Az izraeli költségvetés múlt heti elfogadásával és ezzel a Saron-kormány hivatalban maradásával elhárult az utolsó akadály a júliusra tervezett gázai kivonulás elől. A palesztin oldalon közben a Hamász javára a politikai térkép átrajzolódása várható a szintén júliusi parlamenti választás után.

Diadalittasan utazhat Ariel Saron izraeli kormányfő a jövő héten az Egyesült Államokba, ahol George W. Bush elnök nem a washingtoni Fehér Házban, hanem - tucatnyi látogatás után most először - a texasi birtokán fogadja őt. Bár az amerikai gesztusról már korábban döntöttek, Saron nem üres kézzel érkezik: a múlt héten a jeruzsálemi parlament áldását adta a 2005-ös költségvetésre, és ezzel megnyílt az út az izraeli kormányfő vitatott gázai kivonulási terve előtt.

A büdzsének a költségvetési év kezdete után majd három hónappal történő elfogadása azt is jelenti, hogy nem kell új választásokat kiírni, vagyis megmenekült a Saron-kormány. A törvények szerint ugyanis ha március 31-éig nem lett volna meg az új költségvetés, akkor 90 nappal később az urnákhoz kellett volna szólítani a választókat, elhalasztva a kivonulást. Előzőleg a kormányfőnek azt is sikerült elérnie, hogy a parlament leszavazza a Gázai övezet leválasztásáról az ellenzők által javasolt népszavazási kezdeményezést, ami megint csak késleltethette volna a kivonulást.

Ahhoz képest, hogy a jó egy éve bejelentett, az 1967-es háborúban elfoglalt Gázai övezet egyoldalú izraeli kiürítése politikai felfordulást okozott a zsidó államban, Saron fényes győzelmet aratott. A költségvetést - és benne a gázai kivonulásra és a zsidó telepesek kártérítésére szánt 2,2 milliárd sékeles tételt - 58:36 arányban szavazták meg a 120 tagú kneszetben. Többek között Saron Likud pártjának 9 képviselője szavazott a büdzsé ellen, amit az ellenzékben lévő Sinúj 15 fős frakciójának megnyerésével kompenzált a kormányfő.

A mintegy nyolcezer gázai zsidó telepes keményvonalas magja és izraeli támogatóik utcai tüntetésekkel és engedetlenséggel fenyegetőztek, a polgárháború rémképét vetítve előre. A kormány és a telepesek képviselői azonban már elkezdték az egyeztetéseket, így például megállapodtak abban, hogy a Gázai övezetben lévő 21 - és a terv részeként 4 észak-ciszjordániai - kolónia evakuálásakor a katonák és a rendőrök fegyvertelenek lesznek, a telepesek pedig nem sokkal a kiürítés előtt önkéntes alapon leadják fegyvereiket. A kormány szerint az érintett telepesek 70 százaléka hajlandó önként távozni a családonként átlagosan 300 ezer dollárnak megfelelő kártérítésért.

A Gáza-terv megmentésével Saron győzelmet aratott lázadó pártja felett - ami egyébként később pártvezetői funkciójának elvesztésébe is kerülhet -, maga mellé állította az őt többször kiátkozó baloldalt, és újra megnyerte a liberális Sinújt, amely tavaly sértődötten vonult ki a koalíciós kormányból. Ám nyilvánvaló - írta a Háárec izraeli lap -, hogy nem pusztán csak 21 gázai és 4 ciszjordániai kolónia megszüntetéséért kockáztatta saját hatalmát és az ország viszonylagos nyugalmát, márpedig a Gáza-terv önmagában is korszakos jelentőségű, hiszen Izrael először számol fel zsidó kolóniákat palesztinok által követelt területen.

A kivonulással egyrészt betartja saját népének és az Egyesült Államoknak tett ígéretét, másrészt igyekszik biztosítani a nagyobb ciszjordániai telepfürtök végleges megtartását, azaz Izraelhez történő annektálását. Bush erre már tavaly elvi jóváhagyását adta, amit Condoleezza Rice külügyminiszter a hétvégén megismételt. A költségvetés parlamenti jóváhagyása előtt nem sokkal jelentették be, hogy a kormány elfogadta 3500 új otthon felépítését Jeruzsálem és a ciszjordániai Maale Adumim között, amely egyébként már egy valóságos város. Saron hétfőn újfent megerősítette az egyébként amerikai ellenkezést is kiváltó beruházást, amely minden bizonnyal a Bush-birtokon is szóba fog kerülni. Az igazi tét tehát nem a Gázai övezet, hanem a 230 ezer zsidó telepesnek otthont adó ciszjordániai kolóniák többsége, vagyis az 1967-es határok visszaállításának elvével szemben a területeken előállt "új realitás" elismerése.

