentős javulásáról számolt be, ugyanakkor igen komor képet festett a keserű valóságról. Több mint három évvel a tálibok elkergetése után Afganisztán a 173. a vizsgált 178 ország szegénységi listáján. A 44,5 év várható élettartam húsz évvel rövidebb a szomszédos országokénál, a felnőttek körében 71 százalékos az írástudatlanság, ami miatt az ENSZ a "világ legrosszabb oktatási rendszerének" nevezte az afgánt. Igaz ugyanakkor, hogy az iskoláskorú gyerekek 54 százaléka jár oktatási intézménybe, többségük azonban fiú.

A katasztrofális egészségügyi helyzetre jellemző, hogy minden 15. terhes nő életét veszti a szülésben. A gyermekek ötöde nem éri meg az 5 éves kort, holott 80 százalékuk gyógyítható betegségben hal meg (a gyermekbénulást ugyanakkor a tervek szerint az idén sikerül teljesen megszüntetni). A lakosság harmada depressziótól és poszttraumatikus stressztől szenved. Bár az ország gazdasága 2003-ban 16 százalékkal nőtt, és a bővülés a következő évtizedben várhatóan évi 10-12 százalék lesz, az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) 190 dollár, a lakosság fele szegény, húsz százaléka alultáplált. Az ENSZ szerint ezért az újjáépítésben az eddiginél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az "emberi biztonságra és erőforrásra".

A szegénység akadályozza az afganisztáni kábítószeripar elleni harcot is. A becslések szerint a GDP 60 százalékát kitevő drogüzlet 2,3 millió afgánt foglalkoztat a máktermesztéstől az ópiumgyártáson át a heroinfeldolgozásig. Mivel a 28 milliós lakosság több mint tíz százaléka ebből él, ezért szakértők szerint a mákültetvények elpusztítása helyett az alternatív gazdálkodás ösztönzése lehet a megoldás - az eddigi kísérletek azonban a jelek szerint kudarcot vallottak.

A heroincsempészet - amelynek hasznából hadurak, helyi frakcióparancsnokok is részesülnek - hatalmas üzlet: az északi Badahsán tartomány, a heroinipar egyik fellegvára fővárosában, Fejzabádban 6 dollárba kerül egy gramm heroin, amelynek utcai ára az országon kívül már 100-300 dollár között mozog. A tálibok megbuktatása óta egyre nagyobb problémát okozó afgán kábítószer-termelésnek végre az Egyesült Államok is hadat üzent. Washington - amely tavaly 130 millió, az előző évben pedig 35 millió dollárt költött az afgán drogipar elleni harcra - az idén 780 milliót irányzott elő e célra.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Megszólalt a kormány a Microsoft-ügyben: nincs itt semmi látnivaló

Megszólalt a kormány a Microsoft-ügyben: nincs itt semmi látnivaló

Zöld rendszámos izompacsirta és bakancsos terepes: dupla Volvo V60-teszt

Zöld rendszámos izompacsirta és bakancsos terepes: dupla Volvo V60-teszt

Marabu FékNyúz: Kalózok

Marabu FékNyúz: Kalózok

A budapestiek elvándorlása népességrobbanást hozhat az agglomerációban

A budapestiek elvándorlása népességrobbanást hozhat az agglomerációban

Csak segíteni akartak a nyugdíj mellett tovább dolgozó orvosok, de két hónapja nem kapnak ellátást

Csak segíteni akartak a nyugdíj mellett tovább dolgozó orvosok, de két hónapja nem kapnak ellátást

És akkor kiderült, mi is az igazság a magyar gazdaságról

És akkor kiderült, mi is az igazság a magyar gazdaságról