A nyár nemcsak az izraeliek, de a palesztinok számára is forró lehet, mely utóbbiak július 17-én választanak új parlamentet. A Mahmúd Abbász elnök vezette Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) legerősebb mozgalma, a világi Fatah egyre jobban szétzilálódik. A Gázai övezetben és Ciszjordániában tapasztalható törvénytelenségekért, korrupcióért a Fatah embereivel feltöltött Palesztin Hatóságot hibáztatják. A káosz a múlt héten már odáig fajult, hogy Abbász - aki eddig a fegyveres szervezetek demilitarizálása helyett az erőszak lemondásáról való meggyőzést helyezte előtérbe - több száz militáns lefegyverzésére adott utasítást.

Az incidens azzal kezdődött, hogy a Jasszer Arafat utódjaként januárban megválasztott elnök a rámalláhi kormányzati negyedből, a Mukatából a múlt szerdán elzavart 26 szélsőségest, akik nem voltak hajlandók letenni a fegyvert. Ők rajta vannak azon a 70 főből álló listán, akiknek lefegyverzése része a februárban kötött izraeli-palesztin tűzszünetnek. A 26 militáns közül hatan annyira feldühödtek, hogy tüzet nyitottak a Mukatára, a városban pedig több éttermet feldúltak. Erre lemondott a ciszjordániai hírszerző szolgálat vezetője, Taufik Tiraui, hiányolva a biztonság megteremtésének feltételeit, hogy aztán pár nappal később - Abbász kérésére - visszavonja lemondását. Szintén az elnök kérésére távozott viszont Hadzs Iszmail, a nemzetbiztonság vezetője.

Úgy tűnik, hogy a palesztin biztonsági szervezetek reformja kemény dió Abbász számára. Izrael szerint eljött a cselekvés ideje, de a sokszor egymással rivalizáló biztonsági szolgálatok vezetői a legtöbb esetben politikai tisztséget is viselnek a Fatahban, így a személyi ügyek hatalmi kérdések is egyben. Elemzők szerint az elnökválasztás, majd a palesztin szélsőséges mozgalmak - így a négy és fél éves intifáda során az öngyilkos merényletek többségéért felelős Hamász és az Iszlám Dzsihád - tűzszünethez történő csatlakozása után most a parlamenti választás szolgáltathatja az ürügyet az átszervezés késleltetéséhez.

Csakhogy a Fatah egyre jobban gyengül, a Hamász pedig közben erősödik. Könnyen előfordulhat, hogy miközben a palesztin nyugalom által is biztosított sikeres gázai kivonulás kedvező helyzetet teremt a béketárgyalások újrafelvételére, az akkor már Ciszjordániára összpontosító Saron egy olyan Palesztin Hatósággal találja magát szembe, amelyben ott lesz a hivatalosan Izrael elpusztítására törekvő Hamász is. A PFSZ-hez való csatlakozását immár nyíltan lebegtető Hamász vezetője, Khaled Mesal egy interjúban már arról beszélt, hogy hamarosan megalakul a harmadik PFSZ.

Logikája szerint az elsőt egyiptomi bábáskodással hozták létre, és Ahmed Sukeiri alatt, 1964-től 1968-ig működött. A második, önálló korszak Arafathoz és a Fatahhoz kötődik, és még ma is tart. A harmadik - Mesal szavaival élve - már nem lesz a Fatah politikai monopóliuma.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ufológusroham: szükséghelyzetet készítenek elő Nevadában

Ufológusroham: szükséghelyzetet készítenek elő Nevadában

Előbb-utóbb mindenki találkozik a rákkal

Előbb-utóbb mindenki találkozik a rákkal

Már csak öt napra való ételük van, mégsem köthet ki a menekülteket szállító hajó

Már csak öt napra való ételük van, mégsem köthet ki a menekülteket szállító hajó

Rosszul lett egy 17 éves cukorbeteg lány, magára hagyták

Rosszul lett egy 17 éves cukorbeteg lány, magára hagyták

Bombariadó miatt lezárták New York egyik hídját

Bombariadó miatt lezárták New York egyik hídját

Mire kinyitotta a kaput az autós, már nem volt mivel beállni – videó

Mire kinyitotta a kaput az autós, már nem volt mivel beállni – videó